MENÜ

Megújítja a balatoni halgazdálkodást az agrártárca

2019.09.10.

A több éves folyamat utolsó állomásához érkezett. Megújult ugyanis a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. tevékenysége, mivel azt további 1300 hektár tógazdasággal erősítette meg a szaktárca – közölte az agrárminiszter Budapesten sajtótájékoztatón.

 

Nagy István közölte: a folyamatot azért indították el, mert az emberek jogos igényének kívántak eleget tenni, azaz, hogy a „magyar tenger” partján kikapcsolódás közben balatoni halat is lehessen fogyasztani. Így, amikor idén a megszűnő Balatoni Halászati Zrt. rendezte az évtizedek során felhalmozódott adósságát, tavasszal értékesített 1300 hektár tógazdaságot, ami a Nemzeti Földalapba került, a Nemzeti Földügyi Központhoz. A birtokpolitikai tanács pedig úgy döntött, hogy a birtokokat – mind az 1300 hektárt - a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vagyonkezelésébe adja.

A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. így megújulhat: feladatköre kibővül, így a halgazdálkodási tevékenységét magasabb szinten, hatékonyabban tudja folytatni.

A tárcavezető felidézte: a múlt év végéig mintegy 250 halgazdálkodási vízterület kapott különleges rendeltetésű státuszt természetvédelmi vagy turisztikai okból kifolyólag. Legjelentősebb, különleges rendeltetésű vizünk a 60 ezer hektár vízfelületű Balaton, amelynek hasznosítója az agrártárca szakmai felügyelete és tulajdonosi joggyakorlása alatt álló, Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.

A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. elsődleges feladata a haltelepítéshez szükséges jó minőségű és kellő mennyiségű, egészséges halállomány biztosítása; gondos felnevelése és kihelyezése a Balatonba. E közfeladat hatékony ellátásához, a telepítési kötelezettségként előírt halállományok megtermeléséhez elengedhetetlen, hogy a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. megfelelő tógazdasági területekkel rendelkezzen.

A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. jogos igénye, hogy a halgazdálkodási feladatok – a Balatonba telepítendő halak gazdaságos és egészségügyi kockázatok nélküli, a biztonságos termelése – érdekében a jelenleg haszonkölcsönben lévő tógazdaságok a társaság vagyonkezelésébe kerüljenek. Ezáltal ugyanos ki lehet zárni a piacról beszerezhető hal gazdaságossági és egészségügyi kockázatait. A feladatok ellátásához, a haltermeléshez a Buzsákon, Balatonlelle-Irma-pusztán, Fonyódon, Varászlón és Mórichelyen lévő tógazdaságok biztosítják a hátteret. A természetes vizek hasznosításában egyre meghatározóbb a horgászat mint testi-lelki feltöltődést jelentő aktív pihenés.

Nagy István emlékeztetett: a Balatonon 2015. decembere óta megszűnt a kereskedelmi célú halászat, ami nem befolyásolta a halfogyasztási kedvet, ugyanakkor jelentős előrelépés volt a horgászturizmus fejlesztésében. A szaktárca intézkedése kedvező eredménnyel járt gazdasági szempontból, mert a ráfizetéses halászat helyett több millió forinttal magasabb horgászjegy-bevételt eredményezett a korábbi évekhez képest. A Balaton az évenként megrendezett nagy, nemzetközi horgászversenyek által is nagyobb figyelmet kap – a horgászok kedvező visszajelzéseinek köszönhetően.

Magyarország legnagyobb állóvize kiemelt szerepet tölt be a horgászturizmusban: évente 60-70 ezer horgász vált jegyet a Balatonra. Ezért az AM kiemelten támogatja a balatoni turizmus fejlesztését; például a keszthelyi volt halásztelep átalakítását, amelyhez 195 millió forinttal járult hozzá a szaktárca. A fejlesztést követően a horgászokat mind a négy évszakban korszerű vízparti apartmanokkal és a kikötővel várja majd az egykori halásztelep.

A két AM intézmény összevonása, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. további működése együtt biztosítja, hogy a Balaton a jövőben is a pihenni vágyók, a horgászok, a külföldi turisták kedvelt úti célja legyen, és minden fogyasztó számára – aki balatoni halat kíván enni  legyen – elegendő balatoni hal álljon rendelkezésre – mondta az agrártárca vezetője.

Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója arról beszélt, hogy az állam által előírt telepítési kötelezettségének a társaság úgy csak úgy tudott megfelelni, hogy a szükséges halállományok egy részét megvásárolta. Ez nem volt előnyös, mivel a vásárolt hal ára általában magasabb volt a saját termelésűnél, másrészt pedig az állategészségügyi szempontból is aggályos volt a cégnek. Emellett a telepítendő halak megvételét tovább bonyolította az a tény is, hogy ez közbeszerzésre kötelezett tevékenység.

Azzal, hogy társaság haltermelői területei a korábbi szintre emelkednek, most már teljes mértékben külső beszerzés nélkül oldható meg a nonprofit módon zártkörűen működő részvénytársaság (zrt.) számára a balatoni halállományok – például: a ponty – pótlása. Így a továbbiakban megoldható, hogy a Balatonba csak a balatoni sudár, és a varászlói tükrös pontyot telepítsen saját tenyésztésből a társaság, mivel a zrt. ezeknek a fajtáknak fajtafenntartója. Az egészségügyi ellenőrzés pedig a vírusos megbetegedések terjedésének megakadályozása miatt fontos – hívta fel a figyelmet a vezérigazgató.

Hozzátette: emellett a gazdasági szempont sem elhanyagolható, mivel a  a saját tenyésztésű hal telepítése a tóba olcsóbb, mint a vásárolt állományé. Továbbá a tenyésztés mennyisége ezentúl meghaladja majd a telepítési szükségletet, a fennmaradó hányad pedig így szabadon értékesíthető lesz, valamint elérhetőek lesznek az idáig nem elérhető fejlesztési források is.

Szári Zsolt az Agro Napló kérdésére elmondta azt is, hogy az 1300 hektár vagyonkezelésével jelentősen megnő a társaság termőterülete, mivel eddig a zrt. tulajdonában csak két kis méretű terület volt, és ehhez vettek egy 30 hektáros tavat még két éve Öreglakon. A társaság tavalyi árbevétele pedig  meghaladta az egymilliárd forintot, aminek mintegy 80 százaléka a horgászjegyek értékesítéséből származott – közölte a vezérigazgató.