MENÜ

Termékenység alakulása kötött és kötettlen tartás esetén

Oldalszám:
2013.02.19.
A nyitott és a kötetlen tartástechnológia bevezetése óta eltérõ vélemények alakultak ki a tartási rendszer elõnyeirõl, hátrányáról. Számos tanulmány egyértelmûen foglal állást a kötetlen tartás elõnyeirõl a kötött tartással szemben, de számos tudományos közlemény, szakirodalom a kötött tartási módot tartja megfelelõnek az általuk vizsgált értékmérõ tulajdonságok alapján.
A tartási mód hatása lemérhetõ a tejtermelési mutatók (laktációs tejtermelés, életteljesítmény) az élettartam, a hasznos élettartam (mennyi ideig termelnek az egyedek, hány évet élnek meg az egyedek) a selejtezési, kiesési okok (milyen ok miatt selejtezik az egyedeket és milyen arányban, illetve milyen ok miatt esnek ki az egyedek és milyen arányban) valamint a termékenység alapján.



A termékenység mutatói- termékenyítési index, service periód, két ellés közti idõ, elsõ termékenyítés ideje- rosszul öröklõdõ értékmérõ tulajdonságok. A rosszul öröklõdõ tulajdonságok esetében a külsõ környezeti tényezõk nagy szerepet játszanak a tulajdonság kialakításában, ezek közül az egyik fontos befolyásoló tényezõ a tartástechnológia.



Különbözõ vélemények vannak, hogy a tartási forma miként hat a termékenységre. Nagyon sok szerzõ vizsgálataik során megállapították, hogy a termékenységi mutatók összességében kötött tartásban jobbak. Ez annak is köszönhetõ szerintük, hogy kötött tartásban a tehenek egyedi ellenõrzése lényegesen könnyebb és jobb. A kötött tartást jobbnak tartó szerzõk arról is beszámolnak, hogy ennél a tartási módnál nagy termelésû tehenek esetében az eredményes vemhesítéshez lényegesen rövidebb idõ (111 nap) szükséges, ez az idõ kötetlen tartásnál 131 nap.



A szakirodalomban olvashatunk arról is, hogy a tartási módnak nincs hatása a termékenységi mutatókra. A hivatkozott szerzõk szerint a termékenyítési indexben, az eredményes vemhesítésig eltelt idõben, a két ellés közti idõben az általuk vizsgált állományok esetében a két tartási mód alkalmazásakor különbség nincs.



Számos szerzõ és kutató viszont kötetlen tartási rendszert tartja kedvezõbbnek a jobb termékenységi mutatók elérésében. A termékenyítési index kötetlen tartáskor 1,3; kötött tartási módnál pedig 1,8. Megjegyzendõ, hogy mindkét index igen jónak mondható. A szerzõk arra is felhívták a figyelmet, hogy a növekvõ teljesítmények a kötetlen tartású istállókban sokkal negatívabban hatnak a termékenységi paraméterekre, mint kötött tartású istállókban, azaz az egyre nagyobb tejtermelési eredmények esetében a rövidebb idõn belüli vemhesítések egyre nehezebbek lesznek. Ez csak úgy küszöbölhetõ ki, hogy a szaporodásbiológiai managementre nagyobb figyelmet fordítunk. A nagy tejtermelésnek nem közvetlen velejárója a gyenge termékenységi eredmény. A termékenységet kifejezõ többi mutató esetében is jobb eredmények érhetõk el akkor, ha teheneinket kötetlenül tartjuk, olvasható számos szerzõ cikkében, tanulmányában. Az ivarzók könnyebben felismerhetõk, az ivarzás intenzitása nagyobb, lényegesen rövidebb idõn belül lehet e teheneket vemhesíteni. A különbségek igen lényegesek, termékenyítési index esetében elérheti az egyet is, ismerve a spermaárakat, ez ezer forintokban mérhetõ egy tehénre vetítve. Az eredményes vemhesítéshez szükséges idõ esetében a különbség hónapokban mérhetõ.



