MENÜ

Gyümölcsfák védelme a tavaszi fagyok ellen

Oldalszám:
2013.02.19.
Gyakorta hallani mostanában idôs emberektôl: “Megbolondult a világ, az én idômben március 15 után már mezítláb szaladgáltunk, futeni sem kellett már, most meg..”. Lehet, hogy az emlékek szépültek meg azóta, de az utóbbi idôkben tényleg szokatlanul alakul az idôjárás. Az idén februárban már 19 oC meleg is volt, Húsvétra meg havat, fagyot “igért” a meteorológiai elôrejelzés.
A tavasz kezdete a kertészkedônek nem csak reményteljes évkezdet hanem az elsô gondok beköszöntét is jelenti. Az elsô kérdés: lesz-e fagy, mikor és milyen ? A sokévi meteorológiai észlelések adatait áttekintve még nem volt olyan év, hogy ne lett volna korai fagy hazánkban. Márciustól május végéig általában 14-20 olyan nappal kell számolnunk amikor a levegô hômérséklete 2 m magasságig oC alá hul. Talajmenti fagyok viszont még június elején is elôfordulhatnak.
A fagykárok mértéke A kérdés az, hogy a növényeket milyen fejlettségi állapotban milyen mértéku, milyen típusú és mennyi ideig tartó fagy éri ? A károkozás mértéke ugyanis ezektôl a tényezôktôl függ. Az összességében 50%-os fagykár nem tekinthetô súlyosnak, ezt még “egy jó termésritkításnak” is tekinthetjük. Az ennél nagyobb fagykár viszont már komoly gazdasági hátrányokkal járhat.
A gyümölcsfák fagyra legérzékenyebb részei a virágrügyek teljes virágzásban, illetve az éppen kötôdött gyümölcskezdemények a sziromhullást követô 2-3 héten belül. Virágzásban 50%-os fagykárra számíthatunk ha a levegô hômérséklete mínusz 3,3-6,7 oC között van. A virágzás végén -2,7-3,6 oC-os, a kötôdött gyümölcsöket pedig a -1-2 oC-os fagy is súlyosan károsíthatja. (1995-ben súlyos, országos fagykár volt. A fagyok március elejétôl május elejéig három hullámban pusztították a gyümölcsösöket. Volt olyan alföldi terület ahol ebben az idôszakban -12 oC léghômérsékletet is mértek).
A kora tavaszi fagyok típusai Szállított és úgynevezett kisugárzásos fagyot különböztetünk meg ebben az idôszakban. A szállított fagy nem más mint hideg légáramlat (fagyos szél), ami ellen sajnos szabadföldi körülmények között nem igen van lehetôségünk védekezni. Egyedül a szamóca védhetô meg fátyolfóliás vagy fóliaalagutas takarással.
A kisugárzásos fagy tulajdonképpen a talaj hômérséklete és az éjszakai hideg levegô viszonyából alakul ki, és bizonyos feltételek mellett hatásosan védekezhetünk ellene. A talaj a nappali napsugárzás hatására felmelegszik, éjjel viszont e hômennyiség egy részét kisugározza. Minél kisebb a nappali felmelegedés és minél hidegebb az éjszakai lehulés, annál gyorsabb a talaj hôvesztesége (gyors hôleadás = gyors lehulés), tehát nagyobb a fagyveszély. Ezek a feltételek csak szélmentes derül égbolt esetén valósulnak meg, a talaj hôelnyelését, és kisugárzását több tényezô módosítja (szél, köd, pára, felhôzöttség, növényzet, talajmuvelés....stb.).
A tavaszi fagyok elleni védekezés módszerei A védekezés passzív és aktív módszerekkel valósítható meg. A passzív módszereket már az ültetés elôtt ki kell használnunk, gyakorlatilag ezek megelôzô eljárások, így: - Ne ültessünk fagyzugos területre gyümölcsfát. - A síkvidéki területek fagyveszélyesebbek, mint a domboldalak.
- A déli oldallal szemben az D-keleti, É-i, É-nyugati oldalakon 1-2 héttel késôbb virágoznak a növények, ha “szerencsénk van” már a fagyok után. - Az egészséges jó erônlétu növények jobban ellenállnak a fagynak, mint a legyengült rosszul ápolt egyedek. - Fagyveszélyes helyeken részesítsük elônyben a fagyturôbb fajokat, illetve fajtákat.
Az aktív védekezési eljárásokat a meglévô növények megvédésére alkalmazhatjuk. A módszer kiválasztása a fagyok gyakoriságától, erôsségétôl és természetesen a ráfordítási költségektôl függ.
