MENÜ

Kérdez az RAGT:

Oldalszám: 28-29
2014.04.15.

Önnek mi a véleménye arról, hogy az ún. „demo-eredmények” nem minden esetben hitelesek?

 

 

Egy fajtatulajdonos cég, mint pl. az RAGT is a termelõk számára leghasználhatóbb információkat két helyrõl szerezheti be: egyrészt az eladásokból származó termelõi visszajelzésekbõl, másrészt a termelõk adta lehetõséggel élve ún. demoterületek eredményeinek kiértékelésébõl. Na ez utóbbival van a baj!

Mármint azzal, hogy ezek a demoeredmények hitelesek lennének! Természetesen nem mindegyikre vonatkozóan, de ha egy, kettõ, esetleg három tetten érhetõen manipulált, akkor a többi is kétségessé válik. Mert már érezhetõen leértékelõdött a szakmai felelõsség, a szakmai presztizs!

A gond akkor kezdõdött, mikor a Kelet-Európában egyedül létezõ és a mezõgazdaság szakmai húzóerejét jelentõ „termelési rendszerek” kezébõl kicsúsztak a fajtaösszehasonlító vizsgálatok és ezt a szerepet átvették azok a fajtatulajdonosok, akik alapvetõen érdekeltek az eredmények mibenlétében. Nem volt ez az elállás önkéntes a rendszerek részérõl, hiszen ma is zajlanak ilyen kísérleteik, de az amerikai multi stílust bevezetõ cégek pénze és marketingje, a termelõ állandó nyomás alatt tartása, az elvtelen „agyon”-ajándékozás, a kevés információ/sok show elem stb. a termelõk figyelmét már az ilyen bemutatók felé fordította. Ebben is verseny alakult ki, mely a mai napra odáig fajult, hogy – tisztelet a ma még döntõ többségben lévõ kivételnek – már az sem probléma, ha egy fajtasorban egy bizonyos fajtatulajdonos összes hibridje jobb a többitõl, ugyanakkor nem járul hozzá olyan eredmények kiadásához, ahol a számok elmaradnak a várakozásától. Ahol a kollégák – nem szándékolt – füle hallatára jön az indulatos telefonutasítás: „Ezt nem fogadjuk el, ez nem mehet ki!” Mit lehet mondani arról a megtörtént alföldi esetrõl, mikor a terület gazdája kérdezi meg a mi emberünktõl, hogy: „és ti mit szórtatok még rá?, mert xy ezt, yz azt stb”. Avagy azokról a „szakcikkekrõl”, melyek az utóbbi idõben többször is megjelentek és nyilvánvaló hazugságokat tartalmaztak?

Felhígult a szakma? Avagy a multik csúcsra járatott elvárásainak már csak így lehet megfelelni? Avagy csak a kollégák gondolják úgy, hogy ez az út is járható?

Ez is van olyan rossz, mint a sportban a doppingolás! Rövid távú marketing-gondolkodás ez, de a végsõ szót úgyis a termelõ mondja ki saját tapasztalata alapján és kár becsapni, mert a csalódott termelõ nehezen felejt! És (mindíg) igaza van!

Egy piac meghódításához korrekt elvekre és azok betartására van szükség, ha egy cég hosszabb távon kíván sikereket elérni.

Az RAGT elvek mentén halad és soha nem közöl olyan eredményeket, amelyek manipulációval születtek! Nincs is rá szüksége, mert van hozzá genetikája és nem akar már holnap piacvezetõ lenni, viszont a termelõk bizalmából kíván öt éven belül oda felzárkózni! Szerencsére még nem vagyunk egyedül az elveinkkel!

Kérdés, hogy ezt mennyire sikerült a 2007-es évben a rendkívüli idõjárás mellett megalapozni?

A közel 100 mérõhelybõl 8 helyen kellett idõ elõtti silózással megsemmisíteni a teljes kísérletet, míg 14 hely értékelhetetlen volt (az összes többi fajtatulajdonost is beleértve).



Önnek mi a véleménye például arról, hogy nincs elég takarmány az állattenyésztõ telepeken?

Ha nincs elég, akkor a kevés hamar elfogy, ezért arra gondoltunk, hogy felértékelõdik a korai hibridek szerepe. Még jól jöhet egy július/augusztusban betakarítható magas beltartalmi értékû korai silókukorica, melynek ára az elmúlt tavaszi óta nem, vagy alig változott!