A kérdés még napjainkban sem tisztázott teljesen, fõleg a másodlagos értékmérõ tulajdonságok (termékenység, élettartam, technológiai tûrõképesség, selejtezési okok stb.) vonatkozásában. Az eltérõ vélemények és álláspontok miatt vizsgálataink célja az volt, hogy választ kapjunk arra, hogy az eltérõ tartástechnológiák milyen hatást gyakorolnak a termékenységi mutatókra.



Mivel a termékenység igen rosszul öröklõdõ tulajdonság, ezért a külsõ környezeti tényezõknek, mint befolyásoló faktoroknak igen nagy szerepük van a termékenység alakulásában.



A tartástechnológia egyértelmû hatásának megállapításához minden befolyásoló tényezõt vizsgáltunk, hogy ezek a tényezõk kizárhatók legyenek, ilyenek a genotípus, az évjárat, a laktációk száma, a takarmányozás, az éghajlat és az apai hatás. Ezek a tényezõk az általunk vizsgált két tartási rendszernél azonosak voltak. A vizsgált tulajdonságok, elsõsorban a termékenység szempontjából döntõ volt, hogy a két telepen a szaporodásbiológiai management is megegyezett. Az ismertetett azonosságok miatt a két telep ideális „modell”, vizsgálati hely volt az eltérõ tartási módok hatásainak vizsgálatára. A kapott különbségek így a tartási rendszernek tulajdoníthatók elsõsorban.



A vizsgálatokat két eltérõ tartástechnológiájú ezer férõhelyes tehenészeti telepen végeztük. Az egyik ezres tehenészet, kötött, tömbös rendszerû telep, a fejési rendszer tejvezetékes, a másik ezres tehenészet pihenõboxos, kötetlen tartástechnológiájú, halszálkás fejõállású fejõházzal üzemelõ telep volt.



A vizsgálatok idõtartama 10 év volt, a vizsgálatokban magyartarka x holstein-fríz keresztezett genotípusok vettek részt. Kötött tartásban 989, kötetlen tartásban 1104 egyed adatát dolgoztuk fel. Vizsgálatokban 60997 alap-, illetve számolt adatot dolgoztunk fel. Vizsgálatokat laktációnként, évjáratonként, genotípusonként és bikautódcsoportonként végeztük el.



A kapott vizsgálati eredmények a következõk:



1. táblázat: Termékenységi mutatók alakulása tartási módonként
MegnevezésKötött tartástechnológiaKötetlen tartástechnológia  SZD
  nátlagCV%nátlagCV%Különbség
Elsõ termékenyítés ideje (nap)2817565138725548-1NS
Service period (nap)23921336135878660-47***
Termékenyítési index23922,76035871,860-0,9***
Egyre vemhesek SP-je (nap)561605218235851-2NS
Vemhességi napok száma (nap)22182822339328220NS
Két ellés közti idõ (nap)221841219339336714-45***




Kötött tartásban 989 egyed esetében összesen 2817 elsõ termékenyítés történt, ezeknek az átlaga az elléstõl számítva 56 nap. Kötetlen tartásban 1104 tehénnél 3872 elsõ termékenyítés történt, mely átlagban az elléstõl számolva átlagban az 55 napra esett. A két eltérõ tartástechnológiánál kapott közel azonos elsõ termékenyítési idõk azt bizonyítják, hogy a vizsgálatok során a termékenységi mutatókban kapott különbségeket nem az elsõ termékenyítés ideje befolyásolta. Az egyedek "azonos szintrõl" indulnak az eredményes vemhesítésig. Mivel a management is azonos, amely azt írja elõ, hogy 25 nap után, ha az ivarzáskor minden rendben van, akkor lehet termékenyíteni, a két közel azonos átlag azt is bizonyítja, hogy az ellést követõ, a termékenyítés szempontjából fontos elsõ idõszakot a tartástechnológia nem befolyásolja.



