MENÜ

Több nagy magyar édességgyártó csatlakozott a Fenntartható Pálmaolaj Kerekasztalhoz

Agro Napló 2019.08.17.

Mivel a tudatos fogyasztók érzékenyen vizsgálják a termékek pálmaolaj-tartalmát, így már a világon számos gyártó vállalta, hogy csak fenntartható pálmaolajjal dolgozik – közölte a Magyar Édességgyártók Szövetsége (MÉSZ) az Agro Naplóval.

 

A pálmaolajjal kapcsolatos kérdések jelentős érdeklődést keltettek és komoly vitákat indítottak el a közelmúltban – tartalmazza a magyar szakmai szervezet tájékoztatása. Hozzátéve: az édesipar tisztában van azzal, hogy a jelenlegi pálmaolaj-gazdálkodás fontos kérdéseket vet fel. A magyar vállalatok közül csatlakozott a nemzetközi szervezethez a Cerbona, az Eispro, a Göteborgs, a Házisweets, a Ferrero, az Intersnack, a Mars, a Mondelez és a Nestlé; továbbá több más magyar cég – amely szintén tagja a Magyar Édességgyártók Szövetségének – csak a Fenntartható Pálmaolaj Kerekasztal (RSPO) által minősített pálmaolajat szerez be.

A magyar szakmai szervezet emlékeztet: az olajpálma "hatékony" növény, így jelenleg a pálmaolaj minden más alternatívája (például kókuszzsír, kakaóvaj, repce, szója, napraforgó) nagyobb területet és nagyobb erőforrásokat igényel, ami az olajpálma helyettesítése esetén nagyobb környezetromboláshoz vezethet. Ráadásul az édességtermékek jelentős részében a pálmaolaj helyettesítése problémás, mert a termékek minőségromlását okozza. Átfogó technológia, illetve receptúra változás nélkül csak a termékek kis hányadában lehet más alapanyaggal helyettesíteni a pálmaolajat. Így a Magyarországon termelt repce- vagy napraforgóolajjal, esetleg vajjal sem lehet a pálmaolajat helyettesíteni az édességtermékek nagy részében. Ezen túlmenően egészség szempontjából a pálmaolaj sok más növényi olajnál előnyösebb a fogyasztók számára.

Ezért a pálmaolajnak jelenleg nincs reális alternatívája: egyszerűen nincs a Földön olyan olajnövény, ami kellő mennyiségben fedezné a mintegy 8 milliárd ember pillanatnyilag a pálmaolajból kielégített szükségletét. Hozzáfűzik: a túlnépesedésből adódó túlfogyasztás miatt gyakorlatilag bármely nagy mennyiségben termesztett élelmiszernövényt ki lehetne ragadni, mint a környezetet megváltoztató, a természetes élőhelyeket és fajokat visszaszorító monokultúrákat, ideértve például a gabonaféléket, a kukoricát és a szóját is.

A pálmaolaj nem ugyanakkor egyenlő az erdőirtással, amennyiben a termelők (elsősorban indonéz és maláj közösségekről van szó) környezetüket felelősen kezelik. Jelenleg az európai élelmiszeripar már 74 százalékban fenntarthatóan termelt pálmaolajat (RSPO standard-et) használ, miközben a világátlag csak 20 százalék. A legnagyobb pálmaolaj fogyasztók India, Kína és Indonézia, ezért a jövő elsősorban rajtuk múlik.

Európa már sokat tett a fenntartható pálmaolaj elterjedéséért, de még a 100 százalékos európai RSPO pálmaolaj felhasználás is csak kevéssel javítaná a globális helyzetet. Amennyiben európai vagy nemzeti szinten egy uniós tagországban általánosan korlátoznák a pálmaolaj felhasználását, az csak az adott régiót illetve országot hozná versenyhátrányba, különösen a nemzeti kis és közepes vállalkozásokat (kkv-kat), és a környezet megóvásában sem segítene.

A Magyar Édességgyártók Szövetsége a kérdéskörrel kapcsolatban ajánlásokat fogalmazott meg. Ezek: a  pálmaolaj felhasználásának nemzeti szintű szabályozása esetén az iparágat a fenntartható pálmaolaj felhasználásának irányába terelni általános tiltások helyett az iparág versenyképességének megőrzése érdekében.

A fenntartható pálmaolaj felhasználás auditálása évente és cégenként mintegy nettó 500 ezer forint költséget jelenthet, ami a hazai tulajdonú kkv-k számára jelentős kiadás. A magyar édesipari kkv-k számára ezért erre a célra többletforrást kell biztosítani.

Magyarország, mint az Európai Unió tagja, tagságát és helyzetét felhasználva kezdeményezzen európai szintű nyomásgyakorlást (minősítés megkövetelése, importkorlátozás) azokra a felhasználó országokra, illetve gyártókra, ahol a fenntartható pálmaolaj részesedése alacsony, és az alapanyagot ellenőrizetlen forrásból szerzik be.

Magyarország, a kormány által meghirdetett „kifektetési startégiát” követve, építve a kiváló magyar-malajziai kapcsolatokra és a két ország közötti folyamatosan bővülő kereskedelemre, tevékenyen vegyen részt szaktudás és források kihelyezésével, továbbá a tőkebefektetések ösztönzésével a fenntartható pálmaolaj termelésben Malajziában – olvasható a tájékoztatásban.