A 2007-es évben már – magas (78) keményítõértéke okán – sikerrel bemutatkozó Ajaxx (flint-dent szemtípus, 14 soros, hosszú csõ mindíg 100%-os megtermékenyüléssel) mellett a Lengyelo.-ban több éve sikeres Avixxene (dent, 16 soros vastag csõ) is felkerült a listára, bár csak korlátozott zsákmennyiség áll rendelkezésre belõle. A 87 elsõ helybõl 14-et magáénak tudó Maxxalia pedig mindent kipróbált ebben az évben: fõvetésben a FAO 330-sokkal termett egy szinten és szárazságtûrésben, zöldszáronérésben kiváló volt, míg júliusi(!) másodvetésben zöldség után öntözetlenül takarították be október elején jó minõségû silónak. Nála nagyobb termetû a talajféleségre nem igényes Baxxolo, amely silónak a második, szemesnek a legolcsóbb árkategóriába tartózó hibridünk. Ezek a kukoricák nemcsak korán takaríthatók be, de korán is vethetõk és még a nagy júliusi hõség elõtt virágoznak, ezért megtermékenyülésük mindíg teljes.

Továbbfûzve a gondolatot a korán felszabaduló területre érdemes a tavaly óta hihetetlen Mo-i karriert befutó RAGT (Suxyl, Bahial, stb.) fûmagot vetni széna, de inkább fûszenázs céljára akár egyéves, akár évelõ fajtákból. Állattenyésztõk mondják: az etetés harmadik napjától kezdve 1 literrel tartósan megnövekedett az egy tehénre esõ tejhozam.



Önnek mi a véleménye arról, ha az állattenyésztõk beleszólhatnának abba, hogy melyik hibridekbõl kérik a takarmányt megtermelni?

Önnek mi a véleménye például arról, hogy a Mo-n közkedvelt FAO 300-as éréscsoport jól bevált hibridjeibõl ebben az évben nem egy cserbenhagyta a termelõket?

Az országos adatokat nézve eltérõ tendenciák voltak az idén. Voltak régiók, ahol a korai, és voltak régiók, ahol kifejezetten a FAO 400-as hibridek szerepeltek jobban (ez utóbbiból volt több). De sehol sem tapasztaltuk a FAO 300-as éréscsoport korábbi lehengerlõ fölényét. Természetesen nehéz kiszûrni a nem is olyan ritka – az utóbbi három évben az idõjárás korrigálta – technológiai hibákat, de az tisztán látszott, hogy a nagy termésre és gyors vízleadásra (túl)nemesített hibridek legtöbbjének stressz- és szárazságtûrése nem jó.

Az RAGT FAO 300-as csoportjában is „nagyágyúk” vannak. Ebbõl leginkább bírta a szárazságot az összesen 34 helyezést elérõ Rulexx, de a 12 „toppos”, összesen 32 helyezést szerzõ Silexx is nagyszerû eredmény. Kifejezetten szárazságtûrésre javasoltuk az „öregebb”, olcsóbb árkategóriájú Elixxírt, bár az összevetést torzítja, hogy kevesebb helyen szerepelt, mint az átlag. A fentiek ellenére következõ évtõl betöltjük a FAO 340-350 környékén lévõ ûrt két új fajtajelölttel, az RH 0634 (Brixxo) – és az RH 635-tel (Alexxandra). Kettejük közül az utóbbi látszik nagyobb termõképességûnek, de az elsõnél láttunk jobb stressztoleranciát.

Nem könnyû a termelõ helyzete, mikor a következõ évi fajtasort akarja összeállítania. A megszokás nagy úr és szól a FAO 300-ok mellett, de az idén sok helyen a helyzetet megmentõ FAO 400-ból is a korábbitól nagyobb igény várható.

Kinek lesz elõbb igazi toleráns hibridje ebben az éréscsoportban? Ez az igazi verseny- és szakmai feladat!

Példaként két mérõhelyi eredmény Kelet-Magyarországról:



A fenti kísérletben 6 fajtatulajdonos 49 hibridjének kellett versenyeznie egymással, a verseny végeredményét vizsgálva az RAGT hibridjei az 1. 2. és 4. helyen végeztek, ami azért szép teljesítmény, mert a piacvezetõ cégek elismert fajtáival versenyeztek és gyõztek. A 49 hibrid átlagtermése a területen 6,38 tonna/ha volt. A RAGT Vetõmag Kft. 4 hibridjének termésátlaga ugyanezen a területen 7,38 tonna/ha. Ez az átlagterméshez viszonyítva 1 tonna/ha terméstöbbletet eredményezett, ami 55 000 Ft/ha plusz árbevételt jelent a termelõnek. Ebben a térségben a kukorica terméseredmények 4,5–7,0 tonna/ha körül alakultak az idei évben.

