MENÜ

Malacok takarmányozása választásig

Oldalszám:
2013.11.13.

A malacok születés utáni elsõ tápláléka a koca teje, amely teljes egészében kielégítené táplálkozástani szempontból a malacok igényét akkor, ha nem ragaszkodnánk a 21 vagy 28 napos drasztikus választáshoz, illetve nem követelnénk meg már ebben a korban a maximális testtömeg gyarapodást. Tehát ebben az idõszakban az a célunk hogy a malacot hozzászoktassuk a korai szilárd takarmány fogyasztáshoz, és a nagyobb alomszámból adódó kevesebb kocatej mellé táplálóanyagokat juttassunk be az állat szervezetébe a tömeggyarapodás növelésére. (Ez az elv csak Európában érvényes, az USA-ban teljesen más rendszert követnek: a malacokat 17-18 napos korban elválasztják az anyjától úgy, hogy még szilárd takarmányt nem is látott. A malacnevelõ telepekre átszállítva kapják meg az elsõ prestarterüket, amelyet a beltartalmából és az ízébõl adódóan probléma nélkül elfogyasztanak.)

A prestarterek „hozamát” vagyis azt hogy mennyit érnek, mennyire volt zökkenõmentes az állomány átállása és mekkora tömeggyarapodást értek el - nehéz egészen pontos számokkal mérnünk. Amit tudunk az a malac születéskori, 21 napos és választáskori súlya, az elfogyasztott malactápszer(ek) mennyisége, valamint az alomra vonatkozó egyéb adatok. Amit nem tudunk pontos számokkal mérni minden esetben - és emiatt nehéz az összehasonlítás - a koca tejtermelõ képessége és malacnevelõ kézsége. Tehát a malac életének elsõ idõszaka takarmányozástani szemszögbõl egy komplex jelenség, mivel szorosan összefügg a koca takarmányozása, genetikai képessége és a technológiai háttér a malacok elsõ hónapjával. Éppen ezért nehéz megmondani egy prestarter etetési kísérletrõl ha csak néhány alom esetében állították be azt, hogy milyen eredményeket produkál. Sokszor egy gyengébb prestarter egy jól eltalált gyógyszerezéssel többet hoz, mint egy kiváló prestarter egy az állományra rezisztens gyógyszerrel. Szükséges még említést tennem egy nagyon fontos tényezõrõl ebben az idõszakban, a gondozó munkájáról. A malacokkal való bánásmód rendkívül nagy figyelmet, türelmet, alaposságot és hozzáértést igényel. Erre a munkára a legalkalmasabb a nõi munkaerõ, és az esetek többségében ezt is alkalmazzák. A prestarterek a legdrágább takarmányok (áruk 130-300Ft/kg+ÁFA), tehát a szóródás és pazarlás nem megengedhetõ. A malacok szilárd takarmányhoz szoktatása kényes feladat, mivel a malacok elõször csak ismerkednek a táppal, belenyalnak, turkálják, rágcsálják, kóstolgatják. A malactápszerek viszont a nyál és nedvesség hatására elkezdenek megerjedni, vagyis megsavanyodnak. Ezt az állat nem szívesen veszi fel, illetve ha fel is veszi emésztési problémákhoz vezethet. A vályúkat emiatt gyakran kell tisztítani, kiszedni az elázott tápokat, amely ha a dolgozó nem megfelelõ, akár tetemes mennyiség is lehet. Errõl azért kellett szót ejtenem, mert amikor azt nézzük hogy 21 napos korig 1 vagy 1,5 kg tápot fogyasztott az állat, és ezzel egy bizonyos testtömeget ért el, akkor soha ne feledjük azt, hogy ennek akár a fele szemétben is végezhette. A malacok takarmányozása szempontjából az elsõ hónapot 3 részre oszthatjuk. 0-10.nap közötti idõszak: a malac ebben az idõszakban nem vagy csak egészen minimális mennyiségû malactápszert fogyaszt, és ha az állatok elé is van téve a takarmány, a pazarlás nagy mértékû.
10-20.nap közötti idõszak. az állatok elõtt ebben az idõszakban mindenképp legyen jelen szilárd takarmány, bár a fogyasztás csekély, és a szóródás nagy. Sokan ajánlják ebben az idõszakban a kétfázisú prestarter elsõ fázisát, amely magas ára miatt még a magas beltartalmi paraméterei és a jobb eredmények ellenére sem mindenhol használatosak (hiszen jogosan mondja a termelõ hogy minek költsek annyit a malacaim testtömeg-gyarapodásának maximalizálására, amikor a késõbbi fázisokban nem tudom biztosítani azokat a feltételeket hogy ezen tulajdonságát az állat végig maximálisan kihasználja).
