MENÜ

Árutojás termelõ rendszerek tisztítása és fertõtlenítése

Oldalszám: 92-93
Litz Tamás 2014.01.23.

Az árutojás elõállító gazdaságok (mint minden állati terméket elõállító gazdaság) kiemelt figyelmet kaptak az utóbbi években állatjóléti szempontból a vásárlók részérõl. Az igények jelentõs szigorításokat generáltak az elhelyezési körülményekben, ennek egyik eredménye a hagyományos rendszerek megszüntetése. Kérdésként merül fel, hogy a jelenleg is alkalmazható tartási módok higiéniai szempontból miként teljesítenek.

 

 


Tojóbattéria

 

 

Az már bebizonyosodott, hogy az új ketrecek kedvezõbben hatnak a tyúkok egészségi állapotára, és kevesebb porszennyezéssel is járnak, de vajon milyen hatásfokkal takaríthatóak… A relatíve hosszú ideig tartó termelési idõszakban jelentõs mennyiségû szennyezõdés (trágya, takarmánymaradék, por, vízkõ stb.) keletkezik az egységekben, melyektõl nem egyszerû megszabadulni az állományváltások alkalmával. A tisztítás-fertõtlenítés elvégzésére nagyjából 13 havonta nyílik lehetõség, tehát alapos munkát kell végezniük a szakembereknek, ha patogénektõl (pl. Salmonella törzsek) mentes környezetet szeretnének az új állomány számára biztosítani.





A különbözõ rendszerek higiéniai ellenõrzésére szeretnénk bemutatni egy kísérletet, melyet Karel Bossuyt végzett Belgiumban, öt különbözõ rendszert (ld. táblázatok) vizsgálva. Az összehasonlítás során kiemelt figyelmet kaptak a következõ tényezõk: munkaerõ szükséglet, vízfogyasztás, felhasznált vegyszer mennyiség, tisztítás-fertõtlenítés hatásfoka a különbözõ rendszerek között. Annak érdekében, hogy pontos eredményeket kapjanak, a folyamatokat ugyanazon cég ugyanazon dolgozói végezték ugyanazon eszközökkel. A tisztítás és fertõtlenítés hatásfokát tamponos mintavétellel ellenõrizték (Rodac lemez), az inkubálást követõen a telepeket értékelték az analízis során.

 

Az egységeket képzõ telepek (cfus) száma lemezenként a következõk szerint került kiértékelésre:


 

A tamponminták vizsgálata, az inkubálás, az értékelés hivatalos, független laboratóriumban történt (DGZ, Animal Health Care, Flanders, Belgium).


 

 


Nagyításhoz katt a képre

 

 

Az egyes rendszerek között jelentõs eltérések vannak az eredményekben, hiszen mindegyik sajátos szerkezeti kialakítású, így azok kritikus pontjai is különbözõek. Amely rendszert nehéz takarítani ott a kockázat is nagyobb, így újra és újra fertõzõdhetnek kórokozókkal. A tisztítás lúgos tisztítószer 1,5%-os koncentrációjú munkaoldatával került elvégzésre, kivéve a hagyományos tojóketreceket, ahol kizárólag vízzel tisztítottak. (A fertõtlenítést követõen adott pontszámok a 2. táblázatban láthatók.)

 


Nagyításhoz katt a képre

 

 

Jól látható, hogy a különbözõ árutojás termelõ rendszerek hatással vannak a száraz és nedves tisztítási fázisra, viszont, ha ezeket alaposan elvégzik, akkor a fertõtlenítési eredményeket nem befolyásolják jelentõsen. A fertõtlenítést természetesen igazoltan széles hatásspektrumú (virucid, baktericid, fungicid) vegyszerekkel végezték habosítva (1%-os konc.) vagy ködképzõ berendezéssel (20–25%-os konc.) kijuttatva.

 



Forrás: Karel Bossuyt és Lieven Dambre, CID LINES

Fordította: Litz Tamás