MENÜ

Az integrált repcetermesztés

Oldalszám: 39-40
Dr. Eõry Teréz 2014.05.29.

A 2004-es év a magyarországi repcetermesztésben szinte korszakváltó év volt. 2,749 t/ha országos átlagtermés még soha nem volt Magyarországon. 2003-ban az országos átlagtermés 1,43 t/ha az utóbbi évek közül a legnagyobb 1995-ben 1,96 t/ha ca. 122 000 ha átlagában.


Egy gazdasági év alatt pedig sem a fajták, sem a hibridek, sem az agrotechnika nem változott akkorát, hogy az átlagtermés szinte megduplázódjék közel azonos gazdálkodói körrel, illetve gazdálkodási körülményekkel.



A z alacsony terméseknek egyértelmû oka a vízhiány, ugyanis a 2004 tavaszán (február, március, áprilisban) bõven volt csapadék (1. ábra). A 2003. valamint a 2004. gazdasági év között a meterológiai adatok alapján ca. 250 mm csapadékkülönbség volt, ennek nagy része az 2004. elsõ felében esett, ami a repce számára meghatározó. A sok évi meteorológiai adatot vizsgálva kiderült, hogy, ha Magyarországon nincs legalább május végéig 200–220 mm csapadék vagy ennél több akkor a termés is 1,5–1,7 t/ha körül alakul, ami a jelenlegi árakat figyelembe véve még nem gazdaságos.

 


 

Mindezek ellenére mégis kell repcét vetnünk 2006-ban is, mert:

    • az EU területi növekedést jelez (2. ábra),
    • a magyar mezõgazdaság számára nagyon fontos a repce, mint a legolcsóbb talajjavító. Ugyanis „megszünt” a nagy állattenyésztés, ezért nincs istállótrágya (nincs szerves anyag utánpótlás talajokban),
    • mivel csökkent a takarmánytermesztés szinte nincs más ilyen nagyobb területü növény õszi búza elõveteménynek,
    • az angolok szerint repce után a búza 7–10 q-val terem többet hektáronként, mint más elõvetemények után,
    • a környezetvédõ programban elõkelõ helyen szerepel,
    • az EU felvette a GOFR- növények közé, így pénzügyileg is rendbejön,
    • a biodízel program ránk nézve is kötelezõ, – a megújuló energiának termesztett repce qvóta nélkül termeszthetõ (EU-elõírások 2015-ig),
    • erodált területeken, ill. gyümölcsösökben alkalmazható zöldtrágyának (víz megõrzés),

 

  • helyi olajfeldolgozókkal a mezõgazdaság olcsón ellátható „helyben” üzemanyaggal.



Hazánkban a biodízel program beindításával a repce területe rendszerességgel újabb 300 000 ha-ral növelhetõ, amely a hazai mezõgazdaság számára nagyon fontos és sok magyar családot megsegíthet. Az EU elõrejelzése szerint is növelhetõk a repceterületek (2. ábra), ragadjuk meg az alkalmat, hát ha ezt is szabályozzák késõbb.

 






Ügyelni kell arra, hogy a biodízel elõállításához szükséges „bio” olajat ne külföldrõl hozzák be, a magyar mezõgazdaság kárára.



A felsorolt elõnyök mind a repcetermesztés mellett szólnak, de ahhoz, hogy ezen elvárásoknak megfeleljünk az egész repcetermesztést át kell gondolni. Ehhez a programhoz integrált termesztés valamint raktárak szükségesek, nem lehet a repcének évenként felét vagy dupláját termelni.

Ugyanis a repcét mindig el lehet adni. Az aratáskori ár azonban üzletpolitikai kérdés (akkor sok van). Nem szabad a tarlóról eladni, mert az akkori ár mindig a legolcsóbb. A kormányzatnak meg kell határozni az intervenciós árat és megelõlegezni. A szomszédos osztrák „EU polgár” már vetéskor tudja, hogy mennyi lesz az állam által szavatolt ár. Mi is EU tagok vagyunk, ennek hamarosan rendezõdni kell és a megfelelõ támogatást ki kell, hogy fizessék.



Az integrált növénytermesztés, mint fogalom, több, mint 30 éve ismert a mezõgazdaság területén dolgozók körében, amely a termelés megszervezésétõl az árú felhasználásáig tart. Az egész termelési folyamatot a vetésen keresztül a növénytáplálás, ápolás stb. minden feladatot a nagy termésátlag és jó minõség érdekében rendeztek, amely azóta kiegészül a környezetvédelmi elõírások (mint legfontosabb tényezõ) betartásával, amely nem más mint környezetkímélõ engedélyezett növényvédõ szerek használata.



Az integrált repcetermesztéshez a legfontosabb:

    • a termelés megszervezése,
    • a növény igényeinek megfelelõ agrotechnika alkalmazása,
    • raktárépítés,
    • piackutatás,

 

  • feldolgozó üzemek építése.

 

A legfontosabb elemek egyike a termelés megszervezése. A rendszerváltás „fõ” terméke az „apróparcellás” magyar mezõgazdaság, pedig már 1989-ben is látszottak a globalizációs világtrendek. Ugyanis Magyarországon már akkor rendelkezésre állt a nagy tömeg, a mindenkori szállíthatóság és az azonos minõség, amely a globalizáció alapkövetelménye. Ezt a problémát 15 év alatt sem sikerült rendezni hazánkban. Csehországban ca 300 000 hektáros integrált rendszer mûködik repcére. Valahogy a magyar termelõknek is együtt kell a piacon megjelenni, mert így képvisel nagyobb mennyiséget és akkor felel meg az EU-elvárásoknak. Ilyen rendszerek, BÉSZ-ek, TÉSZ-ek szervezése nagyon szükséges lenne, amíg nem késõ. A Repcetermesztési és Szaktanácsadási Szakmai Kollégium (Keszthely) célja a repcetermesztés integrálása, a gazdák megsegítésére.

