MENÜ

START kártyák és az ezekkel történõ foglalkoztatás szabályai, elõnyei

Oldalszám: 7
Krenovszkyné Lovász Andrea 2014.03.07.

A START program keretében 2005-tõl azokat a pályakezdõ fiatalokat lehet kedvezményes járulékfizetés mellett alkalmazni, akik START kártyával rendelkeznek.

 





 



A program 2007. július 1-tõl kibõvült két új kártyával: a START PLUSZ és a START EXTRA kártyákkal, melyek a tartósan álláskeresõk, gyermekgondozási segélyrõl, gyermekgondozási díjról, ápolási díjról visszatérõk, valamint az 50 év feletti munkanélküliek kedvezményes foglalkoztatását segítik elõ.



Azok igényelhetik, akik tartósan álláskeresõnek minõsülnek, vagyis aki a START PLUSZ, vagy START EXTRA kártya igénylésének idõpontját megelõzõ 16 hónapon belül legalább 12 hónapig, pályakezdõ álláskeresõként 8 hónapon belül legalább 6 hónapig az állami foglalkoztatási szerv álláskeresõként tartott nyilván.



START PLUSZ kártyát az igényelhet, aki a gyed, gyet, gyes, ápolási díj folyósításának megszûnését követõ egy éven belül, vagy aki a gyermek egy éves korának betöltése után a gyes további folyósítása mellett kíván elhelyezkedni, feltéve, ha nem áll munkaviszonyban. Igényelheti még a tartósan álláskeresõ, ha az ötvenedik évét nem töltötte be és nem alapfokú végzettséggel rendelkezik.A START PLUSZ kártya érvényessége két év, de legfeljebb a kiállítás keltétõl az igénylõ gyermekgondozási segélyre való jogosultságának megszûnéséig terjedõ idõszak. Ha a kártya érvényességi ideje alatt újabb gyermek születik, a következõ kártya kiváltására a legfiatalabb gyermekre tekintettel kerülhet sor.



A munkaadó kedvezménye a START PLUSZ kártyával rendelkezõ személy foglalkoztatásának idõtartamára, a kártya érvényességi idején belül járulékkedvezmény illeti meg.



Ez azt jelenti, hogy a kártyával rendelkezõ munkavállaló után mentesül az egészségügyi hozzájárulás, a 3%-os (július 1-tõl 1%) munkaadói járulék és a 29%-os (július 1-tõl 26%) társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség alól. Ezek együttes összege helyett a foglalkoztatás elsõ évében a bruttó munkabér 15 százalékának (július 1-tõl 10%-nak), a második évben a 25 százalékának (július 1-tõl 20%-nak) megfelelõ fizetési kötelezettség fogja terhelni. Ez a kedvezmény legfeljebb a kötelezõ legkisebb munkabér kétszeresének (jelenleg 71 500×2) megfelelõ járulékalap erejéig érvényesíthetõ. Amennyiben a munkavállaló munkabére ezt az összeget meghaladja, úgy a meghaladó összeg után az összes járulékterhet meg kell fizetni. A járulékkedvezmény további feltétele, hogy a munkaadó a munkavállalót 30 napon túl foglalkoztassa és a munkaidõ a napi négy órát elérje. A foglalkoztatás ideje alatt köteles a START PLUSZ kártyát megõrizni, a foglalkoztatás megszûnésekor azt a kártya tulajdonosának átadni.



START EXTRA kártyát az a tartósan álláskeresõ igényelhet, aki az ötvenedik életévét betöltötte, vagy életkorra való tekintet nélkül legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik. A START EXTRA kártya érvényessége is két év, de legfeljebb a kiállítás keltétõl az igénylõ öregségi nyugdíjjogosultságának eléréséig terjedõ idõszak. A kártya az öregségi nyugdíjjogosultság megszerzéséig több alkalommal is kiváltható. START EXTRA kártyával rendelkezõ munkavállaló foglalkoztatásánál az igénybe vehetõ kedvezmény nagyobb, mint a START PLUSZ kártyánál. Ezáltal ösztönzik a munkaadókat az alacsony végzettségû és az 50 éves életkort elérõ személyek foglalkoztatására. A munkaadónak ebben az esetben sem kell megfizetnie az egészségügyi hozzájárulás, a 3%-os (július 1-tõl 1%-os) munkaadói járulék és a 29%-os (július 1-tõl 26%-os) társadalombiztosítási járulék összegét. A foglalkoztatás elsõ évében nem kell járulékot fizetni a START EXTRA kártyával rendelkezõ munkavállaló után, a második évben a bruttó munkabér 15 százalékának (július 1-tõl 10%-ának) megfelelõ járulékfizetési kötelezettség terheli.



Közös szabály, hogy a kedvezményes foglalkoztatásra való tekintettel a munkaadónak 0908. számú havi bevallásában minden kedvezménnyel érintett munkavállaló után adatot kell szolgáltatnia az állami adóhatóság felé, hogy a kiesõ bevételek (meg nem fizetett egészségügyi hozzájárulás, a 3%-os (július 1-tõl 1%-os) munkaadói járulék és a 29%-os (július 1-tõl 26%-os) társadalombiztosítási járulék) megtéríthetõk legyenek. Ennek megfelelõen a havi adatszolgáltatásban adatot kell szolgáltatni a munkavállaló részére kifizetett járulékalapot képezõ jövedelem után a kedvezmény figyelembe vétele nélkül számított társadalombiztosítási és munkaadói járulék alapjáról és összegérõl, a tételes egészségügyi hozzájárulás összegérõl, a kedvezmény érvényesítése alapján ténylegesen befizetett járulék alapjáról és összegérõl, valamint a részmunkaidõs foglalkoztatásról (ábra).

 

 






Krenovszkyné Lovász Andrea