MENÜ

A precíziós nitrogéntrágyázás technológiája

Oldalszám: 57-58
Benedek Szilveszter 2014.01.14.

A precíziós tápanyag-gazdálkodás technológiáján belül alapvetõen két, egymástól eltérõ, de egymással nem ellentétes koncepciót különböztetünk meg. Mindkét esetben közös kiindulási pont, hogy a tábla mesterséges egység, amely nem tükrözi a talaj, ill. a növényállomány heterogenitását. Ebbõl pedig logikusan következik, hogy egy adott táblán belül eltérõ lehet a talaj tápelemtartalma, szerkezete, fizikai és kémiai tulajdonságai. Részben ebbõl kifolyólag, más részben a terület eltérõ kitettségébõl és a vegetáció folyamán különbözõ mértékben fellépõ biotikus, ill. abiotikus hatások eredményeként az egy adott táblán belüli növényállomány is heterogén lehet. Az elõbb felsorolt tulajdonságok intenzitásának függvényében nagyságrendi különbség van „tábla és tábla között”, hogy azok mennyire heterogének, megállapítható ugyanakkor, hogy gyakorlatilag nem létezik olyan terület, amelyen belül eltérések legalább valamilyen mértékben ne jelennének meg. Ez indokolhatja annak szükségességét, hogy a tápanyag-utánpótlás ne ugyanolyan mértékû legyen a tábla egészére, hanem az azon belül eltérõ egységekhez alkalmazkodjon. Az egyik ilyen koncepció a talajból indul ki, célja a táblán belüli kisebb egységekre kiterjedõ talajvizsgálat alapján az eltérõ talaj tápelem-ellátottsági viszonyok meghatározása és ennek alapján a kijuttatandó mûtrágyamennyiség differenciálása. (Lásd a „Tápanyag-utánpótlás helyspecifikusan” címû cikket!)

 

 

A másik koncepció közvetlenül a növény táplálását helyezi elõtérbe, a növény tápelem-ellátottságából indul ki és ahhoz igazítja a kijuttatandó mûtrágya mennyiségét. Utóbbi tekinthetõ a precíziós nitrogén-trágyázás alapjának, hiszen a nitrogén az a tápelem, amely legnagyobb mennyiségben, ráadásul a vegetáció folyamán többször is kijuttatásra kerül. Hiánya közvetlen terméscsökkenéshez vezet, ugyanakkor túlzott kijuttatása is negatív hatások eredõje lehet: megdõlés, lágyabb, ezáltal a betegségeknek és kórokozóknak erõsebben kitett szövetek, valamint a gazdasági veszteség, amit egy terméstöbbletet már nem eredményezõ dózis applikációja jelent. A modern növénytáplálás egyik alapvetõ gondolata a „plant nutrition just in time”, azaz a növények táplálása idõben, abban a fenofázisban, amikor az adott tápanyag ténylegesen hasznosul. A talaj táplálása helyett a növény táplálásán van tehát a hangsúly.



A növény pillanatnyi tápláltsági állapotához igazított nitrogénmûtrágya-kijuttatás nem mai találmány, azonban napjainkban már rendelkezésre áll az a technikai háttér, amelynek köszönhetõen egzaktan mérhetõ a növényi ellátottság és ez alapján vezérelhetõ a mûtrágya-kijuttatás. Ahhoz, hogy ennek lényegét megérthessük, fontosnak tûnik áttekinteni, milyen módszereket alkalmaztak a nitrogén ellátottságának, valamint igényének meghatározására. Ezek, kronologikus sorrendben a következõk:

 



GYAKORLATI TAPASZTALATOK, AZ ÁLLOMÁNY RENDSZERES BONITÁCIÓJA



Ebben a tekintetben az 1. képen bemutatott zöld színskála már elõrevetíti azt az elvet, amely alapján – a megfelelõ technikai háttérrel – a késõbbiekben bemutatásra kerülõ N-teszter, ill. az N-szenzor is mûködnek, nevezetesen a nitrogén-ellátottság a zöld szín milyensége, intenzitása alapján történõ megítélését.

 


 

1. kép: a nitrogén-ellátottság megítélése színskálával a zöld szín intenzitása alapján

 

 

ABLAKOS MÓDSZER (KÖZISMERT NÉMET NEVÉN „DÜNGEFENSTER”)



A 2. képen szemléltetett „Düngefenster” lényege, hogy a körülhatárolt területen kisebb mennyiségû nitrogén kerül kijuttatásra, így az állomány többi részéhez képest megjelenõ N-hiány esetében tudható, hogy ott mekkora „plusz mennyiség” miatt nincs még hiány és ennek alapján idõzíthetõ a fejtrágyaadagok kijuttatása.

 


 

2. kép: „Düngefenster” – a megjelölt területen alacsonyabb mennyiségû nitrogén kerül kijuttatásra

 

 

NITROGÉNIGÉNY-SZÁMÍTÁS MODELLEK ALAPJÁN



A növények nitrogén-felvételi dinamikájának modellezése és a trágyakijuttatás ehhez történõ igazítása idõben.

