MENÜ

A fácán zárttéri tenyésztése és hasznosítása

Oldalszám:
2013.11.13.

Hazánkban a fácántenyésztésnek jelentõs múltja van. Az elmúlt évtizedekben az apróvad élõhelye drasztikus változáson ment keresztül. A nagyüzemi intenzív agrármûvelés bevezetésével az apróvadfajok életfeltételei erõsen korlátozódtak, egyedszámuk mindinkább csökkenõ tendenciát mutat. Ezt a problémát felismervén a vadgazdálkodók a megnövekedett vadászati igény biztosítására a hiányt mesterséges zárttéri tenyésztésbõl származó anyag telepítésével pótolják.
Kialakultak hazánkban a nagyüzemi bázistelepek ahonnan a gazdálkodók napos-elõnevelt, illetõleg kész madarat vásárolhatnak.

A szabad természetben egy fácántyúk után csak 10-13 db tojást és 1,5-2,5 db felnõtt szaporulatot számolhatunk, addig zárttéri tartásban egy tyúk után 50 db tojást és 31-33 db felnõtt madár érhetõ el. Zárttéri fácántenyésztés A tenyésztelep helyének megválasztása a tenyésztési eredmények szempontjából nagy jelentõségû. Kívánatos a laza szerkezetû talaj, a kissé lejtõs fekvésû terület a víz elvezetése végett. A mély, hideg, kötött talajon tartott állományban a fertõzõ betegségek és a paraziták gyorsabban elszaporodnak. Gazdasági, ökonómiai szempontból a 8-10 ezer db-os tojó-törzsanyaggal mûködõ tenyésztelepek a legmegfelelõbbek.
Törzsanyag kiválasztása
Tojástermelésre általában az egyéves korú egyedeket használjuk. Az alfajok közül a mongol fácán a legelterjedtebb, leginkább használatos. Õsszel a tenyésztörzsanyagot 20%-kal nagyobb egyedszámmal célszerû indítani az esetleges elhullások és a kirepülés miatt. 1:5 ivararány a legmegfelelõbb. A tároló kaliczokban 1m²-re 2 db fácánt számítunk. A fácán zárttéri tojatásának különféle módszerei és eszközei vannak talajon elhelyezett stabil vagy mobil tojatóvolierekben, valamint sodronyos elemes volierekben történõ tojatás is használatos. A törzsanyagot márciusban telepítjük a tojatóvolierekbe. A tojástermelés idõszaka április elsõ hetében kezdõdik és június végéig tart. A tyúk 3-4 napig tojik, majd 2-3 napot pauzál. 90 nap alatt mintegy 50 tojásra számíthatunk. Ennek havi megoszlása: április 35%, május 47%, június 17%. Tenyésztojások tárolása Optimális tömege 29-35 g. A napi tojásmennyiséget megtisztítjuk, szeleteljük, fertõtlenítjük. Erre 2%-os sósav oldatot használunk. A tárolás 12-13 ºC-pn történik 60-70% relatív páratartalom mellett. Maximum 7 napig tárolhatjuk, naponta 1 alalommal forgatjuk. Keltetés A keltetés elõtt 10 órával a tojásokat 18-22 ºC-os helyiségben elõmelegítjük a 60-70%-os páratartalom megtartásával.
A fácántojások keltetési ideje 24 nap. A keltetés két lépcsõben történik, elõkeltetés és bújtatás. Az elõkeltetés a 20. napig tart, hõigénye 37,8 ºC, 48-51% relatív páratartalommal. A bújtatás hõigénye 37,5 ºC 65-80%-os relatív páratartalommal. A fácántojások keltethetõsége átlagban 60-65%-os. A kikelt fácán csibék osztályozás után a nevelõhelyekre kerülnek.
A nevelõhelyek technológiájukat tekintve lehetnek; Extenzív: - Vadászterületen végzett feketefóliás nevelés - Etánfûtéses eljárás Félintenzív: - Teremfûtéses eljárás: Nagyobb mennyiségû fácáncsibe nevelése esetén alkalmazzuk. Három szakaszra osztható elõnevelés (1-30. napig), középnevelés (30-60. napig), utónevelés a 60. naptól felnõtt korig, a 140. napig tart. Élõhelyfejlesztés: A fácán számára legkedvezõbb élõhely a védõ sûrûkkel éjszakai szálláshelyül szolgáló gallyazó fákkal tarkított rét. Nem kedveli az összefüggõ erdõtömböket. Kimondottan szereti viszont az erdõfoltokkal tarkított mezõgazdasági területeket. Erdeink nagy része csak fejlõdésének bizonyos szakaszában képes a fácán igényeit kielégíteni. A fenyõerdõ például 10 éves korig. Hasonló a helyzet az akác, tölgy vagy nyárerdõkkel, amelyek szintén záródásuk után nem nyújtanak alkalmas élõhelyet a fácán számára A fácán vadászata A fácán vadászata november elejétõl január közepéig tart. A tyúkok évi lõhetõ mennyiségét és a mesterségesen kibocsátott tyúk mennyiségének figyelembevételével határozzuk meg.
-1:1 ivararány mellett kibocsátás esetén a tyúkot nem vadásszuk
-1:2 ivararánynál a kibocsátott tyúkok 15%-a lõhetõ.
-1:3 ivararány esetén a kibocsátott tyúkok 45%-a vadászható. Azokon a területeken ahol nem foglalkoznak mesterséges fácánneveléssel így csak a természetes szaporulat van jelen, a tyúk vadászata külön engedélyhez kötött. Vadászati módok
-A ráhajtás: Rendszerint a legnagyobb terítékkel járó vadászati forma 10-14 puskással 30-50 hajtóval történik. Megnevezésébõl adódóan a hajtók az elálló puskások felé hajtják a madarakat.
-Keresõ vadászat: 4-5 puskák, 1-2 hajtóval a kutyák segítségével keltik fel a vadat.
-Vonalhajtás: A vadászok és a hajtók a terepadottságoknak megfelelõen egyenes vonalban hajtanak. A vonalhajtás vége elõtt 150-200 méterre a két szárny puskásai félkör alakban bezárják a hajtást..
-Körhajtás: Régebben a nyulat vadászták ezzel a módszerrel. Ma fácánra is használják olyan helyeken, ahol a vadászterületen nincs erdõ. Napközben a fácánok a különbözõ mezõgazdasági kultúrákban tartózkodnak. Ezért ezzel a módszerrel nagy területekrõl tudják beterelni a madarakat a kör közepén lévõ nádasba vagy kukoricába. Miután a hajtás ideért, a puskások helyben maradnak a hajtók pedig felhajtják a vadat.
Végezetül megemlíteném, hogy fácánvadászatra csak sörétes puskát használjunk. Vadászatkor csak a repülõ egyedre, a futó fácánra csak kizárólag sebzés esetén kövünk.