MENÜ

Nagy István: Az idén is növekszik a mezőgazdaság kibocsátása

Agro Napló 2019.08.30.

A magyar agráriumban legalább még 60 százaléknyi többlet potenciál van, ezért az ágazatban ennek kiaknázására kell törekedni minden pillanatban – mondta az agrárminiszter az Agro Napló kérdésére Budapesten sajtótájékoztatón.

Fotó: Pelsőczy Csaba/AM

Nagy István, Győrffy Balázzsal, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnökével, valamint Jakab Istvánnal, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnökével, az Országgyűlés alelnökével közösen ismertetett több, gazdákat támogató intézkedést. Ezek között voltak egyebek mellett az öntözésfejlesztést szolgáló, a méhészek munkáját könnyítő, az agrárhitelezést és a generációváltást, valamint a digitalizációt segítő lehetőségek.

Az agrártárca vezetője kiemelte: a rendelkezésre álló forrásokat pedig arra szeretnék használni, hogy az ágazat versenyképességét növelni lehessen. A kérdésre válaszolva közölte még: így a mezőgazdaság tavalyi kibocsátása – ami 2720 milliárd forint volt - tovább nő majd. Példaként hozta, hogy a vidékfejlesztési pályázatok beruházási „lábai” megépülnek. Ezek nagy része jövőre kezd el termelni. Ezért a jövedelemtermelő képesség is változik. Hogy ez milyen mértékű lesz, az ma még nem tudható, de a növekedés az biztosan előre jelezhető.

Nagy István beszámolt arról, hogy a jövő évi költségvetésben több forrása lesz a magyar agráriumnak, mint az idén. Ebbe az évben 206,2 milliárd forintból lehetett gazdálkodni, míg jövőre ez az összeg 218,1 milliárd  forintra nő. Ez a forrásemelkedés is mutatja az agrárium jelentőségét – hangsúlyozta. Hozzátéve: az ágazatnak olyan új feladatai vannak, amelyek nem tűrnek halasztást, és ezért ezekre áldozni kell.

Így az egyik nagy kihívás az agrárium számára az éghajlatváltozás. Ahhoz, hogy a gazdák munkája a továbbiakban is biztonságos és jövedelmező legyen öntözésfejlesztésre van szükség – mondta a miniszter.

Rámutatott: ezért a kormány több öntözésfejlesztési intézkedésről is döntött. Ennek köszönhetően: a vízügy jelentős beruházásokat indíthat az öntözéshez szükséges víz kínálati oldalának javítása, valamint a vízszállító rendszerek fejlesztése érdekében. Az agrárium pedig lehetőséget kap a vízkereslet megszervezésére és olyan intézkedésekre, amelyek öntözésre, öntözésfejlesztésre sarkallják a mezőgazdasági termelőket.

Felhívta a figyelmet: válaszként a klímaváltozás kihívásaira az Agrárminisztérium (AM) kiemelten támogatja a mezőgazdasági öntözésfejlesztést. Ennek jegyében a Nemzeti Földügyi Központon belül létrejött öntözési központ működésére 300 millió forintot különített el. Az öntözésfejlesztési feladatok támogatására, az öntözött területek növelésére és az ehhez szükséges feltételrendszer javítására pedig 5,5 milliárd forint forrást biztosít a jövő évi költségvetés.

Nagy István a témával kapcsolatosan beszélt arról is, hogy szerepel a célkitűzések között: az öntözési beruházások gyorsítása; a jogi akadályok elhárítása; a gazdálkodók adminisztratív és pénzügyi terheinek csökkentése - beleértve az öntözéshez szükséges vízjogi engedélyezési rendszer felülvizsgálata is.

De ösztönözni kívánják az öntözési közösségek létrehozását. Ezért megalakulásuk elősegítése és működésük támogatása része az agrártárca főbb öntözésfejlesztési intézkedéseinek.

Az állami főművek és a termelői táblák között elhelyezkedő nem állami tulajdonú művek – úgynevezett harmadlagos művek – felmérése, átvétele, rekonstrukciója, vízjogi engedélyeinek rendbetétele és üzemeltetésének megszervezése szintén a tervezett intézkedések fókuszában állnak, mivel jelentősen megkönnyítik az öntözővíz eljuttatását a termelőkhöz.

A szakemberhiány megszűntetését a mezőgazdasági vízgazdálkodási képzések fejlesztésével szeretné a tárca támogatni. Ehhez kapcsolódóan Szarvason egy öntözési bemutató és képzési központ kialakításával kívánja mérsékelni hiányt.