 


 

3. kép: nitrát gyorsteszt

 

 

AZ AKTUÁLIS NITROGÉN-SZOLGÁLTATÓ KÉPESSÉGET MÉRÕ TALAJVIZSGÁLATI MÓDSZEREK



A talaj nitrogéntartalmát nem lehet korrekt módon megítélni szervesanyag-tartalma alapján, mert annak ásványosodása erõteljesen változik a hõmérsékleti és a csapadékviszonyok függvényében – ez indokolja az ásványi nitrogén (Nmin) vizsgálatot, amely a pillanatnyilag felvehetõ formában lévõ nitrogén mennyiségét határozza meg.

 



NÖVÉNYVIZSGÁLATOK



Nyilvánvaló, hogy a legpontosabb információt a laboratóriumi növényvizsgálat szolgáltatja a növények tápanyag-ellátottságáról. Sokszor körülményes lehet azonban nagy táblák egészérõl növénymintát venni, valamikor pedig az idõ sürget. Ez felértékeli az olyan gyorsteszteket, mint a 3. képen is szemléltetett nitrát gyorsteszt. A kipréselt növényi nedvhez hozzá kell adni egy reagenst és az így kapott színt értékelni egy skála alapján.

 



VIZUÁLIS ELVÛ MÉRÉSEK



Az olyan eszközök, mint a Yara N-teszter (4. kép) elvüket tekintve a növény klorofilltartalma, azaz a zöld szín intenzitása alapján ítélik meg a nitrogén-ellátottságot. Ehhez kapcsolódva röviden vissza kell kanyarodni az 1. képhez, hiszen az itt bemutatott skálának is a zöld szín intenzitása az alapja, a fejlesztés tehát az, hogy erre nézve egy mûszer képes sorozatméréseket végezni és azokat értékelni. Az N-teszter lehetõvé teszi a precíziós nitrogén-kijuttatást, hiszen eltérõ ellátottság mellett eltérõ N-adag javasolt, de a mérések elvégzése, majd a mûtrágya-kijuttatás ütemezése manuálisan zajlik. Innen nézve a következõ szint a Yara N-szenzor, amely fényforrást bocsát ki a növényállományra, majd annak reflexiója alapján kiszámítja a szükséges nitrogénmennyiséget. A mûszer közvetlen összeköttetésben van a mûtrágyaszóróval és úgy vezérli azt, hogy az elõbbiek szerint kiszámított mennyiséget juttassa ki egyhektáros egységenként.

 


 

4. kép: Yara N-teszter mûködés közben

 

 

Az N-teszter kézi eszköz, amellyel kipréselhetõ a növények sejtnedve és amely ebbõl a klorofilltartalom alapján meghatározza a nitrogén-ellátottságot, egy relatív értékkel kifejezve azt. Ennek alapján kerül meghatározásra a szükséges nitrogén mennyisége, azt az elvet követve, hogy a gyengébben ellátott növények magasabb, a jobban ellátottak pedig alacsonyabb dózisú tápanyag-utánpótlásban részesüljenek. Az 5. képen bemutatott diagramon látható a mért relatív értékek alapján szükséges nitrogén hatóanyag, de annak számítását az eszköz egyébként automatikusan elvégzi. Az N-teszter alkalmazása elsõsorban az õszi búza 2. és 3. fejtrágya adagjának optimalizálásához ajánlott, de kalibrálható árpára, rozsra és triticaléra is.

 


 

5. kép: az N-teszter értékek (lent) alapján kijuttatandó N-mennyiség kg/ha-ban (oldalt)

 

 

Fontos kitétel, hogy ezen belül fajtaspecifikusan is kalibrálva legyen. Az N-szenzor mûködésének alapelve, hogy a növények nitrogénellátottsága befolyásolja fényvisszaverõ tulajdonságukat. A szenzor – amely a traktor tetejére van szerelve és mindkét oldalon rendelkezik érzékelõfejjel – fényforrást bocsát ki, majd érzékeli annak visszaverõdését a növényállomány felületérõl. Minden visszaverõdési értékhez hozzá van rendelve az annak megfelelõ nitrogén-ellátottság és egy elõre megadott minimum–maximum tartományon belül ennek alapján a mûszer automatikusan kiszámítja a szükséges nitrogénmennyiséget, majd ennek megfelelõen vezérli a mûtrágyaszórót.




 

6. kép: a Yara N-szenzor a mûtrágya-kijuttatást végzõ traktoron

 

 

A N-szenzor nem csak kalászosokban, hanem kukoricában és repcében is használható. Ugyanazt az alapelvet követi, mint az N-teszter, rosszabb ellátottság esetén magasabb, jobb esetén pedig alacsonyabb hatóanyagszint kijuttatása szükséges. Ez a fajta nitrogén-kijuttatási gyakorlat mindenképpen hatékonyabbá teheti a mûtrágya-felhasználást, hiszen elkerülve a fölösleges kijuttatást, biztosítva ugyanakkor a plusz tápanyagforrást ott, ahol ez terméstöbbletet eredményez.

 


 

7. kép: a Yara N-szenzor érzékelõfeje közelrõl. A kisebbik fejen történik a fény

kibocsátása, a nagyobbik pedig a visszaverõdõ fényt érzékeli

 

 



Benedek Szilveszter

szaktanácsadó