20-28.nap közötti idõszak: ekkor a malacok már mérhetõ mennyiséget fogyasztanak vagy az egyfázisú prestarterbõl, vagy a kétfázisú tápsor második fázisából. Szakmai berkekben úgy mondják hogy a malacot akkor lehet leválasztani, ha legalább annyi szilárd takarmányt fogyaszt, amely fedezi a létfenntartó takarmányhányadát. A prestarterrel szemben az alábbi követelményeket támasztjuk:
Legyen a malac számára könnyen felvehetõ (3mm-es granulátum), ízletes készítmény (különbözõ aromák) Tartalmazza az állat létfenntartásához és fejlõdéséhez szükséges táplálóanyagokat (erre késõbb részletesen is rátérek) Biztosítsa a malac szilárd takarmányra való átállását (különbözõ szilárd tejfrakciók) Gátolja meg az esetleges emésztési problémákat (savanyítók és enzimek), és elõzze meg az emésztõrendszeri betegségek kialakulását (gyógyszerek preventív célra való bekeverése) A prestarterek a sertéstápsorok legdrágább fajtái, amelyet a takarmányosok késztápként hoznak forgalomba, általában 3mm-es granulált formában. Az etetni kívánt tápok fázisainak számát és beltartalmi mutatóit minden esetben beszéljük meg a szakemberrel, mert hiába használunk belõlük keveset, mégis az áruk magas. Egy jó gazdálkodó pedig minden esetben megnézi hogy mire költi a pénzét. A legújabb kutatások arra hajlanak, hogy a fiatal malac részére biztosított túlzott fehérjebevitel a gyors és rossz hatékonyságú bomlás miatt ugyanolyan káros lehet mint az alacsony szint. A jelenlegi korszerû egyfázisú prestarterek fehérjetartalma nem haladja meg a 20%-ot. A magas aminosav szinteket szintetikus aminosavakkal oldják meg, amellyel tökéletesen helyettesíthetõ az állati vagy növényi fehérje egy része.
A receptúrák készítõinek a következõ feltételeknek kell megfelelniük amikor egyfázisú prestartert állítanak össze:
táblázat
Az energia és a zsírtartalom szorosan összefügg, mivel az energia bevitel 50%-a zsírból származik. Ezt kétféle módon tudjuk megoldani, vagy növényi olajok használatával (leggyakrabban full fat szójababbal), vagy állati zsiradékokkal (zsírporok), vagy a kettõ kombinációjával. Az energiatartalom növelésének másik lehetõsége a szénhidrátokban rejlik, ezt legnagyobb mértékben a gabonákkal visszük be az állati szervezetbe. Sokan esküsznek a feltárt (pl. puffasztott) gabonák alkalmazására, az általam tanulmányozott külföldi szakirodalmak nem minden esetben igazolták ennek szükségességét. A másik kiváló szénhidrátforrás a cukor, amely növeli az energiatartalmat, és javítja az ízhatást, emiatt a prestarterekben elõszeretettel alkalmazzák. A következõ fontos alkotóelem a különbözõ tejkészítmények, amelyek lehetnek teljes tejporok, sovány illetve zsíros savóporok. Céljuk az ízhatás mellett a malac tökéletesebb emésztését elõsegíteni mesterségesen bejuttatott tej alkotórészekkel, ezáltal téve zökkenõmentesebbé és gyorsabbá az átállást. A fehérjetartalmat kétféle alapanyagtörzsbõl tudjuk bevinni az állati szervezetbe, a növényi illetve az állati fehérjék révén. Mára az állati fehérje fogalma leegyszerûsödött a hallisztre, míg a növényi fehérjék kizárólag a szójadarára szorítkoznak. A szükséges aminosav szintek biztosítása miatt a receptúrák készítõi szintetikus aminosavakat is használnak a fehérjehordozók mellett, mégpedig egyre nagyobb mértékben mivel a prestarter piacon jelenleg „aminosav hisztéria” dúl a termelõk körében, mindenki minél magasabb szinteket szeretne látni, de gyakran az állományuk genetikai szintje nem ezt tartaná optimálisnak.
Remélem az olvasó ezen írásom segítségével egy kis betekintést nyert a prestarterek „rejtélyes” világába, de az alapelv mindenki számára azonos kell hogy legyen, olyan tápot etessünk állatainkkal amelyek a legnagyobb hozamot a leggazdaságosabban biztosítják.
Muzsek András