Nagy István felidézte: Magyarországon 87 ezer hektár termőföldet öntöznek, ami csak a termőföld 2 százaléka, miközben az unióban átlagosan 8 százalék ez a területnagyság. Ennek alapján 2022-re mintegy 200 ezer hektárra szeretnék növelni az öntözött terület nagyságát; 2030-ra pedig akár a 400 ezer hektárt is elérheti az öntözött területek nagysága – tette hozzá. Jelezve azt is, hogy a kormány hosszabb távon – 10 éven keresztül – évi 17 milliárd forintot biztosít az öntözéshez szükséges infrastruktúra további fejlesztésére.  

Az Agrárminisztérium (AM) első embere ismertette azt is, hogy a mezőgazdasági hitelezés javítását, az ágazat fejlesztését segíti az Agrár-vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) számára biztosított 5 milliárd forintos tőkeemelés.

Jelezte: az agrárvállalkozások elindítása, működtetése rendkívül tőkeigényes. Ez azt jelenti, hogy forrás- és hiteligényük nagyobb, mint a más gazdasági ágazatokban működőké. Okként jelölhető meg, hogy a termelési ciklusok hosszúak; az agrárium az időjárási tényezőknek erősen kitett ágazat; gyakori a termésingadozás és előfordulhatnak váratlan piaci keresleti-kínálati hullámzások. Vagyis megfelelő kezességvállalás nélkül a gazdálkodók nehéz helyzetbe kerülhetnek már egy-egy hitel felvételekor, vagy visszafizetésekor is. Mindez indokolttá teszi, hogy – az AVHGA  alapítványi céljainak megfelelően – a kezességvállalás révén a gazdálkodók segítséget kapjanak finanszírozási igényeik biztosításához.

Az elmúlt tíz évben az Agrár-vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány kezességével biztosított hitelállomány mind a mezőgazdaság, mind pedig az élelmiszeripar esetében közel ötszörösére nőtt. A múlt év rekordév volt a beruházások tekintetében: a beruházási jellegű hitelek összege több mint kétszeresére nőtt.

Nagy István az Agro Napló kérdésére közölte: az AVGHA 2018-ban 240 milliárd forint hitelhez nyújtott kezességet, ez év július 31-ig pedig 144 milliárd forinthoz. A fennálló állomány pedig jelenleg meghaladja a 330 milliárd forintot. Ez utóbbi adat a különböző időpontokban nyújtott, de mostanáig fennálló hiteleket tartalmazza –jegyezte meg.

A legtöbb projekt a Vidékfejlesztési Programhoz (VP), az állattartó telepek korszerűsítéséhez kapcsolódik – a nyertes gazdálkodók közel egyharmada; a kertészet korszerűsítését célzó projektek nyertes vállalkozóinak pedig mintegy egynegyede mögött ott áll az alapítvány.

A generációváltás esetében is felértékelődik az alapítványi kezességvállalás szerepe; a vállalkozást átvevő gazdálkodónak ugyanis hitelforrásra lehet szüksége a gazdaság átvételéhez, majd a gazdálkodás tovább folytatásához, a saját elképzelései szerinti fejlesztések megvalósításához.

Az agrárkormányzat, a bankszektor, az AVHGA együttműködése egyaránt segíti a kezdő, a fiatal gazdálkodókat, hogy felépíthessék az indulásukhoz szükséges pénzügyi hátteret: így a vállalkozást átvevő gazdálkodókat; továbbá segíti a mezőgazdaság mikro- és kisvállalkozásait is.

Mindezeket szem előtt tartva – mondta a miniszter – az agrárium előtt álló kihívások, például a generációváltás, a tulajdonosváltás, a versenyképesség növelése, az új uniós közös agrárpolitika (KAP) miatt az alapítvány továbbfejleszti és bővíti finanszírozási eszköztárát. A tudásátadásban, az agrár-digitalizációban rejlő lehetőségek miatt, valamint a fiatal gazdák létszámának növelése érdekében célszerű a kormányzat támogatásával további finanszírozási megoldásokat kialakítani – húzta alá Nagy István. Rámutatva, hogy mindezt a beruházási kedv, amelyet a VP pályázatai is tükröznek, fennmaradjon továbbra is szükséges, hogy a gazdák kedvező hitelkonstrukciókat vehessenek igénybe.

Az agrárminiszter beszélt még a méhészet fontosságáról is. Elmondta: a Magyar Méhészeti Nemzeti Programra az idei 788 millió után jövőre 1,36 milliárd forint nemzeti önrészt állítottak be a nemzeti költségvetésben. A méhészeti ágazat jelentősége ugyanis nagyságánál lényegesen nagyobb; elég csak a növények beporzását említeni.

