MENÜ

Precíziós növénytermesztés – IV.

Oldalszám:
Dr. Takácsné dr. habil György Katalin 2013.06.25.

A mezőgazdasági műszaki fejlesztés, mint komplex folyamat egyik eredménye a precíziós gazdálkodás. Számos tanulmány számol be a technológia azon előnyeiről, amelyek a környezeti fenntarthatóság kritériumai érvényesítését is szolgálják. Kevesebb szó esik arról, hogy az a fenntartható mezőgazdaság alapja lehet, hogy úgy folytassuk a gazdálkodást a természeti erőforrásokkal, a természeti környezetben, hogy egyidejűleg csökkenteni lehessen a környezetbe jutó – felesleges és káros – kemikáliák mennyiségét, de ugyanakkor biztosítani kell üzemi szinten a gazdaságok hosszú távú életképességét, megfelelő jövedelem elérését. A precíziós gazdálkodás lényegi eleme a termőhelyi viszonyokhoz való minél pontosabb termesztéstechnológiai adaptációra való törekvés, ami magába foglalja a műszaki fejlesztés gépesítésre, technológiára, menedzsment ismeretekre vonatkozó kitételeit közvetlenül, míg a fajtára vonatkozóan közvetetten. A gyakorlatban a precíziós növénytermelés technológiai elemeinek elterjedése vegyes képet mutat, gazdálkodók eltérően vélekednek az áttérés üzemi szintű hatásairól. A helyspecifikus növényvédelem a vegyszerhasználatot érdemben és mérhető módon, míg a tápanyagellátás a talaj tápanyagtartalma és a hozampotenciál tervezett kihasználásának együttese révén a feleslegesen kijuttatott mennyiséget csökkenti. A fentieknek megfelelően a precíziós növénytermelés egy olyan technológia, amellyel lehetővé válik a talaj – ökoszisztéma – fajta – műszaki technológia együttese révén a kemikália kijuttatás parcella szinten, a ráfordítás és hozam árak ismeretében történő optimalizálás. Alkalmazásakor megvalósítható a környezettudatos gazdálkodás, a racionális vegyszerhasználat úgy, hogy a környezetbe feleslegesen kijuttatott mesterséges kemikália mennyisége csökkenthető.

 

Precíziós növénytermelés gazdaságos alkalmazhatósága – üzemi szint

A precíziós növénytermelés gazdaságos alkalmazhatóságát számos tényező befolyásolja. Elsődleges a gazdaság mérete, azonban már most fontos arra utalni, hogy létező együttműködési formák, szolgáltatás igénybevételével ez a korlát feloldható. A termelési szerkezet jellemzői – a termesztett növényféleségek és azok aránya –, az aktuális input és output árak és azok alakulása, a technológiára való átállás beruházásigénye és annak tőkeszükséglete, a szaktudás, a gazdaság vállalatirányítás színvonala mind befolyásolja a technológia üzemi szintű bevezetését, helyesebben szólva a bevezetéssel kapcsolatos befektetések megtérülését. A precíziós tápanyagellátás és a gyomirtás precíziós alapokra történő helyezése és annak közgazdasági eredménye nagymértékben függ továbbá a termelés intenzitásától, a táblán belüli talajadottságoktól, a gyomborítottságtól, valamint azok táblán belüli heterogenitásától. A gazdasági értékelés során életképesség alatt azt kell érteni, hogy a gazdálkodás biztosítja a benne részt vevők átlagosnak tekinthető jövedelemszintjét, valamint a befektetett tőke megtérülését is, az élő és holt munka legalább egyszerű újratermelésének feltételeit.

A helyspecifikus tápanyag-utánpótlás és a precíziós gyomszabályozás együttes alkalmazása nem minden növénykultúrában alkalmazott gyakorlat. Mindazon széles sortávú növények termesztése, ahol a gyomirtás, az inszekticidek és fungicidek gyakori alkalmazása a technológia szerves része, vizsgálat tárgyát kell, hogy képezze – a hatóanyagfelhasználásban bekövetkező változások mellett – a termelési költség, a hozam és a termelési érték alakulása is. A kérdés mindezek után az, hogy mind tábla, mind üzemi szinten mi alapján lehet eldönteni, hogy megéri-e egy-egy technológiai elem alkalmazása. Az üzemi hatásokat az alábbiak szerint lehet összegezni.

