MENÜ

Tavaszi munkák a gyümölcsösökben

Oldalszám:
2013.02.19.
A kertészkedõk számára a téli idõszak sem jelenti a tétlenség idejét, legfel-jebb kevesebb a munka.
A februártól március közepéig tartó idõszak legfontosabb teendõi közé tartoznak:
- - Folyamatos ültetvényellenõrzés, vadkárok elleni védekezés.

- - Felkészülés a tavaszi metszésre, illetve a metszés folytatása, a nyesedék hasznosítása.

- - A lemosó permetezés, a tavaszi talajmunkák és tápanyag-utánpótlás elvég-zése.

- - Támberendezések felülvizsgálata és javítása.

- - Karbantartási, javítási munkák végzése.

- - Felkészülés a tõhiányok pótlására, tavaszi telepítési munkákra.

- - Oltó- és dugványvesszõk megszedése és tárolása.

Nem szabad elfelejtkezni, hogy ebben a zimankós idõben az erdei vadak –nyulak, õzek, szarvasok, és az utóbbi idõben még a településekhez közeli gyü-mölcsösökben, kertekben a vaddisznók is- komoly károkat tehetnek a növények megrágásával, kitúrásával. Az ellenük való védekezés egyik legjobb formája a rendszeres ellenõrzés. Ennek során a nyomokból kiderül, hogy van-e a kertben valamilyen károkozó, van-e jelentõsebb kár. A bejárások során készüljünk fel a hibás kerítés kijavítására, a törzsvédõ hálók pótlására, valamint a madáretetõk feltöltésére. Amennyiben vadkár történt az ültetvényben, a helyi vadásztársasá-got azonnal értesítsük az eseményrõl. Ennek elmulasztása azzal járhat, hogy az okozott kár megtérítésétõl elesünk, vagy sokkal hosszadalmasabb utánajárással intézhetjük el.

Az idei évben január eleji kemény fagyok több helyen, a szõlõn kívül a gyümölcsösökben is kárt tettek. Metszés elõtt ennek mértékérõl rügyvizsgálattal gyõzõdhetünk meg. A rügyvizsgálati módszerek közül az alábbiakat mindenki el tudja végezni:

Rügyek színének vizsgálata

A szokásostól eltérõ sötétbarna vagy fekete rügyek valószínûleg károsodtak. Ezek gyakran már le is estek, vagy enyhe nyomásra lehullanak. A jelenség a kajszibaracknál fordul elõ a leggyakrabban.

Termõrügyes vesszõk, gallyak hajtatása.

Egy edénybe öntsünk vizet, és ebben tartsuk a vizsgálatra szánt anyagot. Szobahõmérsékleten az élõ rügyek néhány nap múlva duzzadni kezdenek, 6-8 nap múlva pedig kihajtanak virágoznak.

Rügyek felvágása

Az egyik legtöbbször alkalmazott, és legmegbízhatóbb vizsgálati módszer. Február elejére a rügyekben a virágszervek teljesen kifejlõdnek, szabad szemmel is jól láthatók. a rügyeket egészen a rügyalapig hosszukban felvágva megállapítható, hogy mely szervek és milyen mértékben károsodtak a fagytól. A kisebb mértékû elfagyásokat (enyhe barnulás a porzók egy részén, bibeszálon, alapi szövetek mérsékel elfagyása) mérsékelni lehet Frigocur kijuttatásával metszés után. Ugyancsak a fagyhatás terméscsökkentõ hatása miatt metszéskor több termõrügyet kell hagyni, továbbá virágzás elõtt és alatt bórtartalmú lombtrágya permetezésével lehet fokozni a kötõdést. Sajnos a sötétbarnára vagy feketére „fagyott” rügyek menthetetlenek.

A fagymentes napokon, illetve mínusz 5 oC-ig végezhetõ a gyümölcstermõ növények metszése.

Ezt a munkát a rügyduzzadásig ajánlott elvégezni, mert késõbb a rügyek nagyon könnyen letörnek, a nyesedéket valamilyen módon fel kell dolgozni, hogy a rügypattanás idején ne legyen útba a téli lemosó permetezéskor.

Egyes gyümölcsfajok metszését a pirosbimbós állapotban ajánlják elvégezni. Az indokok között elsõsorban az szerepel, ekkor már jól lehet látni a téli fagykárokat, illetve az, hogy néhány kórokozó nem fertõz olyan intenzíven, mint a mélynyugalmi állapotban.

Akinek csak néhány fája van, nyugodtan várhat a pirosbimbós állapotig, de ekkor számítani kell arra, hogy a metszés folyamán sok rügyet letörünk mozgásunkkal, illetve a vesszõk, vagy gallyak kiemelésekor.

A gyümölcsfák metszéséhez pontos, receptszerû leírást nehéz lenne adni, viszont több általánosan használható elv létezik, amelyeket érdemes megfontolni. Ezek közül a legfontosabbak:

- A metszés során mindig távolítsuk el a sérült, beteg, fertõzött részeket

- A metszés után azonnal végezzük el a sebkezelés, a metszõeszközöket gyakran fertõtlenítsük. Ez az almatermésûek metszésekor a tûzelhalásos baktériumos betegség miatt nagyon fontos teendõ!

- Mindig vegyük figyelembe a növények egészségi és erõnléti állapotát, a tavalyi termésmennyiséget és ezekhez igazítsuk a metszés erõsségét.

- Az elõzõ évi metszés eredményére, hatására figyelemmel végezzük a metszést, a metszésre vonatkozó szabályokat mindig az adott növényre alkalmazzuk.

- Új metszési módszerek, vagy eddig számunkra ismeretlen metszési eljárás alkalmazása elõtt kérjük ki hozzáértõ szakemberek véleményét.

- A nyesedéket a lehetõ leghamarabb dolgozzuk fel.

A metszés utáni nyesedéktömeg feldolgozása, hasznosítása rendszerint nagyobb gondot okoz, mint azt elõször gondolnánk.

Mivel szilárd tüzelõanyaggal ma már vidéken is kevesen fûtenek, a kisebb kertek metszési nyesedékének elhelyezése sem gondtalan, hiszen a legtöbb esetben is csak a szabadtéri sütés-fõzéshez kell valamennyi. Ha a kézi vagy gépi aprítás megoldható, akkor az apríték komposztnak, mulcsnak jól hasznosítható. Legtöbbször ezek híján csak az elégetés mellett döntenek.

Nagyobb ültetvényekben mindenképpen a sorközi, vagy a táblaszéli nyesedékzúzás ajánlott. Az apríték ezután már sokoldalúan felhasználható: mulcsnak, kéregföldnek, komposztnak, tüzelõanyagnak, ipari célú felhasználásra.



Dr. Sipos Béla Zoltán