MENÜ

Tápanyag- és szervesanyag-gazdálkodás új jogi keretek között<BR>

Oldalszám:
2013.02.19.
2001 májusában hatályba lépett a vizek mezõgazdasági eredetû nitrátszennyezéssel szembeni védelmérõl szóló 49/2001 (IV.3.) Korm. rendelet. A rendelet az Európai Közösségek 91/676/EGK tanácsi irányelvével összeegyeztethetõ szabályozást tartalmaz, mely irányelv a szakmai szóhasználatban az „EU nitrát direktívája” néven közismert.
A rendelet hatálya kiterjed a felszíni és felszín alatti vizekre, valamint ezzel összefüggésben a mezõgazdasági tevékenységekre és a mezõgazdasági tevékenységet folytatókra. A rendelet hatályba léptetését nem csak az uniós jogharmonizáció tette indokolttá, hanem az a körülmény is, hogy vizeink nitrát szennyezettségéért egyéb tevékenységek szennyezõ hatása mellett bizonyítottan, részben a mezõgazdasági területeken folytatott tevékenység is felelõssé tehetõ. A rendelet alapvetõen a mezõgazdasági tápanyag-gazdálkodás szabályozásával, ezen a területen is elsõsorban a szerves anyagok, istállótrágyák, hígtrágyák felhasználási és tárolási körülményeinek szabályozásával kívánja elérni vizeink védelmét, állapotának jelentõs javulását
Közismert tény, - figyelemmel arra, hogy talajaink a nitrát iont megkötni nem képesek illetve a talaj mélyebb rétegei felé való elmozdulását kedvezõ fizikai és vízgazdálkodási tulajdonságok esetén is csak korlátozottan képesek megakadályozni – hogy a helyes tápanyag-gazdálkodási gyakorlat, az okszerû, növények igényéhez igazított tápanyagdózisok, a kijuttatási idõ helyes megválasztása, a talaj tulajdonságaihoz alkalmazkodó, a talajvíz elérhetõségét, a domborzati és eróziós viszonyokat figyelembe véve talajhasználat és talajmûvelés megannyi hatékony eszközt jelentenek a mezõgazdasági eredetû nitrátszennyezés elleni küzdelemben.
A nevezett jogszabály sem tesz egyebet, mint ezen alapvetõ szakmai megfontolások és vizsgálatok útján megszerzett ismeretek rendszerszerû, szabályozott és ellenõrzött alkalmazását rendeli el.
Szabatos meghatározásra került a nitrát érzékeny víz és nitrát érzékeny terület fogalma, valamint a vizek védelmét szolgáló intézkedések sora.
A hígtrágya tárolók létesítése védõtávolságokhoz kötött, vízjárta területeken hígtrágya tároló nem létesíthetõ.
A rendelet végrehajtására 4 éves szakaszokra tagolódó országosan összehangolt intézkedés sorozat (akcióprogram) indul.
Az akcióprogram részei
· a 8. § szerinti, a jó mezõgazdasági gyakorlatra vonatkozó elõírások érvényesítése. A jó mezõgazdasági gyakorlat szakmai elõírásait a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza. Legfontosabb elemei a mennyiségi korlátozások, a trágyázási tilalmi idõszakok meghatározása, trágyakijuttatás szabályozása lejtõs területeken, a vízzel telített, fagyott, hótakaróval borított talajok trágyázása, trágyázás vizek környezetében, állattartó telepek trágyatároló mûtárgyainak kialakítása, a trágyázási szabályok meghatározása mind a szerves mind a mûtrágyák vonatkozásában. A melléklet külön foglalkozik az erózióvédelem és az öntözés szabályaival is.
· a 9. § szerinti nyilvántartási, adatszolgáltatási, adatfeldolgozási feladatok teljesítése. Ennek keretében a mezõgazdasági tevékenységet folytatók a rendelet 3.sz. melléklete szerinti adatokat a tárgyévet követõ február 28-ig kötelesek megküldeni a talajvédelmi hatóságnak. (Mezõgazdasági területeken a talajvédelmi hatósági feladatokat a megyei növény és talajvédelmi szolgálatok látják el.)
· a 10. § szerinti hatósági ellenõrzés. A fentiek betartását termõterületeken a talajvédelmi hatóságok, egyéb területeken a környezetvédelmi hatóság ellenõrzi. Az elõírásokat megsértõ tevékenységet a hatóságok felfüggeszteni, korlátozni vagy megtiltani kötelesek.
· A 11. § (1)-(4) bekezdés szerinti monitoring feladatok ellátása. Az ellenõrzési és monitoring feladatok ellátásáról a környezetvédelmi miniszter intézkedik. Az ellenõrzéseket elõször 2004-ben kell elvégezni a meghatározott gyakorisággal és vizsgálati módszerekkel.
Nitrátérzékeny területen gazdálkodóknak a jogszabály által meghatározottakat már az akcióprogram elsõ 4 éves ciklusában figyelembe kell venni tevékenységük során. A nitrátérzékeny területek községenkénti listáját a rendelet 2.sz. melléklete tartalmazza. Nem nitrátérzékeny területek használóinak a rendeletben foglaltak figyelembevétele ajánlott.
A jogszabályban foglaltak végrehajtásáért elsõsorban természetesen a kötelezettek, a mezõgazdasági tevékenységet folytatók a felelõsek. Ugyanakkor az ellenõrzésért, adatfeldolgozásért felelõs hatóságok a legfontosabbak publikálásával, ismertetõ elõadásokkal, szórólapokkal, falugazdászok, önkormányzatok útján terjesztett figyelemfelhívásokkal és személyes konzultáció keretében is minden segítséget és tájékoztatást megadnak az érintetteknek kötelezettségeik teljesítése érdekében. Az állam támogatáspolitikájának alakítása révén a fenti feladatok végrehajtását támogatja.


Dr.Kurucz Sándor
Baranya megyei NTSZ