Ezért a Magyar Méhészeti Nemzeti Program alapvető célkitűzése, hogy az ország kedvező természeti adottságaira alapozva fokozatosan növelje a méhészeti ágazat versenyképességét, hatékonnyá tegye annak működését, elősegítse annak fejlődését.

A Magyar Méhészeti Nemzeti Program bevezetésétől fogva kifejezetten népszerű a méhészek körében – hathatósan segíti a tevékenységüket. Ezt bizonyítja a forráskihasználtság 99 százalék fölötti mutatója támogatási ciklusonként – emelte ki Nagy István.

Győrffy Balázs, a NAK elnöke emlékeztetett  arra, hogy a NAK és a MAGOSZ az elmúlt években számos szakmai és tárcaközi egyeztetést folytatott az AM-mel, a Belügyminisztériummal (BM), valamint azok háttérintézményeivel, hogy segítsen megoldani a mezőgazdasági vízgazdálkodás gondjait. Ennek eredményeként több területen is sikerült jelentős eredményeket elérni. Például a vízjogi engedélyezés tekintetében üzemeltetési engedélyeket már 20 évre is kaphatnak a termelők a korábbi 5 éves időtartam helyett. De a tavalyi év végén megszületett az az öntözésfejlesztést szolgáló kormányhatározat is, amelyben 2020-2030 között összesen 170 milliárd forintos kerettel jelent meg az AM, a BM, a NAK és a MAGOSZ közös véleményén alapuló, a hazai öntözést támogató intézkedési, fejlesztési és beruházási csomag.

Ennek alapjául – emlékeztetett a NAK elnöke - az agrárkamara által 2017-2018 fordulóján elvégzett vízigény-felmérés szolgált. Ennek keretében a falugazdászok összesen mintegy 40 ezer termelő adatait rögzítették, illetve mintegy 1,150 millió hektár terület mértek fel. A felmérés eredményeképpen mintegy 300 ezer hektáron jeleztek új öntözési igényt.

Győrffy Balázs kitért rá, hogy a termésbiztonság javítása létkérdés, így a NAK üdvözli az öntözésfejlesztést célzó minisztériumi, kormányzati intézkedéseket: a Nemzeti Földügyi Központon belül megalakított öntözési központ létrejöttét, illetve az öntözésfejlesztésre fordítható forrásokat. Ezért a NAK, ahogy az eddigiekben is, minden lehetséges eszközzel támogatni fogja az önözött területek nagyságának bővítését.

A NAK elnöke a méhészetről szólva elmondta: az agrárkamara ugyancsak üdvözöli, hogy a méhészek a jövőben az eddigieknél is nagyobb támogatásra számíthatnak. Ez azért is nagyon jelentős lépés – hangsúlyozta Győrffy Balázs -, mert a méhészet támogatottsága a KAP-ból, kiemelkedő fontossága ellenére, jelentéktelen (a KAP forrásainak 0,1 százalékát sem éri el). A többletforrás segíthet abban, hogy az ágazat talpon maradjon, emellett azonban a NAK más területeken is határozott lépéseket sürget.

Így fontosnak tartja a méhészeti termékek fokozott piacvédelmét, a hamis kínai méz elleni fellépést. El kell érni, hogy uniós szinten is deklarálják: a gyantaszűrt mézet nem lehet mézként forgalomba hozni. Ezzel a mézfogyasztókat kell és lehet megvédeni, hiszen a gyantaszűrt mézben nincs semmilyen biológiailag értékes anyag. A szermaradványok mellett ugyanis szinte minden olyan kiemelten fontos komponenst eltávolítanak a mézből, amelyeknek a jelenlétéért javasolt a méz fogyasztása – mutatott rá a NAK elnöke.

Jakab István szerint fontos, hogy a vizet erőforrásnak és ne problémának tekintsék, a hatékony vízgazdálkodás ugyanis nemcsak növeli a hozamot, termésátlagokat, hanem lehetőséget teremt új növényfajok termesztésére is, ami a klímaváltozás miatt fontos lehet.

A Magosz elnöke kiemelte: a mintegy 5 millió hektár magyarországi termőterület hasznosításának, művelésének hatékonysága egyre közelít, zárkózik fel a nyugati országokéhoz. Mindez a korszerű technológiák bevezetésének és a vízhasznosítási rendszereknek hazai alkalmazásának az eredménye.