MENÜ

Új telephelyet avattak Kápolnásnyéken

Oldalszám: 78-79
2014.04.30.

A Väderstad magyarországi jelenlétének egyik újabb fejezete kezdõdött a közelmúltban azzal, hogy átadták a cég zöldmezõs beruházásában létesült, új kápolnásnyéki telephelyét.

Az avató ünnepségen az anyacég részérõl Crister Stark a Väderstad-Verken AB igazgatója és Siw Stark is megjelent, aki a Väderstad vállalatának egyik alapítója, akiket Kalmár Tibor, a Väderstad Magyarország Kft. vezetõje megnyitó beszédében külön is köszöntött, amikor áttekintette az elkészült létesítmény megvalósulásának a történetét.

 






Kalmár Tibor elmondta, hogy két évvel ezelõtt, márciusban Crister Stark, a vállalat igazgatója részben már azzal a szándékkal érkezett Magyarországra, hogy telephely építésére alkalmas területeket keressenek fel. Felidézte azt a pillanatot, amikor a kápolnásnyéki területet megpillantva az itteni építés szándékát megfogalmazták, ezt követõen Crister Stark javaslatára az igazgatótanács úgy döntött, hogy a Väderstad meg kívánja vásárolni a területet, vagyis végleg elkötelezte magát a beruházás mellett.



Ez után, másfél év tárgyalásait és egyeztetéseit követõen, az elmúlt év augusztusában a kápolnásnyéki önkormányzat – amely egyértelmûen támogatta a Väderstad letelepedését – kiadta a több, mint 4 hektáros területre vonatkozó építési engedélyt.



A beruházás generálkivitelezõje, a székesfehérvári Trikonax Kft. gyors és magas színvonalú munkájának köszönhetõen pedig az idei év februárjában a cég birtokba vehette a létesítményt, a tavasz elsõ hónapjaiban pedig a tereprendezés és a parkosítás is elkészült.

 


 



A Väderstad Magyarország ügyvezetõ igazgatójának köszöntõje után Crister Stark, a Väderstad tulajdonosa üdvözölte a munkatársakat és a megjelent partnereket.



Visszatekintõjében felidézte az 1984-es esztendõt, amikor a család elsõ alkalommal került magyarországi partnerekkel üzleti kapcsolatba. 1997-ben jelentek meg termékeikkel a hazai piacon, akkorra ugyanis elérkezettnek látták az idõt bekapcsolódni a magyarországi mezõgép-forgalmazásba.



A tulajdonos a kezdeti bevezetési nehézségeket sem titkolva utalt arra, hogy megfelelõ partnert keresve ismerték meg Kalmár Tibort, aki bár nagyon fiatal volt, tehetsége, dinamizmusa meggyõzte a cégvezetést arról, hogy vele együttmûködve kívánják a magyar piacot meghódítani. Az azóta eltelt idõ az akkori döntés helyességét igazolta. A Väderstad vezetése elégedett a magyar leányvállalat együttmûködési készségével és eredményeivel, az évi 5,5–6 millió eurós forgalommal.



Ez a dinamikus kapcsolat törvényszerûen magával hozta az új telephely létesítésének szükségességét. A beruházás az elképzeléseknek megfelelõen valósult meg, mondta Crister Stark, aki ezt külön megköszönte minden közremûködõnek, és azt is elmondta, hogy jelképként egy magával hozott facsemete elültetésével szeretné az alkalmat még emlékezetesebbé tenni.



A tulajdonos köszöntõjét követõen ismét Kalmár Tibor következett, aki rövid elõadásában összefoglalta a Väderstad Magyarország jelenlegi eredményeit, és beszélt a közeljövõ fejlesztési elképzeléseirõl.

 






A Väderstad magyar leányvállalata 1997-ben alakult, tevékenységét azonban csak a következõ évben kezdte el kecskeméti központtal, 3 fõ alkalmazottal. 3 és fél évvel ezelõtt költöztek a Velencei-tó környékére, már akkor azzal a szándékkal, hogy ha telephelyet építenek, akkor annak itt találnak megfelelõ helyet.