2392 eredményes termékenyítés történt kötött tartásban, a service period hossza, azaz az elléstõl az eredményes vemhesítésig eltelt idõ nagyon hosszú 133 nap, szemben a kötetlen tartásban kapott átlagos service period hosszal, ami 3587 eredményes termékenyítés esetén csak 86 nap, különbség 47 nap. Ez azt jelenti, hogy két ivarzási ciklussal rövidebb idõn belül lettek az egyedek vemhesek kötetlen tartási rendszerben. Azonos idõszak alatt így a tehenek több, igaz rövidebb, de jobb, magasabb laktációs tejtermelést tudnak produkálni.



A termékenyítési index is ennek megfelelõen alakult a kötött tartásban, 2,7; a kötetlen tartás esetében pedig 1,8; a különbség 0,9; közel 1 termékenyítés. Az 1,8-as termékenyítési index reális eredmény, mert a service period hossza 86 nap (55 nap az elsõ termékenyítés ideje + 21 nap, (1 ciklus)= 76 nap). A termékenyítési indexben kapott 1 adagos különbség azt is jelenti, hogy a termékenyítõanyag árában lényeges megtakarítás érhetõ el, tehenenként pár ezer forintot jelent, de úgy is mondhatnánk és ez a jobb indok, hogy ugyanolyan megtervezett összegért lényegesen jobb szaporítóanyag szerezhetõ be.



Az egy termékenyítése vemhes egyedek service periodjának hossza kötött tartásban 60 nap, kötetlenben 58 nap, ami azt jelenti, hogy akkor sikeres az elsõ termékenyítés, ha ezt az ellést követõ 60 nap körül végezzük el.



Megegyezik a vemhességi napok száma, a két tartástechnológiában, átlagosan 282-282 nap.



Az összes ellések száma kötött tartásban 2218, ennek megfelelõen az átlagos két ellés közti idõ 412 nap, ennél lényegesen kisebb a két ellés közti idõ kötetlen tartásban, 3393 ellés vonatkozásában 367 nap közel -, 1 év. A különbség 45 nap. Számos irodalom számol be arról, hogy ha a két ellés közti idõ csökken, lényegesen nagyobb nyereség érhetõ el.



Összességében megállapítható, hogy kötetlen tartás esetén lényegesen jobb termékenységi mutatók érhetõk el, a két tartási mód között kapott különbségek pedig egyértelmûen bizonyítják a kötetlen tartás kedvezõ hatását.



A 2. táblázat a service period hosszának megoszlását mutatja tartástechnológiánként.

2. táblázat: Service period hosszának megoszlása
Service periodTartási mód (%)
(nap)KötöttKötetlen
0-3013
31-601836
61-901928
91-1201614
121-150139
151-180104
181-21083
211-24052
241<101


Kötött tartásban 60 napon belül az egyedek 19% lett vemhes, kötetlen tartásban viszont 39%, a különbség igen nagy 20%, az állomány 1/5-ét jelenti. 61 és 90 nap között is 11%-al több tehén lesz vemhes kötetlen tartásban, szintén igen nagy különbségnek tekinthetõ. 120 napon belül kötött tartásban a tehenek 54% lesz vemhes, ez az arány kötetlen tarásban 81%, igen jó eredménynek tekinthetõ. Az is megállapítható az adatok alapján, hogy kötött tartásban az egyedek 46%-ának a vemhesítése 120 napnál több idõt vett igénybe, ez az arány kötetlenben csak 19%. Még egy adatra hívnánk fel a figyelmet, kötött tartásnál 240 napnál több idõ kell a vemhesítéshez a tehenek 10%-nál, ilyen eset kötetlen tartási rendszerben csak 1%-ban fordul elõ.



