MENÜ

Védekezés a malacok fertõzõ betegségeivel szemben.

Oldalszám:
2013.11.13.

Jó néhány ellést láttam már a több mint húsz éves gyakorlatom során, de még mindig bámulattal tölt el az a csoda, amikor a kismalacok a születés után néhány perccel keresik az anyjuk csecsét és szopnak. Ha egy kicsit a csoda mögé nézünk és keressük az okát, rá kell jönnünk, hogy bizony ez egy élet-halál harc. A malac olyan kevés tartalékkal születik, hogy a legrövidebb idõn belül szopnia kell, ha életben akar maradni. Ráadásul a koca nem képes nagyobb mennyiségû tejet tárolni (de a kis malac nem is tud egyszerre sokat felvenni), így az elsõ napokban óránként kell szopnia.

Ugyanezzel a problémával (kevés tartalék) függ össze a hõigény. Ha hideg van, a malac hamar kihûl, mert a kevés tartalékot a saját hõtermelésére kell fordítania. Lelassul, nem szopik, nem veszi fel a számára táplálékként és védõanyagként egyaránt fontos föcstejet. Mi köze ezeknek a fertõzõ betegségekhez? Bizony nagyon sok, mert a malac ellenálló képességét nagy mértékben befolyásolják.
A fertõzõ megbetegedések kialakulásához alapvetõen két dolog kell. Kell egyszer a fertõzõ anyag, és kell egy fogékony állat. A fertõzõ anyag (baktériumok, vírusok, paraziták) a környezetbõl támadják az állatot. Vagy a technológiai környezetbõl (padozat, légtér, takarmány, ivóvíz, ember) vagy a környezetében élõ állatoktól (anya, alomtársak) fertõzõdik a malac. Kevés olyan kórokozó van, amelyik minden körülmények között képes betegséget okozni (obligát patogén), a legtöbb kórokozó „sikeres” munkájához egyéb, un. hajlamosító tényezõk jelenléte szükséges (fakultatív patogén). Tehát ha a fertõzõ betegségeket és az ellenük való védekezést vizsgáljuk, mindig együtt kell nézni az egész egységet.
A megszületett malac általános ellenálló képességét nagymértékben befolyásolja a vemhes koca tartása (takarmányozása, vitaminellátottsága stb.) egyrészt az újszülött malac fejlettségén keresztül, másrészt a tejtermelésen keresztül. Az újszülött malac hõigényének biztosítása, a napos kori vas és vitamin-kiegészítés szintén az ellenállóképességet javítja.
A malac specifikus ellenálló képességét, a koca, különbözõ betegségek elleni vakcinázásával tudjuk biztosítani, de ennek is az egyik legfontosabb követelménye, hogy a malac szopjon, hiszen a vakcinázás hatására kialakuló ellenanyagokat jobbára a tejjel veszi fel a kismalac. Ha nem szopik, majdnem felesleges volt az anya védõoltása. A fertõzõ anyag (baktérium, vírus, parazita) behurcolásának megelõzésére szolgálnak a járványvédelmi szabályok. Nagy általánosságban, a legfontosabbak:
- Ne vásároljunk (olcsósága miatt) csökött, visszamaradott állatokat.
- Gyõzõdjünk meg az eladónál a tartási, takarmányozási viszonyokról.
- Az állomány közelébe ne engedjünk idegeneket, vagy csak megfelelõ személyi fertõtlenítés után (kéz és lábfertõtlenítés).
- A beteg állatokat különítsük el a többitõl.
- Ne etessünk kétes eredetû takarmányt.
- Dolgozzunk ki technológiát a folyamatos fertõtlenítésre.v Eddig a megelõzésrõl beszéltünk, és nem véletlen, hogy arányaiban sokkal többet, mint a gyógyításról, hiszen sokkal fontosabb (és kifizetõdõbb) ha meg tudjuk elõzni a bajt, mint ha orvosolni kell. Természetesen a gyógyítás is hozzá tartozik a kérdéskörhöz. Alapelvek:
- Mindig szakemberre (állatorvos) bízzuk, ne kezdjük el önmagunk saját vagy a szomszéd tapasztalatai alapján a gyógykezelést.
- A tünetek jelentkezésekor minél hamarabb kérjünk segítséget, ne várjuk meg, míg az állományon belül minden malac megbetegszik.
- Mire figyeljünk? Hányás, hasmenés, láz (a sertés testhõmérséklete 40oC-ig normális) jelentkezésekor feltétlenül (de bármikor, ha valami a megszokottól eltér) hívjunk állatorvost.
Természetesen a gyógyulás csak akkor várható, ha a gyógykezelési utasításokat (adag, idõtartam, stb.) betartjuk.
Cseh Kálmán