MENÜ

Nemzeti és uniós forrásokkal is növelhető a sertéságazat versenyképessége

Agro Napló 2019.09.27.

Az idei költségvetésben mintegy 18,9 milliárd forint áll rendelkezésre a sertéstartók állatjóléti többletvállalásainak támogatására, amely a több milliárd forintos uniós forrásokkal együtt hozzájárul a magyar sertéságazat versenyképességének növeléséhez – mondta az agrárminiszter pénteken, a 79. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK) sertéságazati konferenciáján.

Fotó: Pelsőczy Csaba/AM

Nagy István a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetsége (MSTSZ) és a Vágóállat- és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) rendezvényén létfontosságúnak nevezte a magyar házi sertésállomány megóvását az afrikai sertéspestistől (ASP), ezért jelentős forrást is biztosítottak az állatjóléti többletvállalásokra a nemzeti költségvetésből – tájékoztatott a kormany.hu.          

A kormányzati hírportál közlése szerint az agrártárca vezetője elmondta: tavaly számos Európai Unión kívüli ország importkorlátozást vezetett be a magyar vaddisznó állományokban megjelenő afrikai sertéspestis miatt. Ennek következtében a Magyarországon hizlalt sertésállomány 10 százalékából készült sertéshús piaca, egyik napról a másikra, elveszett.     

A tárcavezető a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján ismertette: a magyarországi sertésállomány 2 millió 839 ezret tett ki június végén. Az idei első fél évében a magyarországi élősertés-kivitel, az előző évi mennyiséghez képest, 42 százalékkal nőtt. Ez egyrészt annak tudható be, hogy a Romániában kitört ASP járvány miatt a szomszédos ország csaknem kétszeresére növelte a Magyarországról vásárolt sertések mennyiségét. Ugyanebben az időszakban pedig az ország élősertés-behozatala 18 százalékkal csökkent. Az idei év első felében értékesített sertéshús mennyisége és értéke egyaránt 34 százalékkal nőtt a 2018. első fél évhez képest - fűzte hozzá.

Megjegyezte: a magyarországi sertésárak követik az európai, főleg a németországi árakat. A növekvő alapanyagárak a feldolgozóipar számára komoly kihívásokat jelentenek. Mind az exportlehetőségek kiaknázása, mind a belföldi piaci pozíció erősítése érdekében az ágazatnak többletforrásra van szüksége.

A 2014-2020-as uniós pénzügyi időszakban 300 milliárd forint jut az élelmiszeripari ágazatnak. A megítélt támogatásokat tekintve ez a célkitűzés már a múlt év végére teljesült, az idei év végére pedig a szóban forgó összeg már meghaladja a 350 milliárd forintot.    

Emellett csaknem 200 sertéstartó-telep korszerűsítésére 29 milliárd forintot kötöttek le 2014-2020 között a Vidékfejlesztési Programban (VP). A sertéshízó állatjóléti támogatást tavaly 9,1 milliárd forintos kerettel, míg ugyanezen évben a tenyészkoca állatjóléti támogatást több, mint 8,6 milliárd forintos összeggel hirdették meg. Még elérhető az állatbetegségek megelőzésére és felszámolására fordítható nemzeti támogatás, amelyre 2018-ban közel 12 milliárd forintot fordítottak. Az állati hulla elszállítására és ártalmatlanítására fordítható nemzeti támogatás pedig 4,4 milliárd forintot jelent a sertéságazatnak - ismertette Nagy István.

A miniszter kiemelte: mindemellett az élelmiszeripari támogatási források is érintették az ágazatot. A nagyvállalati beruházási támogatás - mint a program része - a húskészítmények előállítására mintegy 2 milliárd forint, a húsfeldolgozás szakágazathoz pedig csaknem 900 millió forint támogatás köthető.

Az élelmiszerbiztonság mellett az agrártárca kiemelt szerepet szán a sertéshús fogyasztásának külföldi és belföldi ösztönzésére, amelyre 2018-2019-ben 460 millió forintot fordít. Az agrárminiszter kitért arra is, hogy a támogatásoknak köszönhetően a sertéstartó vállalkozások pénzügyi helyzete folyamatosan javult az elmúlt években. A 2020 utáni Közös Agrárpolitika (KAP) kialakításában az ország célja, hogy a jelenlegi támogatások többségét hasonló feltételek mellett megtartsa.

Horváth István, az MSTSZ és a VHT elnöke szerint egyre fokozottabb figyelmet kell fordítani a járványvédelemre, ebben hangsúlyos szerepe van a felelős állattartói magatartás erősítésének. Ennek elérése érdekében kezdeményezték az agrártárcánál pályázat kiírását sertéstelepeknek hullaégető berendezések beszerzésére is. A két szervezet további stratégiai céljaihoz sorolta még a sertéstelepek minősítő rendszerének kialakítását, valamint a Kiváló Magyar Sertéshús védjegy és a húsminősítés megújítását is – olvasható a tájékoztatásban.