A megoszlási vizsgálatok, illetve az adatok még szemléletesebben mutatják a kötetlen tartás kedvezõ hatását a sikeres vemhesítésnél.



A 3. táblázat a termékenyítési index megoszlását tartalmazza.

3. táblázat: Termékenyítési index megoszlása
TermékenyítésiTartási mód (%)
indexKötöttKötetlen
12451
23231
32011
4124
561
631
731


Kötött tartásban egy termékenyítésre csak az egyedek 24%-t tudták vemhesíteni, ez kötetlen tartásban a tehenek 51%-nál sikerült. Két termékenyítésre vemhes egyedeknél a két technológiai között különbség nincs, 32%-31% lesz vemhes két termékenyítésre. Három termékenyítés esetében a %-os arány már kötött tartásban nagyobb, 20%, ez az átlag kötetlenben csak 11%. Négy vagy több termékenyítésre az egyedek nagyobb arányánál kötött tartásban volt szükség. A kapott eredmények is alátámasztják a kötetlen tartás elõnyét.



A két ellés közti idõ megoszlása is jól mutatja az átlagokban kapott eltéréseket a két tartásnál. (4. táblázat)

4. táblázat: Két ellés közti idõ megoszlása
Két ellésTartási mód (%)
közti idõ (nap)KötöttKötetlen
0-3502549
351-4002931
401-4502112
451-500125
501<133


A termékenységi mutatókat vizsgáltuk laktációnkénti bontásban is, a kapott eredményeket alapján a következõk állapíthatók meg:



Kötött tartásban a service period átlaga legnagyobb az elsõ laktációban, 147 nap, ez természetes is, mivel minden egyed vemhesítése a cél, meddõség miatti selejtezés (már az elsõ laktációban is) csak késõbb érezteti hatását. A laktációk elõrehaladtával service period hossza kismértékben, de fokozatosan csökken, de 120 nap feletti marad. Kötetlen tartásnál a 10. laktációt kivéve a service period hossza 100 nap alatti, legkisebb a 2. laktációban, 81 nappal.



Adott tartástechnológián belül a termékenyítési indexet a laktáció száma nem befolyásolja, mert nem figyelhetõ meg a laktáció számának növekedésével fokozatos csökkenés vagy növekedés. Kötött tartásban az index laktációnként is lényegesen nagyobb, mint kötetlen tartásban.



A termékenységi mutatókat bikautódcsoportonként is vizsgáltuk. A service period hosszban a két tartási mód között lényeges a különbség. 12 bikából 11 bika leányai kötetlen tartás esetén értek el lényegesen jobb eredményeket. Közel 2 ciklussal rövidebb a service period hossz kötetlen tartáskor. A termékenyítési index esetében is kötetlen tartásban termelõ leányok érnek el lényegesen jobb eredményeket.



Összefoglalásképpen a következõk állapíthatók meg:



A szaporasági teljesítményt jelzõ tulajdonságok, a termékenyítési index, az eredményes vemhesítéshez szükséges idõ és a két ellés közti idõ lényegesen jobb kötetlenül elhelyezett tehénállományok esetében. Ez a különbség a laktációk számától, évjárattól, genotípustól és apától függetlenül megmarad. A vizsgált genotípusok esetében a holstein-fríz vérhányad emelkedésével arányosan romlanak a termékenységi mutatók mindkét tartási módnál amellett, hogy a kötött és a kötetlen tartás különbségei megmaradnak. A két tartási rendszerben a termékenységi mutatók esetében a genotípusok sorrendje lényegesen megváltozik, amely DOHY szerint jelentõs genotípus-környezet interakciót jelent.



BÁDER ERNÕ, KERTÉSZ TAMÁS, KOVÁCS ANITA, KERTÉSZNÉ GYÖRFFY ESZTER

Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezõgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Mosonmagyaróvár



GYÖRKÖS ISTVÁN, BOROS NORBERT

Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet, Herceghalom