 



A Szakmai Kollégium feladatköre:

    • szaktanácsadás,
    • a legújabb kutatási eredmények átadása,
    • vetõmag-ellátásról gondoskodás,
    • növényvédõ szerek és mûtrágyák biztosítása,
    • a megtermett repce felvásárlása, ill. elhelyezése,

 

  • piackutatás, információgyûjtés, kapcsolattartás.

A repce igényeinek megfelelõ agrotechnika alkalmazása nem más mint a a repcetermesztésben ismert 5 agrotechnikai szabály pontos betartása:

    • az idõben végzett talajelõkészítés,
    • a jó és pontos vetés (csávázott vetõmag, vetõmagnorma stb.)
    • a talajvizsgálatok alapján végzett tápanyagutánpótlás,

 

  • az idõben végzett környezetbarát növényvédelem, a veszteségmentes betakarítás.

A repce mediterrán származású növény. Termesztésére a hûvösebb, vagy mérsékelten meleg õszi idõjárás kedvezõ. Õsszel, a repce vetésekor elegendõ hõ van a csirázáshoz. A levél fejlõdéséhez pedig 5 °C hõmérsékletre van szükség. 5 °C alatt a levél nem fejlõdik és azért, hogy a fagyok beálltáig 8–10 levél kifejlõdjön, szeptember közepéig mindig el kell vetni az idõben elõkészített, „kertszerûen” elmunkált talajba a fajtatulajdonosok ajánlása szerinti csávázott vetõmagmennyiséget a pl. a Danubia magyar fajtát 5 kg/ha-ral.



Elõírás, hogy 4 évenként szabad keresztesvirágú növényt vetni ugyanarra a parcellára. A talajvizsgálat eredményeként (amelyet az elõveteménybõl veszünk, gyomflóra és rokon fajok térbeli és idõbeli távolságának vizsgálatával együtt) a mûtrágya-mennyiségeket is megkapják a gazdálkodók amelybõl a mélyítõ mûvelet elõtt ki kell adni a javasolt alaptrágya-mennyiséget, a többi elemet, a mikroelemeket (B, Mg, Fe, S, Zn) pedig a tavasz folyamán két részletben a növény fejlettségének megfelelõen.



Amennyiben a talaj Skleróciummal fertõzött, az utólsó talajelõkészítõ mûvelet elõtt ki kell juttatni a Koni WG biokészítményt is. A növényvédelmi eljárásoknál figyelembe kell venni a FAO-kódex elõírásait.



A csávázás a kora õszi kártevõktõl megvédi a kelõ repcét, de ha hosszú meleg õsz van a repcedarázs álhernyója ellen védekezni kell Bancollal, vagy Thiodan 35 EC készítményekkel. A gyomírtásban a Teridox, Devrinol, Butisan S, Perenal, Lontrel szerek az engedélyezettek. A betegségek megelõzésére pedig a Caramba L készítményt használjunk.



A fajta választásnál lehetõleg figyeljünk a korai és középérésû lehetõleg a hazai földön nemesített és szaporított (magyar munkaerõ) ellenálló fajtákra. Ne feledjék, hogy mindig itt nemesítették a legtélálóbb, jó minõségû anyagokat (hármas klíma hatás).



A tavaszi védekezésnél (repce szárormányos, becõormányos, fénybogár) az engedélyeztetés szerint felhasználhatók a Mospilán, Bancol, Calypso. A jobb termékenyülés érdekében a méhkimélõ olcsó Nevirol készítmény engedélyezett és kísérletekkel bizonyítottan jó hatású szer virágzás elõtt.



Az érésgyorsításhoz pedig a Harvade, és Zopf készítmények alkalmazhatók. Valahogy így kellene átalakítani a termesztésünket, hogy az élet tovább viruljon köröttünk.



A raktárépítés pályázat, beruházás és elhatározás (önrész) kérdése, de a folyamatos szállítás és feldolgozáshoz mindenkor raktároznunk kell, (milyen jók lennének az elpazarolt tsz raktáraink, vagy ha még van újítsuk fel ezeket, ezek is a nemzet tulajdonai voltak). Raktározás nélkül nem lehet biztos piacot kiépíteni, pedig nekünk továbbra is szükségünk van a repcetermesztésére, mert az EU-elõírások szerint 2010-re az energia 15%-t, 2050-re pedig legalább a 60%-át kell az összenergia-felhasználásunknak megújuló energiával (pl. repce) fedezni. Igy elmaradnának a „gazos” földek, nem kellene feleslegesen ugroltatni és nem utólsó sorban a vidék munkahelyteremtés helyzete is oldódna. Sajnos azonban nagyon sok erõs cég és intézmény sorakozott fel a környezetvédelem ellen, tehát van tennivaló.



A fenntartható környezetbarát fejlõdési modellt BRUNTLAND asszony a norvég miniszterelnöknõ készítette „Közös jövõnk” cimmel. Ennek legalapvetõbb gondolatai álljanak az integráció élén:



A fenntartható fejlõdés (sustainable development): „Olyan fejlõdés, amely kielégíti a jelen igényeit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövõ generációk esélyét arra, hogy ugyanezekkel az igényekkel a jövõben is élni tudjanak.”