A második kísérletben 7 fajtatulajdonos 39 hibridje vett részt, ennek eredményét tekintve ismételten RAGT hibrid szerezte meg a rangsorban az 1. helyezést.

Egy kimagasló példát is említve:

Mindenki számára ismeretes a 2007 év idõjárási körülményei, ennek ellenére Sárospatak térségében beállított kísérletünkben az ez évi rekord termést a Rulexx hibridünk érte el. Ezt a hibridet 14,7 tonna/ha termésátlaggal és 18,7%-os nedvességtartalommal takarították be, ami nettó termésre vetítve 14,08 tonna/ha termésátlagot jelent. Ez a kísérleti hely egy ártérben volt és több fajtatulajdonos is képviseltette magát azonos körülmények között kukoricahibridjeivel.

Önnek mi a véleménye például arról, hogy a felmelegedõ idõjárással és meghosszabbodó õsszel elõtérbe kerülhetnek a FAO 400-as, gyors vízleadású hibridek?

Korábban Mo-n ez az éréscsoport volt a legnépszerûbb. Biztonságosan és sokat termett, de betakarítási idejének kitolódása és magas szárítási költsége háttérbe szorította a hasonló termõképességû új FAO 300-sokkal szemben. Azóta ebben a csoportban is változott a helyzet. FAO 400-asokból több fajtatulajdonosnak van világszínvonalon termõ hibridje, de kevésnek van olyan, amely jól adja le a vizet.

Az RAGT fajtasorában a Bergxxon a „lassú” vízleadású. Nagyon nagyot tud teremni, de vízleadása akár egy FAO 460-as. Ezt a „hibáját” silóként hasznosítva lehet igazán kamatoztatni. Az idei évben 18 helyezést szerzett csoporttársaival szemben.

Egészen más a helyzet a Luxxus-sal, mely idén igazi stressztoleranciát mutatott. Nagyszerû zöldszáronérés mellett mindenhol két teljes csövet fejlesztett. Vízleadása 20% felett vontatott, alatta sokkszerûen gyors. Idei 7 elsõ, 5 második, 3 harmadik helye bizonyság nagyszerû képességeire.

Nem lenne teljes a sor a 20 soros Axxo nélkül. Ugyan eredményei régiónként változóak, de általános véleményként hangzott el, hogy legtovább bírta a megpróbáltatásokat a FAO 470-sek között. Mindenhol teljesen ki tudott fejlõdni, rengeteg szemet termett, hektolitersúlyra volt érzékeny, ami valószínûleg összefügg magas csövenkénti sorszámával. Átlagos idõjárás mellett megállíthatatlan és vízleadásban is bajnok!

Itt is belép egy fajtajelölt RH 0633 (Kadoxx) néven, amely kielégíti a FAO 400 eleji gyors vízleadású szemes iránti igényt.

Ezt az éréscsoportot lehet korábban is vetni. Ha igaz a felmelegedés, akkor az idei korai tavaszodás is általánossá válhat, korábban lehet indítani a munkákat. Akik idén a talajhõmérséklet alapján március végén, április elején vetettek, nem bánták meg. Kelésük egyenletesebb volt, virágzásuk megelõzte a hõséget. Gondolt már arra, hogy rákényszerülhet egy vetési technológia módosításra?



Önnek mi a véleménye például arról, hogy egyre több versenytárs fajtalistáján jelennek meg a FAO 500-as hibridek?

Ez az éréscsoport korábban a tõlünk délebbre fekvõ országokban volt népszerû. Aztán kezdtek nálunk is megjelenni a szemes változatok, de igazi jó vízleadó eddig itt sem fordult elõ. Ugyan piaci részaránya várhatóan nem dobogtatja meg a multik szívét, de a 14–15 tonnás terméspotenciál és -biztonság többeket rábírt már a kipróbálásra.

Az RAGT Calixxá-ja valódi nagytermõ. Kettõs hasznosítású, mert szemesnek bármely jelenlegi csoporttársával versenyképes, de vízleadásban elsõ. Ezermagsúlya 360 gr. (ólomsúly). Silóként zöldtömegben a hivatalos összevetésben ugyan megverte egy versenytársa (pedig akár 3 méter fölé is megnõ), de bel- és energiatartalomban nem volt párja. Azt meg tudjuk ugye, hogy mit csinál a tehén a csak sok zöldttõl...!

