MENÜ

AZ EREDMÉNYES GAZDÁLKODÁS 2010-BEN

Oldalszám: 49
Keresztes Júlia 2014.02.25.

Dekalb Konferencia két helyszínen

Harmadik alkalommal rendezett a Dekalb konferenciát, januárban Debrecenben és Keszthelyen látták vendégül az érdeklõdõket. Idei elõadóikat is a fenti címû rendezvénynek megfelelõen választották ki.

 

A déli régió vezetõje, Szántó Zoltán volt a szakmai napok házigazdája, ahol Szanyi István bevezetõje és köszöntõje után értékes elõadások részesei lehettek a megjelentek.

Elsõként Könczöl Péter nemesítõ, kukorica kutatásvezetõ tartott érdekes és tanulságos elõadást nemesítési irányaikról, és beszámolt a DKC3511 „nagyságának” mibenlétérõl is, igazolva, miért is vetik azt évrõl-évre olyan nagy területen a gazdák. Bemutatta egyebek között a korszerû nemesítés eszköztárát is, amelytõl ilyen sikeresek tudnak lenni legújabb Dekalb kukoricáik. Az elmúlt évek idõjárási anomáliái ráébresztették a mezõgazdaságban dolgozókat arra, hogy át kell értékelniük a termelés megbízhatóságról alkotott véleményüket. Az idõjárás ilyetén alakulása ugyanis a kukoricát keményítõ remobilizációra szorította. A termény árának kedvezõtlen alakulása miatt pedig sokan a betakarítás késleltetését választották, ami jelentõs szárítási költség megtakarításhoz vezetett, ugyanakkor kockázatot jelentett. A MONSANTO széles genetikai állományának modern nemesítési technikákkal történõ fejlesztésével és a környezeti hatások pontos vizsgálatával olyan eredményeket érnek el, illetve olyan hibrideket nemesítenek, amelyek megoldást jelentenek a termésmennyiség, a megbízhatóság és stabilitás tekintetében.



Dr. Pepó Péter, a Debreceni Egyetem Eredményes gazdálkodás Tanszékének vezetõje a magyar növénytermesztés lehetõségeirõl és gondjairól tartott elõadást, felvázolva a jelenlegi agronómiai problémákat, amiket minden gazda saját gazdaságában is megtapasztalhat. Hazánk természetföldrajzi, ökológiai adottságai, évszázadokra visszanyúló termelési tradíciói, korábbi hagyományos piacai, változó színvonalú szakismerete, a termelés mûszaki-technikai feltételrendszere és a nemzetgazdaság megkerülhetetlenül fontos ágazatává tette a mezõgazdaságot, illetve az agrárvertikumot. Ugyanakkor azt is tudomásul kell vennünk, hogy egy ország fejlõdésének általában szoros velejárója az agrárterületek csökkenõ relatív részesedése a GDP-ben. Ez azonban nem feltétlenül kell, hogy jelentse az agrárium termelési volumenjének abszolút csökkenését. Sajnálatos módon Magyarországon az elmúlt évtizedekben a tágabb értelemben vett agrártermelés relatív és abszolút termékelõállítása csökkent. Az egyes mezõgazdasági ágazatok helyzete differenciált. Az elmúlt évek azt bizonyították, hogy rendkívül fontos az agrárágazatok egyensúlyának biztosítása, fenntartása.



A program folytatásaként Pesti Csaba, az AKI munkatársa a jól, illetve a kevésbé jól mûködõ gazdaságok közötti különbségrõl szólt. Érdekes adat például, hogy az eladósodottsági mutatóban nem volt különbség a sikeres gazdálkodók és a kevésbé sikeresek között. Magyarországon egyébként a növénytermesztõ üzemek a legjövedelmezõbb vállalkozások, és beruházásaik szinte elérik az EU-15 átlagát is. A termelési értékben azonban fejlõdésre van szükségünk az EU átlagához képest. A szántóföldi növénytermesztés mezõgazdaságunk húzóágazata, ez integrálódott legjobban a nemzetközi kereskedelembe, s ezeknek a termékpályáknak legjobb a szervezettsége is – tehát itt a legnagyobbak hazánk versenyelõnyei, nem utolsósorban pedig ez képezi az agrárexport legnagyobb részét. Összehasonlításban pedig a hazai növénytermesztõ üzemek kapták magasan a legtöbb beruházási támogatást.



A Solar Capital Markets Zrt. ügyvezetõje, Szûcs Örkény kissé más megvilágításba helyezte a terménykereskedelmet. Szólt az olaj- és a terményárak ingadozása között összefüggésrõl, és rámutatott az 1929–1933-as világválság illetve a mai válság közötti párhuzamokra, – amely összehasonlítás nem ad okot bizakodásra a jövõt illetõen. Nagy sikere volt viszont annak az online programnak, amely megmutatta, hogyan lehet bárkibõl pillanatok alatt „tõzsdecápa”. Az elmúlt évek tõkepiaci mozgásai egyébként azt mutatják, hogy nem beszélhetünk önálló és független kukorica-, gabona- vagy árupiacról, hanem ezen piacok részei egy globális tõkeáramlási rendszernek, ahol a fundamentumok, a hagyományos kereslet–kínálati viszonyok egyre kisebb szerepet játszanak.



Szabó János agrárhitelezési szakember a 2010-es év hitelezéseinek lehetõségeit vázolta fel. Elismerte, hogy nem volt könnyû helyzetben az, aki már korábban (egy, vagy akár fél éve) vállalkozott arra, hogy a mezõgazdasági ágazathoz kapcsolódóan prognózist készít a várható termésrõl, kereslet-kínálat alakulásról, illetve árakról, – és most azt értékeli. Ma már egyértelmûen kimondható, hogy a forint gyengülése kedvezett a mezõgazdaság számára, így emelkedett az export termékek forint bevétele. De ez a tény drágábbá tette az élelmiszer importot is, így újra elõtérbe került a hazai termékek kereskedelme. Ismét lehetõség lesz egyébként az Agrár Környezetgazdálkodási Program által biztosított támogatások igénybe vételére, amely a mûködést és a banki együttmûködést elõsegítheti.



A rendezvényen elhangzott elõadások teljes anyagát a www.agronaplo.hu/egyeb/letoltes olvashatják



–Keresztes–