 

Kedvező hatások

- A munkagépek munkaszélességének kihasználása (robotpilótának köszönhetően), csökken a felesleges átfedés és egyidejűleg nő a területteljesítmény,

- a permetezőgép szakaszvezérlésének köszönhetően megszűnik a felesleges átfedés, továbbá a helyspecifikus permetezéssel csökken a területegységre jutó vegyszerfelhasználás (0–70% anyagköltség és a vegyszerterhelés is, a terület – kezelések szempontjából vett – heterogenitása függvényében), a természetes élővilág veszélyeztetettsége,

- a szemenkénti vetőgépek sorelzárásával megszüntethető felesleges átfedés (üzemi szinten akár 4%-kal kevesebb vetőmagszükséglet),

- tőszámszabályozással a táblán belüli viszonyokhoz igazítható a csíraszám (többirányú megtakarítás),

- hozamoptimalizáló helyspecifikus műtrágyaszórás 15%-os megtakarítást is eredményezhet, csökkentve a terület nitrátosodását,

- egyes üzemi szakemberek a precíziós technológia bevezetése után további pozitív hatásról számolnak be: csökkenést értek el az üzemanyag-felhasználásban,

- az időjárási kockázatok csökkenthetők, mivel az éjszakai műveletvégzésre alkalmas rendszer segítségével (mert meteorológiai tapasztalat, hogy éjszaka kevésbé fúj a szél) az optimális időben történő munkavégzés elnyújtható, rövidebb naptári időszak alatt lehet elvégezni adott területen a munkát.

 

Kedvezőtlen hatások

- Többletköltséget idéz elő a technológia alkalmazásához szükséges géppark kialakítása, kiegészítése, a számítástechnika-vezérelt eszközök és a szoftverek telepítése (beruházási költség, fenntartási költségek), az adatgyűjtés (talajvizsgálat, gyomfelvételezés, kártevők monitoringja, függetlenül attól, hogy off-line vagy on-line módon történik),

- a dolgozók nem minden esetben képesek és/vagy akarják elsajátítani az új technológiához szükséges ismereteket (számítástechnika felhasználói szint), nagyobb odafigyelést igényel mind a tulajdonos, a vezetők, mind az alkalmazottak részéről,

- mono-műtrágya alkalmazásakor minden hatóanyag kijuttatása esetén végig kell menni a táblán (megnő az üzemanyag- és munkaidő felhasználás, talajtaposási kár), hasonlóan ahhoz, amikor növényvédelmi kezelések miatt szükséges a terület többszöri kezelése,

- amennyiben a technológia alkalmazásának hozamtöbblet az eredménye, megnőnek a betakarítással kapcsolatos költségek.

 

A precíziós technológia alkalmazása – mint ismert – nem gazdaságméret függő, azonban a kialakításához szükséges többletberuházás megtérülése csak megfelelő eszközkihasználás mellett biztosítható. A termelési szerkezetben szereplő növényféleségek arányától, a termelés intenzitásától és a technológia elemeinek alkalmazásától is függően a technológiába fektetett pénz – mint a gazdaság szempontjából vett innovációs tevékenységre fordított befektetés – megtérüléséhez szántóföldi növénytermelést folytató gazdaság esetén legalább 180–250 hektáron kell alkalmazni a precíziós technológiát ahhoz, hogy az öt éven belül megtérüljön.

Például a kukorica termelése során a precíziós növénytermelés minden eleme alkalmazásának realitása van. A precíziós tápanyagellátás és gyomszabályozás együttes alkalmazásának gazdasági értelemben vett jogosultsága függ az értékesítési ár nagyságától, az inputok árától, a terület tápanyag-ellátottságától, a gyomviszonyoktól (gyomféleségek, gyomborítottság stb.), de nagymértékben attól is, hogy ez utóbbi két tényező táblán belüli előfordulása mennyire mutat heterogén vagy kiegyenlített képet. Minél homogénebb a talaj vagy a gyomborítottság, annál kevésbé lehet kihasználni a táblán belüli foltkezelés gazdasági előnyét. Azonban ekkor is figyelembe kell venni, hogy például a gyomszabályozás szempontjából a táblán belül kezelendő parcellák számától függ az érdemi hatóanyag-megtakarítás lehetősége. A precíziós technológia gazdasági előnye akkor jelentkezik a gyomszabályozást is magában foglaló technológia esetén, ha a terület heterogenitása nagy, ami azzal van szoros kapcsolatban, hogy ilyenkor jelentős lehet azon parcellák száma, ahol nem kell gyomirtást végezni, ami által az elérhető anyagmegtakarítás értéke jelentős lehet. Mindez természetesen nem zárja ki a precíziós technológia más esetekben történő alkalmazását – tekintettel annak számos, ma még nem mindenkor mérhető pozitív előnyeire, a környezetterhelés csökkentésében betöltött szerepére –, azonban ilyenkor el kell fogadni, hogy nem eredményez többletjövedelmet üzemi szinten. Ugyanakkor fel kell hívni a figyelmet a precíziós technológia azon – hosszú távú – előnyére, ami a helyspecifikus kijuttatás környezetterhelés-csökkentő hatásából adódik.