A összesen 14 helyezése az átlagtól kisebb számú mérõhelyen kiváló eredmény! De van egy, aki állítólag túl tudja szárnyalni, úgy hívják Roxxy! Jövõre próbáljuk ki Mo-n.

Érdekli Önt egy ilyen kísérlet?

Csak silóként mondjuk – pedig idén nagyszerû szemes is lett belõle – a Toxxolt. Az összesen 18 mérõhelyrõl megszerzett 7 helyezés és gondtalan termesztés jellemezte, mely egyben a legolcsóbb vetõmagunk is.

Ez az éréscsoport nagytestû, erõteljes hibridekbõl áll. A várható viharos szeleket, idõjárást jól bírják. Hatalmas szármennyiségük talajszerkezetet javító hatással bír. De még egy ilyen száraz nyár után a szár akár el is adható. Gondolt már Ön arra (ha Ön Dél-Magyarországon lakik), hogy ki kellene próbálnia?



Önnek mi a véleménye például arról, hogy mikor fog a magyar mezõgazdaság napraforgómag termelõbõl olajtermelõvé válni?

A napraforgó egy más világ! Itt egy kicsivel kevesebb a „vadász”, de már sokasodik az üldözõ sereg a piacvezetõ Syngenta mögött. Nem irigylem a kollégákat, mert mint, mindenki, mi is õket céloztuk meg elérendõ célként és hozzájuk mérjük magunkat (bocsánat Syngenta, de a munkatársaknak hosszú távú célokat kell kijelölni, mert hamar elbizakodottá válnak).

Az RAGT start jól sikerült, nemesítõink mintha elkapták volna a fonalat. Rendkívül gyorsan 7 olyan hibriddel jöttünk ki, amely a piacvezetõkhöz mérve is minimum versenyképes, de már van azt túlszárnyaló mérésünk is. És mindezt olcsóbb vetõmaggal tesszük elérhetõvé!

A napraforgóink például a keleti régióban 2,6 tonna/ha és 4,4 tonna/ha közötti termésátlagot mutattak termõhelyek, tápanyagellátás és idõjárási körülményektõl függõen. A beállított kisérletekben a hibridjeink rendszerint a legjobb 10 helyezett között voltak. Itt is jellemzõ volt, hogy szoros verseny alakult ki a már elterjedt és jól bevált hibridekkel, esetenkén túl is szárnyalva õket. Az összes kísérleti helyet figyelembe véve elmondható, hogy napraforgóink olajtartalma 48–54% között alakult. Ez szintén nagyon fontos volt, mivel ilyen terményárak mellett a felvásárló cégek jelentõs olaj felárat fizettek ki a termelõknek az RAGT napraforgók után. Ennek mértéke elérhette a 6–8000 Ft-ot is tonnánként.

Az RAGT hibridekkel tehát olajat lehet termelni! Ezek a hibridek a korai, ill. közép korai éréscsoportba tartoznak.

Legmagasabb termésre a Sellor RO képes átlag feletti olajjal (47–48%), míg a Vellox és a (piacon egyedüliként) kettõs PR képességû Bollil a legmagasabb olajat (49–52%) adja átlag feletti terméssel.

A Gallao elsõsorban Magyarország nyugati felén bizonyított, ott elérte a Brio szintjét gyorsabb vízleadás mellett. Olaja termõhely szerint 47–51%.

A TX 2535 CL fajtajelölt hibridünk a BASF Pulsar gyomirtó szerére rezisztens. Az eddigi hasonló technológiát kínáló más fajtatulajdonosok hibridjeivel ellentétben itt nincs 10–15%-os terméscsökkenés, ami elvenné a termelõ kedvét a kényelmes és olcsó gyomirtási megoldástól.

Ha jövõre nem torpan meg a magas olajsavtartalmú piac az árak változása miatt, akkor Nyugat-Európához hasonlóan Magyarországon is nagy jövõ vár ezekre a hibridekre. Az RAGT Iolline HO hibridje és TX 2484 HO fajtajelöltje már elérhetõ a termelõk számára.

Úgy néz ki, hogy a vetõmagháttér meglenne a fent kérdezett célhoz, most mintha a felvásárlókon és a feldolgozó gyárakon múlna, hogy olajtermelésre ösztönözzék a termelõket.

Önnek mi a véleménye például arról, hogy:

és Ön például mit tenne akkor, ha holnaptól alacsonyabb felvásárlási ár mellett lényegesen magasabb olajprémiumot kapna?

RAGT Vetõmag Kft.

ragt@ragt.hu