MENÜ

A mezőgazdaságot érintő intézkedések a klímavédelem vonatkozásában

Oldalszám: 72-73
2014.11.04.

Fokozott figyelmet és sürgető intézkedéseket követel a klímaváltozás, mint napjaink egyik legjelentősebb eseménye. 
A nemzetközi és nemzeti szinten megjelenő intézkedések összehangolt és következetes végrehajtása nélkül nem lesz lehetőség a jelenlegi negatív folyamatok és hatások mérséklésére. Mivel a mezőgazdaság, mint okozó és egyúttal a negatív következmények elszenvedője, sajátos helyzetben van, rendszerezzük, hogy mely intézkedések alkalmazására nyílik lehetőség ezzel összefüggésben a következő időszakban.

A klímaváltozás jelen korunk egyik legnagyobb globális kihívása. Statisztikailag alátámasztott tény, hogy hazánk napi maximum hőmérséklete 2-3 fokkal emelkedett az elmúlt harminc évben. Ezzel együtt a fagyos napok számának csökkenése és a hőségnapok számának növekedése egyaránt a melegedő tendenciára utal. Az is jellemző időjárási trend, hogy a csapadék eloszlása időben nagyon változékony. A négy évszak összehasonlításában a legnagyobb csapadékcsökkenés tavasszal következett be, értéke megközelíti a 20%-ot a több mint egy évszázadot átívelő idősor alapján. Jellemző továbbá, hogy a száraz időszakok hossza jelentősen megnövekedett az elmúlt évtizedek során.

A klimatikus feltételekben bekövetkező változásokra tekintettel a mezőgazdasági termelés egyik legnagyobb kihívása az időjárási szélsőségekkel szembeni kitettség kezelése, mérséklése. Ez az elmúlt évtizedben a magyar mezőgazdaság versenyképességének tartósan korlátozó tényezőjévé vált. A klímaváltozás termelésre gyakorolt hatásai mellett megjelennek a minőségi problémák, így rövid és hosszú távon új növény-egészségügyi kockázatokkal kell szembenézni. A közvetlen hatásokon túl az ágazatnak a klímaváltozás közvetett következményeit is kezelnie kell, például a világpiaci árak és az ezek hatásaként kialakuló gazdálkodói jövedelmek ingadozását.

Éppen ezért egyértelmű, hogy a klímaváltozás hatásaira a mezőgazdaságnak is választ kell adnia. Ebben a folyamatban alapvetően két irány jelenik meg, az egyik a klímaváltozás ütemének lassítása, míg a másik az elkerülhetetlen környezeti hatásokra való felkészülés, ideértve a kockázatkezelési instrumentumok alkalmazását.

A magyar mezőgazdaság vonatkozásában több intézkedés is alkalmazható a következő években, melyek a Közös Agrárpolitika (ezen belül a közvetlen támogatások és a vidékfejlesztési intézkedések) keretében 2020-ig tartó időszakában működtethetőek.

 

I. A közvetlen támogatások keretében megjelenő „zöldítés” elem

Magyarország a hazai környezeti és gazdálkodói adottságokat maximálisan figyelembe véve alakította ki a közvetlen támogatások új elemét, az ún. zöldítés végrehajtási feltételrendszerét. A támogatás alapvető célja a környezeti és éghajlati szempontból előnyös gyakorlatok elterjesztése (terménydiverzifikáció, ökológiai fókuszterület, valamint az állandó gyep arányának fenntartása formájában) – hozzájárulva ezzel a biológiai sokféleség megőrzéséhez. 

 

II. A 2014–2020-as Vidékfejlesztési Program (VP) kockázatmegelőző és -kezelő intézkedései

A klímaváltozás eredményeként kialakult szélsőséges hőmérsékletingadozások, a csapadék mennyiségének változékonyság kezelését az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) 2014–2020 is prioritásként kezeli (erőforrásokkal való hatékony gazdálkodás keretében), ezért kockázatmegelőző és kockázatkezelő támogatások alkalmazására egyaránt lehetőség van, melyek közül hazánk több intézkedés bevezetését tervezi.

Éghajlatváltozáshoz kapcsolódó és időjárási kockázatok megelőzését szolgáló beruházások támogatása

A kockázatmegelőző és -mérséklő beruházásokon belül a mezőgazdasági árvízkár és felhőszakadáskár, tavaszi fagykár, jégesőkár, illetve egyéb katasztrófaesemények megelőzésére szolgáló beruházásokhoz, illetve ezekhez kapcsolódó infrastruktúrafejlesztésre igényelhető majd támogatás. A támogatás mértéke 80–100%-ig terjedhet.