A talaj hôelnyelésének fokozása, a kisugárzás csökkentése A legjobb módszerek egyike a növények takarása, de mint errôl már szó volt, a gyümölcstermô növények közül csak a szamóca jöhet szóba. - A sötétebb talaj több hôenergiát tud felvenni és tárolni mint a világos, ezért a nappali talajöntözés ebbôl a szempontból is elônyös, a nedves talaj sötétebb. - A gyomos -és a füvesített is (!)- talaj erôteljesebben sugározza ki a hôt mint az ugaros. - A nedvesebb talajokban kevesebb a levegô, ennek következtében nagyobb a hôelnyelésük és a hôkapacitásuk, valamint a hôvezetô képességük is. - Az érdesebb (szántott, gereblyézett) felület több hôenergiát tud felvenni mint a sima.
A levegô hômérsékletének emelése - Az egyik legrégebben ismert eljárás a füst, illetve a ködképzés. Ezzel a módszerrel nem csak a levegô hômérsékletét tudjuk emelni 1-2 oC-al hanem gátoljuk a kisugárzást is. Füstölésre általában nedves szalmát vagy más szerves anyagot használhatunk, a környezetszennyezô anyagok (gázolajos vizes nyesedék, gumi-abroncs) égetését kerüljük. Ködképzésre a drágább, de kényelmesebben kezelhetô ködgyertyák alkalmasak. A füstölés csak szélcsendes idôben jár eredménnyel, és akkor ha már 0 oC-on megkezdôdik, a füst vagy a köd az egész védendô területet vastagon beborítja. - Légkeverés szélgépekkel. Nálunk eddig csak kísérleti céllal alkalmazták ezt a módszert. A védekezés azon alapul, hogy az áramfejlesztô szélerômuvekhez hasonló gépekkel összekeverik a melegebb felsô légrétegeket az alsóbb hideg rétegekkel. Ezzel az eljárással mínusz 5-6 oC-ig lehet eredményesen védekezni.
- Meleg levegô képzése futéssel. Nálunk szintén csak kísérletekben kipróbált eljárás. A meleget az ültetvényekbe kihelyezett olaj vagy koksztüzelésu kályhákkal állítják elô. Nagyon drága módszer. -4 oC-ig hatásos, ha 100 kg gázolajat égetnek el hektáronként ! - Fagy elleni öntözés. A legelterjedtebb védekezési módszer a tavaszi fagyok ellen, ott ahol a tavaszi fagyok évente rendszeresen károsítanak (Dél-Tirol). Az eljárás azon a fizikai törvényen alapszik, hogy 1g (1cm3) víz megfagyásakor 80 cal hô szabadul fel, az öntözött felület hômérséklete emiatt nem csökken 0 oC alá. A módszer alkalmazásához az alábbi követelményeket kell kielégíteni:
- Az egész védendô területet finom porlasztású esôztetô berendezéssel kell öntözni, kis intenzitású szórófejekkel (2-3 mm/óra = 20-30m3/ha/óra). -Az öntözés nem szakadhat meg mindaddig amíg a keletkezett jégréteg le nem olvad a növényekrôl. Ebbôl adódóan elôfordulhat, hogy olyan sok jég rakódik a fákra, hogy a jég súlya alatt lehasadnak gallyak, ágak.
egyéb védekezési lehetôségek - Virágzáskésleltetés öntözéssel. A kísérletek eredményei szerint, ha tél végén, amikor a nappali hômérséklet eléri a 7oC-ot és 10-20 percenként 2-3 percig muködtetjük az esôztetô berendezést, 1-2 héttel is késleltethetô az ôszibarack és az alma virágzása. Sajnos az öntözést akár februárban is el kell kezdeni, és ekkor még számíthatunk erôsebb éjszakai fagyokra is, tehát a berendezést is védeni kell az esetleges szétfagyástól. Az is elôfordulhat, hogy olyan sok vizet kell kiöntöznünk, hogy a talajmunkák idejére járhatatlan lesz a terület.
- Fagyott szövetek regenerálása. A tavaszi fagy hatására leggyakrabban a szállító szövetek károsodhatnak kisebb-nagyobb mértékben, emiatt -annak ellenére, hogy a virágszervek épek (!)- nem kötôdnek megfelelô számban a gyümölcsök. A fagyott szövetek “újraélesztését” segíti elô hatékonyan a FRIGOCUR kondíció-javító és termésnövelô készítmény 0,3dl/100 liter víz töménységben kipermetezve a sziromhullást követô 2-3 héten.