MENÜ

Sikeres repcetermesztés - A termést meghatározó tényezők

Oldalszám: 42-43
2013.06.24.

A repce termesztésének sikerét – eltekintve az árutőzsde hektikusságától –, azaz a jövedelmezőséget, a termés biztonságát számos tényező befolyásolja. Ezek egy részére van ráhatásunk, más részük tőlünk független „adottságok”. Az elvetett területen realizálható termés mennyisége számtalan tényező függvénye, mégis alapvetően 3 tényező és ezek aránya határozza meg a repce termését: a termesztéstechnológia, genetikai háttér, környezeti tényezők.

I. Környezeti tényezők

Ide sorolandók a klimatikus, illetve domborzati adottságok. A környezeti tényezők, tudományosan kifejezve az „évjárathatás” akár 50%-ban is befolyásolhatja termésünket. A talaj nem tartozik szorosan a környezeti tényezők közé, mivel ez egy folyton változó, megújuló közeg, aminek a korlátozó hatását okszerű, fenntartható műveléssel csökkenteni lehet.

 

Az időjárás terméscsökkentő hatásai:

 

Nagyításhoz katt a képre
Nagyításhoz katt a képre

 

 

II. Technológiai elemek

A termesztéstechnológiai elemek harmonikus megválasztása és okszerű használata a repce termését akár 30–40%-ban is befolyásolhatja. Segítségükkel képesek lehetünk a klimatikus szélsőségek terméscsökkentő hatásának mérséklésére is.

 

Talajművelés:

 

Nagyításhoz katt a képre
Nagyításhoz katt a képre

 

 

A talajművelésben nem létezik legjobb megoldás. A lehető legkisebb hibát akkor követjük el, ha mindig a talajunk állapotának, illetve a kívánt talajszerkezet eléréséhez legmegfelelőbb eszközt választjuk. Természetesen a vízmegőrzést szem előtt tartva!

Nagyon fontos, hogy a talajunk rétegeiben könnyen és jól átjárható, megfelelően lazult legyen, illetve gondoskodnunk kell a felszín zárásáról. Az ősszel kiszárított talajba történő vetéssel óriási kockázatot vállalunk.

 

 

43_1 DEKALB SIKERES REPCETERMESZTES

Tápanyag-utánpótlás:

A termesztési szint, az alkalmazott technológia intenzitása befolyásolja az ezermagsúlyt, az asszimilatív felületet, becőszámot, tehát a megtermelt repce mennyiségét. A harmonikus, összehangolt tápanyagellátással befolyásunk van a termésbiztonságra. A repce kifejezetten tápanyagigényes növény.

 

Nagyításhoz katt a képre
Nagyításhoz katt a képre

 

 

Növényvédelem:

Hazánk vetésszerkezetének területi eloszlását megvizsgálva, jelen pillanatban a repce a kártani, kórtani szempontból legkitettebb növényünk. A potenciálisan realizálható termés mennyiségének megóvása rendkívül összetett és nehéz feladat.

 

Nagyításhoz katt a képre
Nagyításhoz katt a képre

 

Legjellemzőbb és legveszélyesebb kórokozók:

 

43_4 DEKALB SIKERES REPCETERMESZTES

43_5 DEKALB SIKERES REPCETERMESZTES

 

Legjellemzőbb, legveszélyesebb kártevők:

 

43_6 DEKALB SIKERES REPCETERMESZTES

43_7 DEKALB SIKERES REPCETERMESZTES

 

 

 

III. Genetikai alapok,vetőmag

A genetikai háttér akár 25%-ban is befolyásolhatja a termést. A vetőmag tartalmazza azt a potenciált, amelyhez igazítva a termesztéstechnológiai elemeket, a lehető legnagyobb termést érhetjük el terüle-teinken. A termést meghatározó genetikai tulajdonságok:

• Terméspotenciál (Termésrekord: EXOCET – 7,19 t/ha);

• Technológiai tűrőképesség (kipergés-ellenállás, Clearfield technológia, tápanyagreakció, kompenzációs képesség);

• Ellenálló képesség (stressztűrés, betegség-ellenállás „LRM-gén”).

Összegezve

HEKTARONKENTI MAGSZAM X MAGSÚLY  BETAKARITASKORI VESZTESEG (kipergés)

= A BETAKARITOTT TERMES (t/ha)

Ahol a hektáronkénti magszám:

• Becőszám/ha (becőszám/növény, elágazódások száma (főszár 30%, 2/3 elágazások 70%);

• Becőnkénti magszám (genetikai adottság, környezeti tényezők limitáló hatása, megtermékenyülési körülmények).

Magsúly:

• A becőnkénti magszám egyértelműen meghatározza az ezermagsúlyt (kevesebb mag, magasabb ezermagsúly);

• Genetikai háttér, nemesítési irányok (OGURA);

• Megtermékenyülési viszonyok, pollen életképesség, bibe befogadó képessége;

• Környezeti tényezők (60%-ban) tápanyag+víz, becőnövekedés és szemkitelítődés alatti hőmérséklet és páratartalom (optimum 22–25 °C);

• Vegetációs felület- nagysága, aktivitása (kezdetben a szárlevelek, később becők+zöld szárrészek fotoszintetizálnak);

• Kórokozók, kártevők kártétele (Sclerotinia, Phoma- leáll a növekedés, szállító szövetek elhalnak), kártevők becő vagy szárroncsolása.

A betakarításkori kipergés-kipergés ellenállóság olyan genetikai tulajdonság, melyet mérsékelhetünk megfelelő technikai eszközökkel: oldalkasza, előtoldat.