MENÜ

Kukoricabogár, hogyan tovább?

Oldalszám:
2014.06.16.

2002 novemberében a Gyakorlati Agrofórumban hasonló címmel jelent meg egy cikk, igaz ott a címben a kukoricabogár helyett a kukoricatermesztõk lettek megszólítva.

Most a kártevõ szerepel a címben és valóban, mintha fordulni látszana a kocka, mintha a bogár állna vesztésre! De így marad-e? Valóban legyûrtük az elmúlt néhány évtized legveszélyesebbnek ítélt kukorica-károsítóját? Valószínûleg nem!



A 2004-es év nagyon sok kedvezõ és kedvezõtlen momentumot hozott a kukoricát termelõ emberek számára. A kiváló termés- mennyiség mellet egyértelmûen a kukoricabogár tömeges és katasztrofális méretû lárvakártételének elmaradása jelentett pozitív elmozdulást az elmúlt évekhez képest. Ehhez szervesen társult a virágzó kukoricában a tömeges imágórajzás hiánya, a generatív szervek károsításának háttérbe szorulása.



De így marad-e? Lehet-e ismét nyugodtan kukoricát termeszteni kukorica után, az Unió számára? Valószínûleg nem!



A kukoricabogár ez évi megtorpanásának sok oka közül egy – általunk jelentõsnek ítélt – okra szeretnénk a figyelmet felhívni. A 2003-as év növényvédelmi munkái között helyet kapott egy merõben új növényvédelmi technológia. Ez az eljárás a kukoricabogár imágó tömeges rajzásának leküzdésére szolgál és már az elsõ évben nagyon sikeresen mutatkozott be. Az INVITE EC mint táplálkozást serkentõ – arresztant – segédanyag rovarölõ szer csökkentett dózisával kombinálva a gyakorlat számára is bizonyította megbízhatóságát, gyors és radikális hatékonyságát. A növényvédõ szakemberek véleménye alapján az INVITE-os technológia az egyik leghatékonyabb növényvédelmi eljárás az imágók ellen (1. ábra).

 

1. ábra 370 növényvédelmi szakember véleménye az alkalmazott technológiákról










Az INVITE EC megjelenésével lehetõséget kaptunk arra, hogy nagyon hatékonyan és akkor védekezzünk a károsító ellen, amikor az valóban jelentõs gazdasági kárral fenyeget és mindezt radikális korlátozások nélkül tehetjük, egész nap! A technológia célirányosan csak a kukoricabogár-imágók ellen hat, így a területen lévõ hasznos élõ szervezetekben kárt nem okoz. 2003-ban a legsúlyosabban károsított régiókban – Tolna megye, Baranya megye, Somogy megye keleti határa, Fejér megye déli széle, Szolnok megye déli széle, Bács-Kiskun megye, Csongrád megye, Békés megye – nagy területen végeztek egyidejû, jól idõzített védekezéseket, amelyek egyértelmûen meghatározták a következõ évi lárvakártétel nagyságát. A kezelések magas hatékonysági adatai alapján mondhatjuk, hogy a tojásrakást megelõzõen végzett kezelések eredményeként megtört a rajzás, és ennek hatására minimális lett a tojásprodukció 2003. augusztus végén, szeptember elején.



És mi történt idén? Az, amit mindenki tapasztalt, hogy a gyenge lárvafertõzésnek köszönhetõen elvétve volt hattyúnyakas kukorica, nem volt táblaszintû vagy gócos dõlés. Sokakat megnyugtatott és talán el is altatott a kialakult helyzet. A július utolsó dekádjában vontatottan induló virágzás idején már mindenki kevesebb idõt fordított az imágópopuláció figyelésére, és az ellene való védekezésre. Ezzel viszont megteremtõdött a lehetõsége annak, hogy az imágók elegendõ tojást tudjanak lerakni a fertõzési ciklus következõ évi folytatásához.



Miért tartjuk veszélyesnek ezt? Miért kellett volna idén júliusban, vagy talán még inkább augusztusban védekeznünk a látszólag gyér bogárfertõzés ellen?

A következõ év biztonsága érdekében!



Az idén a kukoricabogár rajzása a korábbi évekhez képest késve indult és jelentõsen elhúzódott. Augusztus derekán a hosszabb tenyészidejû, zöldszáron érõ fajták csuhélevele alatt tömegével táplálkoztak, hûsöltek az imágók. Természetesen az érési táplálkozást követõen megindult a párosodás és a tojásrakás is. Mivel ebben az idõszakban az imágók elleni védekezések száma minimális volt, a következõ évi lárvanépességet meghatározó tojásproduktum jelentõs mennyiségben került a talajba. Ehhez a tényhez hozzájárul a következõ évi monokultúrában termesztett kukoricaterületek várható növekedése, és ismét igazzá válik a mondás „Ahol a kukorica jól érzi magát, ott a kukoricabogár is jól érzi magát”. 



Mi a tanulsága ennek az évnek? Hogyan járjunk el a következõ években, hogy a kukoricatermesztésünket biztonságosabbá tegyük?



A termesztés során nem szabad a növényt magára hagyni. Az imágórajzás megindulásával nyomon kell követni a táblák életét, és be kell avatkozni a rajzásba, ha a növényenkénti imágólétszám eléri a kritikus 1-2 imágó/tõ értéket. Különösen akkor kell sürgõsen védekezni, ha a nõstények duzzadt potrohából érett tojásokat tudunk kipréselni. Ezek a védekezések soha ne rutinból végzett kezelések legyenek. Törekedjünk az imágó egyedszám pontos felmérésére és ez alapján minél nagyobb területek egy idõben történõ kezelésére. Példaként a 2. ábrán mutatjuk be a 2003–2004. évi rajzásgörbék összehasonlítását, és a védekezési lehetõségeket.








a Kukoricabogár rajzásgörbéje 2003–2004-ben

és az alkalmazott védekezések (Szakcs, Tolna megye)

 

KÉT JÓL IDÕZÍTETT VÉDEKEZÉS,

KÉT ÉVRE, KÉT KÁROSÍTÓ ALAK ELLEN VÉD!

Maros Péter

kereskedelmi képviselõ