MENÜ

Állattenyésztés

Szakfolyóirat > 2003/4 > Állattenyésztés hibrid Hús baromfi

A hazai baromfitartásban leggyakrabban használt tojó és húshibridek

A tyúkfaj háziasítása óta rendkívül sok fajta és hibrid alakult ki, amelyek közül néhánynak ma is nagy jelentõsége van a világ baromfi tenyésztésében, jó pár pedig már feledésbe merült vagy csak a fajtafenntartó intézetekben lelhetõ fel. Ha ezeket a fajtákat csoportosítani akarjuk, akkor meglehetõsen sok szempont alapján tehetjük meg ezt, de a leggyakoribb az, amikor tojástermelõ, hústípusú és vegyes hasznosítású tyúkfajtákra és hibridekre osztjuk fel a madarakat.

Szakfolyóirat > 2003/4 > Állattenyésztés hibrid Tojás betegség

A tojás minőségét befolyásoló tényezők

A tojás minőségét számos paraméterrel jellemezhetjük, melyek aktuális állapotát több tényező alakítja. Ezek részben fajta, tartástechnológiai, állategészségügyi és takarmányozási faktorok, másrészt pedig a tojás tárolásának tartamának, körülményeinek függvényei. Ezek a minőségi mutatók fontosak lehetnek a tojás forgalomba hozhatóságában, fogyasztási értékében ill. a fogyasztókra gyakorolt szubjektív hatásában.

Szakfolyóirat > 2003/4 > Állattenyésztés Hús Export fajták

Nagytestű húsfajták

Az AGRO-NAPLÓ január-februári (összevont) számában megjelent kistestû húsfajtákról szóló közlemény folytatásaként, jelen munka a húshasznú szarvasmarha fajták nagytestû változataival foglalkozik. Az ebbe a fajtakörbe tartozó genotípusok, három országhoz kapcsolhatók leginkább: Franciaországhoz, Belgiumhoz, illetve Olaszországhoz. A francia nagytestû fajták - az angol kistestû típusokhoz hasonlóan - komoly nemzetközi karriert futottak be és a világ csaknem minden - húsmarha-tenyésztéssel foglalkozó - országában megtalálhatók. Jellemzõen apai (terminál) vonalakról van szó, amelyek kiváló hízékonysági, illetve vágási tulajdonságokkal rendelkeznek. Nemesítésük - sok más fajtához hasonlóan - helyi típusokból, de egyéb fajtakörbe tartozó fajták génkészletének felhasználásával történt. Ugyanez az olasz húsfajtákról nem mondható el, ezek nemesítése ugyanis jobbára belföldi (olasz) genetikai állományon alapul. Elterjedésük is korlátozottabb, mint francia társaiké, habár némely értékmérõ tulajdonságban felveszik azokkal a versenyt (v. ö.: 1., illetve 2. táblázat).

Szakfolyóirat > 2003/4 > Állattenyésztés Tej szarvasmarha marha

Tejelő szarvasmarhafajták

A fajták rendszerezése több szempont alapján lehetséges. Ha hasznosítás alapján különböztetjük meg a fajtákat, így lehetnek egyhasznú, kettõs és hármas hasznosítású fajták. A tejelõ szarvasmarhafajták az egyhasznú csoportba tartoznak.