A Väderstad magyar leányvállalatának alaptevékenységét a Svédországban gyártott mezõgazdasági gépek értékesítése, a hozzájuk kapcsolódó szerviz-, alkatrészellátás biztosítása, illetve a partnerkapcsolatok fejlesztése jelenti.



A Väderstad portfólióját két termékcsoport, a talajmûvelõ gépek, valamint a vetõgépek alkotják. Ezekben a gépekben ölt testet a Väderstad koncepciója, amelynek középpontjában egy olyan technológia áll, amely talaj- és környezetkímélõ, és lehetõvé teszi a mûvelési költségek drasztikus csökkentését.



A Väderstad-termékek iránti hazai kereslet tekintetében 2002 mérföldkövet jelentett, akkor ugyanis a vállalat forgalma egyik évrõl a másikra megháromszorozódott. Ennek – a kedvezõ gazdasági környezet mellett – egyik oka az volt, hogy beérett a korábbi évek munkájának a gyümölcse, és a Väderstad Fgépek elismert részévé lettek a hazai technológiai palettának.



A magyar leányvállalat forgalma a vállalatcsoport forgalmának 6-7%-át teszi ki, a hazai volumen felét pedig a Rapid vetõgépek adják. Mintegy 1/3-os arányban járulnak hozzá az eladásokhoz a Rollex, Rexius, Carrier márkanévre keresztelt különbözõ hengerkombinációk, 10%-ban a magágykészítõk NZ márkanév alatt. Ezek mellett új, de nagyon perspektivikus eszköz a TopDown, amit az elmúlt évben mutattak be elõször.



A Väderstad Magyarország 11 fõt foglalkoztat: 4 szakember dolgozik az értékesítésben, 3-an szervizesek, 2 munkatársuk felelõs az adminisztrációért és egy fõ az alkatrészraktárért. Az országot 5 értékesítési körzetre osztották, és nem építettek ki kereskedõi hálózatot, hanem ehelyett maguk végzik ezt a tevékenységet, aminek eredményességét mutatja, hogy eddig összesen több, mint 1000 Väderstad munkagépet értékesítettek, 12 gépcsalád 41 típusát kínálva a magyar gazdálkodóknak.

Kalmár Tibor a Väderstad elmúlt éves munkájának eredményét egy felmérés végeredményével is érzékeltette. Ez a 7 országra kiterjedõ német kutatás (DLG Image barométer) 400 magyarországi gazdálkodó megkérdezését követõen arra a következtetésre jutott, hogy a hazai termelõk – közvetlenül a nagy multinacionális vállalatok mögött – a 4. legjobbnak értékelték a Väderstad magyarországi vállalatát.



Kalmár Tibor azt is elmondta, hogy az elmúlt 2-3 évben a vállalat alaptevékenységei tovább bõvültek, és egyre inkább szerepet kap náluk a kutatásban és a képzésben való részvétel. Mindez számukra azért is elengedhetetlen, mert a Väderstad ma Európa leginnovatívabb gyártója, ahol minden 10 emberre jut 1 fejlesztõmérnök.



Az ügyvezetõ igazgató a jelent követõen a jövõbeli lehetõségeket vázolta, elsõként említve a termékfejlesztést, amely a cég fejlõdésének motorja. Emellett szólt az agrártámogatások 2007-tõl ide áramló 2500 milliárd Ft-os nagyságrendjérõl, amely a finanszírozó bankok és lízingcégek együttmûködése mellett újabb lehetõséget jelent a vásárlások pénzügyi hátterének megteremtésére. A megújuló energiaforrásokban rejlõ lehetõségeket pedig azért tartotta ígéretesnek, mert azok kiaknázása az ágazat egészének strukturális feszültségeit csökkenthetné.



Elõadása befejezéseként Kalmár Tibor utalt arra, hogy a Väderstad Magyarország ígéretes jövõ elõtt áll, amelynek egyik feltétele az eddig kiépített kapcsolatok továbbvitele, fejlesztése. Éppen ezért, a megnyitó rangját emelve, emlékplaketteket és díjakat adott át a Väderstaddal együttmûködõ intézmények képviselõinek és azoknak a munkatársaknak, akiknek a cég eddigi, közös sikereit köszönhetik.