Jövedelemstabilizáló eszköz a kertészeti és állattenyésztési ágazatokban

A kertészeti és állattenyésztési ágazatokban beindítandó új jövedelemstabilizáló eszköz – eltérően az előzőekben bemutatott 
EMVA-intézkedéstől – a mezőgazdaság kockázatainak kezelésére, a jövedelemingadozás mérséklésére szolgál. Ezen intézkedés alapján kompenzációban (támogatásban) akkor részesülhet egy termelő, ha a tárgyévi jövedelme több mint 30%-kal kevesebb, mint a referenciajövedelme (az előző 3 év jövedelmének átlaga vagy az előző 5 év legmagasabb és legalacsonyabb értékének elhagyásával képzett 3 év jövedelmének átlaga). A jövedelemstabilizáló kompenzáció nem érheti el a jövedelemkiesés 70%-át.

A jövedelemstabilizáló eszköz működése a jelenlegi tervek szerint az alábbi struktúrában valósulna meg:

  • A rendszerhez csatlakozó termelőknek évente hozzájárulást kell fizetniük a jövedelemstabilizáló alapba.
  • Év végén be kell vallaniuk a referencia időszaki és a tárgyévi termelésüket, ami alapján meghatározásra kerül a jövedelemcsökkenés mértéke. Amennyiben a jövedelemcsökkenés mértéke meghaladja a 30%-ot, az érintett termelők kompenzációt kapnak.

Biztosítási díjtámogatás

A vidékfejlesztés keretében fog működni az eddig a KAP I. pilléréből finanszírozott mezőgazdasági biztosítási díjtámogatási program. 
A támogatás célja a termelői öngondoskodás és a piaci kockázatkezelő eszközök alkalmazásának elősegítése, amely cél szervesen illeszkedik a tisztán nemzeti forrásból működő agrárkár-enyhítési rendszerhez.

A díjtámogatás iránt folyamatos termelői érdeklődés mutatkozik annak 2012. évi megindításától kezdve. 2014-re mintegy 5,55 milliárd forintos díjtámogatott biztosítási díjállományról beszélhetünk, a termelő által megfizetett biztosítási díj 65%-a támogatható. Olyan mezőgazdasági biztosítási szerződésekhez nyújtható támogatás, amely legalább 30%-os hozamcsökkenés (terméskiesés) ellen nyújtanak fedezetet. Ez a konstrukció a következő időszakban is érvényesülni fog.

A nemzeti forrásból működő mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer

A klímaváltozásból eredő szélsőséges időjárási körülmények mezőgazdaságra gyakorolt kedvezőtlen hatásainak mérséklésére állami kockázatkezelési eszköz is rendelkezésre áll 2012. január 1-től. 2012-ben indult ugyanis az új, komplex, 2 pilléres mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer, amely a hazánkban jellemzően előforduló időjárási anomáliák okozta mezőgazdasági károkat kezeli.

Fontos, hogy a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer mindkettő pilléréből kizárólag a 30%-os mértékű hozamcsökkenést okozó káreseményekre nyújtható támogatás az uniós előírások alapján.

Az I. pillér az agrár-kárenyhítési rendszer, amelyben jelenleg 78.000 termelő vesz részt mintegy 4 millió hektárral. A kárenyhítő juttatás nagysága az agrárkár-enyhítési pillér alapján legfeljebb a termelői hozamérték-csökkenés (bevételkiesés) 80%-a lehet. A kárenyhítési alap nagysága évente mintegy 8,6 milliárd forint, amely fele-fele arányban termelői és állami hozzájárulásból áll és az adott kárenyhítési év kár-
eseményei alapján kerül kifizetésre kárenyhítő juttatás. A termelők megművelt hektáronként fizetnek kárenyhítési hozzájárulást: ültetvények és szántóföldi zöldségek után 3000 Ft/ha, egyéb szántóföldi kultúrák után 1000 Ft/ha.

Elmúlt évek termelői kárbejelentései alapján az elmúlt évek legjellemzőbb káreseményei az alábbiak voltak (hektáradatok):

 73 klímavédelem

 

A fenti táblázat adataiból is jól látható, hogy a termelőknek évente újabb és újabb időjárási kihívásokkal kell szembenéznie.

A II. pillért jelentő, uniós társfinanszírozású mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás iránt a termelői érdeklődés folyamatosan növekvő tendenciát mutat. Míg a támogatási program 2012-es indulásakor a mezőgazdasági díjtámogatott biztosítások díjállománya összesen 1,5 milliárd Ft volt, addig 2013-ban ez a szám 3,9 milliárd Ft-ra nőtt és 2014-ben mintegy 5,55 milliárd Ft várható. A legfeljebb 65%-os mértékű díjtámogatás a termelői öngondoskodást és a piaci kockázatkezelő eszközök alkalmazását hivatott elősegíteni a biztosítókkal való szoros együttműködésben. 2015-ben átmenetileg tisztán állami forrásból fog működni a támogatás és várhatóan ezt követően kerülhet sor a vidékfejlesztési alapra történő áthelyezésre.