MENÜ

Növényindítás plusz foszfortrágyázás

Oldalszám: 38-39
2015.01.15.

Múlt havi cikkünkben elkezdtük a foszfor hatóanyag szerepének körüljárását, mind a növényindítás mind pedig a későbbi vegetációs szakaszokra vonatkozóan. Akkor az indítást és a Physiostart® mikrogranulátum szerepét fejtettük ki részletesebben, most a vegetáció foszforfelvételére és az új Top-Phos hatóanyagra koncentrálunk.

Indítson Physiostart® mikrogranulátummal...

  • Physio+ biostimulátor a gyökeresedése  érdekében már a csírázástól
  • Optimális tápanyagfelvétel az aktív gyökérműködésnek köszönhetően
  • Stater hatásra tervezett hatóanyag-összetétel

38.timac1

 

38.timac2

...folytassa a táplálást Eurofertil Top tápanyaggal!

 38. timac3

 

 

 

 

GRANULÁLT STARTER MŰTRÁGYA

TOP-PHOS® szerves foszfor hatóanyaggal

 

A kukorica abszolút foszfor igénye 10 t/ha terméscél eléréséhez kb. 90 kg/ha P2O5-ben számított hatóanyag (2. ábra). A fejlődés során azonban az egységnyi idő alatt felvett tápelem mennyisége változó, az adott fejlődési szakasz igényétől függ. A grafikonon jól látható, hogy 1 hónap elteltével jelentősen felgyorsul a foszforfelvétel, majd üteme lassul. A termékenyülést követően már nincs számottevő foszforfelvétel.

38.timac4

 

A növényi tápelem felvétel dinamikus modelljén (3. ábra) az A-val jelölt nagyobb tartály szimbolizálja a talaj nem felvehető, míg a B-vel jelölt kisebb a felvehető foszfor készletét. Megjegyzendő, hogy a növény kizárólag H2PO4-, esetleg HPO42- formában képes felvenni a foszfort. C-vel jelöltük a növényt, illetve a  tervezett hozam eléréséhez szükséges összes foszfor igényt. Az ábrán wjelzi a nem felvehető formák felvehető formává alakulásának sebességét, míg az ellentétes irányú folyamatot w3. W1-gyel jelöltük a növény foszforfelvételének sebességét, ami a 2. ábrán látható grafikon időarányos meredekségéből következik. Fontos tudni, hogy hagyományos foszfortrágyák használatakor vízoldható, azaz felvehető formát juttatunk a talajba, de ezzel csak pillanatnyilag emelhetjük a felvehető foszforkészlet, mert a talajra jellemző egyensúlyi helyzet gyorsan beáll és a hatóanyag az A tartály mennyiséget emelve lekötődik.

 

 38.timac5

 

Savanyú talajban alumíniummal (Al3+) és vassal (Fe2+), meszes talajon kálciummal (Ca2+) kötődhet le. A foszfor más része a talaj ásványi részecskéinek felületén kötődik, adszorbeálódik. A növény tápanyagfelvétele szempontjából a kérdés az, hogy a kötődött, nem felvehető foszfor, milyen gyorsan tud felvehető formává alakulni, ugyanis ha az átalakulás sebessége w2 kisebb, mint a szükséges felvétel sebessége w1 a növényben foszforhiány alakul ki és nem képes teljesíteni a hozam és minőségi céljainkat. A foszforellátás problémája, hogy a hatóanyag azon része, amely Al-mal, Fe-sal vagy Ca-mal kötődött nehezen vagy egyáltalán nem alakul át.

(A különböző pH szintnél mért foszforlekötődés mértékét a 4. ábra mutatja.)         

A fentiek tükrében a Timac Agro által fejlesztett szerves foszformolekula, a TOP-PHOS® felfedezése, valamint ipari szintű gyártása úttörő a foszforműtrágyázásban. A TOP-PHOS® nem egy foszforhatékonyságot javító molekulával összekevert foszfor. A TOP-PHOS®  egy teljesen új foszfort tartalmazó szerves molekula. Ez a molekula védelmet jelent a foszfor számára a lekötődésekkel szemben és növeli a w2 sebességet, azaz gyorsan átalakuló foszfort biztosít a növények számára hosszú távon. Egyszóval jelentősen növeli a foszforműtrágyázás hatékonyságát bármely talajtípuson.

 38.timac6

2015-ben két startertrágyánkban cseréltük a hagyományos foszfor hatóanyagot TOP-PHOS®-ra. Az EUROFERTIL+ 45 NPS és az EUROFERTIL+ 35 NP változatlan hatóanyag-összetételben és biostimulátorral, de TOP-PHOS®  tartalommal kerül forgalomba. A termékfejlesztést a termékek nevében is megjelenítettük. A termékek új neve EUROFERTIL TOP 45 NPS és EUROFERTIL TOP 35 NP., a TOP-PHOS® felfedezése, valamint ipari szintű gyártása úttörő a foszforműtrágyázásban. A TOP-PHOS® nem egy foszforhatékonyságot javító molekulával összekevert foszfor. A TOP-PHOS®  egy teljesen új foszfort tartalmazó szerves molekula.

 

Forrás:  Buzás I. (1987): Bevezetés a gyakorlati agrokémiába. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 289 p. (ISBN 963 232 441 2); Buzás I. (2012): Talaj-, trágya- és növényvizsgálatok. Agrokémia és Talajtan, 61. Supplementum 7–46 p   www.aton.hu

 

Keresse termékeinket szaktanácsadójánál és kérje mellé Yield Service

szolgáltatásunkat, amelyben a talaj

 tápanyag-szolgáltató képessége alapján tervezzük meg tápanyag technológiáját!

 

Növény- és Állattáplálás Felsőfokon

www.top-phos.hu

 38.timac7