MENÜ

Nitrogén kilúgozódása talajainkból a 2013-as téli-kora tavaszi időszakban

Oldalszám: 61
2013.06.26.

A 2012-es aszályos évet egy csapadékos időszak követte. A csapadék mennyisége már decemberben is meghaladta az elmúlt 30 év átlagát. A tendencia januárban és februárban is folytatódott. Országszerte ebben a két hónapban az Alföldtől a Dunántúlig jelentős mennyiségű csapadék hullott. Számos esetben a kéthavi mennyiség meghaladta a 120-150 mm-t is. A gazdaságok többségében az őszi búza és a repce fejtrágyázása megkésett, csak március első dekádjának végén, március 14-ig volt lehetőség a munkákat elvégezni. Ezt követően a havazás és esőzések ismét lehetetlenné tették a szántóföldi munkavégzést.

A talajok már február vége felé is nedvességgel telítettek voltak, később márciusban számos helyen tapasztalt extrém mennyiségű, akár 120 mm feletti csapadékmennyiség belvízproblémákat eredményezett. Talajainkon, ahol az őszi búza és a repce fejtrágyázása megtörtént, a kijuttatott könnyen oldódó nitrát típusú műtrágyák, talajtípustól függően különböző mértékében mosódtak le a mélyebb rétegekbe. A lemosódás pontos mértéke talajvizsgálati eredmények nélkül nehezen becsülhető. Általánosan elmondható, hogy a talaj kötöttségének növekedésével csökkent a nitrát kimosódás. A talajban időszakosan jelen lévő kalcium-nitrát viszont igen mozgékony. Ennek következtében a nitrát a 40-50 cm-es mélységbe is lekerülhetett. A talajok április elején még igen, azt követően viszont nem kaptak csapadékot, ennek következtében csökkenni kezdett a talajok szántóföldi vízkapacitása. A csernozjom valamint barna erdőtalajokon ahol a kétirányú vízmozgás megfigyelhető, a nitrát-nitrogén egy része a kapilláris vízmozgással visszakerült a gyökérzónába.

A búza az intenzív növekedés időszakában könnyen veszi fel és jól hasznosítja a nitrát-nitrogént, ami csökkenti a kimosódással jelentkező veszteségeket. A búza az a növény, ami alkalmas arra is, hogy a mélyebb rétegekből felvegye a nitrogént. Vetéstől a betakarításig őszi búzában dózistól függően a kijuttatott nitrogén 5-6%-a, 10-50 kg/ha nitrogén is kilúgozódhat. De nitrát-nitrogénben számítva ennek a három-négyszerese is, 30-50 kg is kimosódhat különösen csapadékos időszakokban lazább szerkezetű talajokon. A növények az intenzív növekedés időszakában akár 5 kg/ha nitrogént is felvehetnek naponta. Így mindenképpen szükség van a nitrogén mielőbbi pótlására a zavartalan termésképzés és a jobb sikérminőség érdekében. A kalászhányás kezdetén célszerű 25-30 kg/ha nitrogén hatóanyagot kijuttatunk Genezis Pétisó (27% N, 7% CaO, 5% MgO) vagy Genezis Nitrosol (30% N) formájában. A Genezis Nitrosol kijuttatásánál kifejezetten figyelni kell arra, hogy maximum 30 kg/ha (80 l/ha Genezis Nitrosol 30) hatóanyagot szabad kijuttatni, minimum másfél-kétszeres hígításban és lehetőleg a késő délutáni, esti órákban speciális Nitrosol fúvókákkal szerelt permetezőgéppel. Ajánlott a nitrogén tartalmú Genezis szántóföldi levéltrágyák közül a Genezis Gabona levéltrágya használata, mely 15% nitrogén hatóanyagtartalma mellett számos mikroelemet is tartalmaz, melyek közül például a réz elengedhetetlen a tartalékfehérjék képzéséhez.

www.genezispartner.hu