MENÜ

SZÁNTÓFÖLDJEINK GYOMNÖVÉNYEI

Oldalszám: 55
2013.11.04.

Borostyánlevelû veronika (Veronica hederifolia L.)
A borostyánlevelû veronika nagyon dekoratív, szép megjelenésû növény. Csodálatosan kéklõ virágaival, hamvas levélszínével, életvidám, terpeszkedõ növekedésével elbûvöli a szemlélõdõt. Ugyanakkor kitartó, makacs tulajdonsága révén kellemetlen gyommá válhat kultúrnövényeinkben.

A hormonbázisú gyomirtókkal szembeni ellenállósága is figyelemre méltó. Irodalmi adatok bizonyítják, hogy felszaporodásának egyik oka lehet a hosszú idõn keresztül kipermetezett hormon hatása.
Szakmai berkekben hivatalosan borostyánlevelû veronikának hívják, azonban ismert repkény veronika és pipehúr néven is. Idegen nevei közül angolul: ivy leaved speedwell, németül: efenblättiger Ehrenpreis a használatos.
Elterjedése
A Veronica hederifolia azok közé a gyomnövények közé tartozik, amelyek fényes karriert futottak be az elsõ gyomfelmérés óta. Még 1950-ben Dr. Újvárosi Miklós a 101. helyen mutatta ki, húsz évvel késõbb már a 70. helyen szerepelt és a legutóbbi adatok alapján a 24. helyen regisztrálták a rangsorban.
A gyomnövény további terjedése várható, mivel több vegyszerrel szemben ellenállóságot tanúsít. Európán kívül megtalálható a mediterrán Földközi-tenger környékén és Ázsiában is.
Elsõsorban az õszi vetésû kultúrnövényekben számolhatunk jelenlétével, ahol tömegesen kelhet. Tavasszal a fagyok elmúltával megjelenik a kertekben, szõlõkben, gyümölcsösökben egyaránt. Találkozhatunk vele útmenti fasorokban, cserjésekben és erdészeti csemetekertekben is. Elsõsorban a laza, tápanyagban gazdag, vályogtalajokat kedveli, amelyek enyhén savas kémhatást mutatnak.
Kártétele
A gyomnövény jelenlétével akkor okozza a legtöbb problémát, amikor az õszi vetésû növények éppen átteleltek, a regenerálódás, téli hideg hónapok következtében elõállt legyengülés után tápanyagra, fényre lenne szükségük. A perzsa veronika nagyon korai megerõsödése után – különösen ha nagy tömegben fordul elõ – elvonja a kultúrnövények elõl a vizet és tápanyagot is.
Pillangós vetésekben is számolhatunk károsításával. A fiatal, éppen kelõ növénykék fejlõdését akadályozhatja gyors növekedésével úgy, hogy beárnyékolja a talajt is.
Életmódja
A borostyánlevelû veronika a Tátogatók családjába és a Veronikák nemzetségébe tartozik. Életformája T1-es, ami azt jelenti, hogy rendelkezik mindazon tulajdonságokkal, amelyek erre a csoportra jellemzõek. Viszonylag alacsony termetû, 5-30 cm magasra növõ. Az egész növény gyéren szõrös, szára heverõ, viszonylag sûrûn elágazó.
Levelei közül az alsók átellenesek, a felsõk szórt állásúak. A levelekre jellemzõ, hogy nyelesek, általában 5 karéjúak és a szár csúcsa felé csak kis mértékben kisebbednek.
A virágok a levél hónaljából erednek, hosszú kocsányúak. A párta világoskék, vagy lila színû. A csésze négylevelû, a tokot teljesen betakarják levelei.
Termése: tok. A magvak sötétbarna színûek 2,4-2,8 mm hosszúak, félgömb alakúak. Magtermése: 50-100 db/növény. A magvak csírázásához fény szükséges. A csírázás csúcsa októbertõl április hónapig tart, de az év minden hónapjában megindulhatnak a magvakban a biokémiai folyamatok, ha megfelelõ környezeti feltételek állnak rendelkezésre. A csírázáshoz szükséges optimális hõmérséklet viszonylag tág határok között lehet: 2-20 °C. A legnagyobb csírázási lehetõség 5 °C körül adódik. A csíranövény sziklevelei lapát alakúak, 10-12 mm hosszúak.
Védekezés
Az agrotechnikai védekezésnek nem elhanyagolható szerepe lehet a gyommentesítés kidolgozása során. Nyugat-Dunántúlon az õsziek korai vetése esetén a perzsa veronika kelése nagyon nagy mennyiségben megtörténhet, különösen ha bõ csapadék hullik ebben az idõpontban.
Kapásnövényekbõl ill. gyümölcs, szõlõ kultúrákból a mechanikai úton való eltávolításuk is szóba jöhet. Kalászos gabonákból könynyen és biztonságosan már õszszel, preemergensen eltávolíthatjuk vegyszeres úton a borostyánlevelû veronikát. Erre a célra számításba vehetõ a klorszulfuron, triaszulfuron, pendimetalin, vagy diflufenikan + izoproturon hatóanyagot tartalmazó készítmények közül engedélyezett herbicid.
A repcében preemergens alkalmazási módban a metazaklór vagy a dimetaklor tartalmú szereket permetezhetjük ki. Hatástartamuk olyan hosszú, hogy a repce kellõ fejlettségéig mentesen tartják a területet.
Tavaszi posztemergens alkalmazási módban a hagyományos MCPA, 2,4-D hatóanyagú gyomirtókkal nem ajánlatos védekezni gabonában az esetleges hatástalanság miatt. Az újonnan engedélyezett szulfonilureák közül jó eredményt kaphatunk a jodoszulfuron + meszenpir- dietil, az amidoszulfuron + metribuzin, vagy a klorszulfuron + flupirszulfuron- metil aktív hatóanyagú vegyületektõl. A protoporfirinogén-gátló herbicidek közül tavasszal bokrosodás végéig kijuttatható az etoxifen, a karfentrazon, a karfentrazon + izoproturon, a karfentrazon + trifenszulfuron- metil, a karfentrazon + mecoprop-P, a cinidon- etil és a piraflufen-etil tartalmú készítmény. A kiválasztásnál elsõdleges szempont a védendõ terület gyomösszetétele és fejlettsége, ugyanis a felsorolt herbicidek hatásspektruma széles, a technológiába jól beilleszthetõ.
Dr. Karamán József