Átlagos kukorica értékesítési ár, közepes és magas tápanyag-ellátottság, magas gyomborítottság esetén a precíziós növénytermeléssel nagyobb jövedelem érhető el, mint a teljes felületen történő kezeléssel, míg alacsony tápanyagszint melletti magas gyomborítottság esetén ökonómiailag nem éri meg az alkalmazása, mert az így megmentett termés értéke nem képes fedezni a technológia alkalmazásához szükséges többletköltségeket.

 

A precíziós technológia elemei – bérszolgáltatásként vagy gépköri együttműködésben – „kiajánlhatók” a gazdaságon kívülre is. Így egyrészt gyorsul(hat) a technológia gyakorlati elterjedése – az innováció diffúziója –, másrészt az eszközök megfelelő kapacitáskihasználtságának biztosítása csökkenti a fajlagos költségeket, javítja a tőkehatékonyságot, végső soron a versenyképességet. Ugyanakkor a precíziós technológia egyes elemei bérszolgáltatásként igénybe vehetők, amelyre példa az IKR vagy a KITE által – mint a forgalmazó által – végzett szolgáltatás, mint bérmunka is.

  

 

Precíziós növénytermelés szerepe a kemikáliafelhasználás csökkentésében, racionalizálásában

Makrogazdasági szinten a precíziós növénytermelésre történő átállás utáni kemikáliafelhasználás – változatlan hozamszintet feltételezve –, az Európai Unió szintjén, optimista szcenárió esetén, műtrágya hatóanyagban legalább 340 ezer tonnával kevesebb, míg növényvédő szerből – jelenlegi alkalmazott átlagos dózis szinten – 30 ezer tonnával kevesebb hatóanyag-kijuttatást jelentené, ha az átálló gazdaságok aránya 30–60% között alakul. A felhasználásban bekövetkező ilyen mértékű csökkenés gazdasági értelemben változatlan hozamszintet feltételezve, jelentős költségmegtakarítással jár. Másik, nem elhanyagolható eredmény a környezetbe kijuttatott és felhasználásra nem kerülő mesterséges kemikália csökkenése.

Az átálló üzemekre meghatározni szükséges – a korábban már említett – életképességet jelentő méretet. Ez a növénytermelő és vegyes gazdálkodást folytató gazdaságok esetében a technológia bevezetése alsó határának a 16 EUME méretkategóriával jelölhető ki. Azonban vizsgálni szükséges, hogy az áttérés alapját képező berendezéseket milyen formában szerzik be az üzemek. A nagyobb kibocsátású és méretű üzemek többsége saját beruházásra alapozhatja a technológia feltételrendszerének kiépítését, míg a kisebb üzemek elsődlegesen nem saját eszközrendszerre alapulva térhetnek át a precíziós gazdálkodásra. Ebben az esetben idegen szolgáltatásként, termelői együttműködés révén, például gépköri formában történhet az eszközrendszer kialakítása.

 

A növényvédő szer felhasználás csökkentésében nagyobb a jelentősége a precíziós gazdálkodásra való átállásnak. Egyrészt magasabb azon terület aránya, ahol elhagyható a növényvédelmi kezelés – függően a terület adott kártevő szervezettel való fertőzöttségétől és annak heterogenitásától –, másrészt a foltkezelések valós anyagmegtakarítást eredményeznek. A peszticid megtakarítás becsült mértéke 11,4 ezer tonna amennyiben az üzemek 15%-a áll át, 13,1 ezer tonna a 25%-os átállásnál, míg a legkedvezőbb esetben 30,4 ezer tonna a megtakarítás. Mivel a költségszerkezetben a kemikáliák jelentős, nem elhanyagolható a precíziós növénytermelésre való átállás termelési költségek alakulására gyakorolt hatása sem (0,6–6,2%). Amennyiben a költségmegtakarítások meghaladják a precíziós növénytermelésre történő átállás többletköltségeit, javul az átálló termelői kör versenyképessége. Nemzetgazdasági szinten 10–35%-kal csökkenthető a környezet terhelése differenciált kemikáliakijuttatás során az intenzív, teljes felületkezeléshez képest.

A precíziós növénytermelés megfelelő méret, termelési intenzitás mellett olyan valós, környezettudatos gazdálkodói stratégia, amellyel megtermelhető az a jövedelem, ami a legalább az egyszerű újratermelés közgazdasági feltételeit biztosítja.

Figyelembe véve a mezőgazdasági termelés szerepét az élelmiszerbiztonság megteremtésében ez a mennyiség nem elhanyagolható, amikor magának a precíziós technológiának az összetett hatását értékeljük. Mindez azért jelentős, mert így változatlan növényvédelmi hatás mellett jóval kisebb környezetterhelést jelent a precíziós növényvédelem alkalmazása. Ebből a szempontból a precíziós növénytermelés a 2014–2020 közötti új KAP-szabályozás zöldítés komponense új elem lehetne. 

 

Dr. Takácsné dr. habil György Katalin