MENÜ

Fókuszban a támogatásokról szóló aktuális rendeletmódosítások

Oldalszám: 13-14
Dr. Vásáry Miklós 2016.05.05.

2016. április 11-én jelent meg az egyes agrártámogatásokat szabályozó miniszteri rendeletek módosításáról szóló 25/2016. (IV. 11.) FM rendelet, mely összesen 24, a Földművelési Minisztérium által felügyelt rendelet módosítását tartalmazta. A változások között kiemelt szerephez jutottak az állattenyésztőket érintő korrekciók.

A Földművelési Minisztérium (FM) az idei évi egységes kérelmek beadásához igazodóan számos rendelet felülvizsgálatát és módosítását kezdeményezte. A változások oka egyes esetekben technikai módosításra, korrekcióra vezethető vissza, több alkalommal kiegészítésre került sor, de vannak olyan esetek is, amelyekben a korábbi években készített rendelkezéseket kellett az idei évi működésre alkalmassá tenni. Ennek révén kéttucatnyi olyan jogszabály változtatása valósult meg, mely számos hazai termelőt érint.
A rendelkezések az uniós forrású közvetlen támogatásokat és a nemzeti jogcímeket is érintették, valamint változásokat eredményeztek az egységes kérelemben is. Kiemelendőek az állattartó termelőket érintő kedvező változások.

Az alaptámogatás (SAPS) és a többi kapcsolódó jogcím igénylésére vonatkozó egységes kérelmet a mezőgazdasági termelők 2016. május 17-ig nyújthatják be szankciómentesen a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH). A gazdák területalapú igényüket csak elektronikus úton, azaz az ügyfélkapun keresztül tehetik meg, továbbra is az 5/2015. (II. 19.) FM rendelet egységes kérelem beadására vonatkozó szabályai szerint. Az állatalapú, termeléshez kötött átmeneti nemzeti támogatásokhoz (ÁNT) a kérelmet az MVH honlapján közzétett nyomtatványon kell benyújtani az MVH-hoz. Ugyanakkor vannak olyan jogcímek is, amelyek esetében vagy az egységes kérelem keretében, vagy SAPS-igénylés alapján, történelmi bázis alapján lehet a támogatást igénybe venni.

A tejtermelők esetében jelentős változást eredményez, hogy módosult az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás, valamint az ahhoz kapcsolódó átmeneti nemzeti támogatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 5/2015. (II. 19.) FM rendelet. Ennek értelmében összesen 11 milliárd forint összegben előrehozott ÁNT részfizetésre kerül sor a tejtermelőknek. Az intézkedések révén az egy bázisjogosultságra jutó részfizetés összege 5,90 forint lesz.

A részfizetés a termelők 2016-ban rendelkezésére álló – az MVH nyilvántartásában szereplő – egyéni történelmi bázisa alapján történik. A kifizetés szükséges feltétele, hogy 2016. május 17-ig egységes kérelem keretében egységes területalapú támogatási kérelmet kell beadni. Kifizetés feltétele, hogy az a termelő részesedhet a részfizetésben, aki (1) a 2016-ban és az azt közvetlenül megelőző két évben saját maga, jogelődje vagy örökhagyója folyamatosan rendelkezett tej történelmi bázisjogosultsággal. Ezzel együtt (2) a történelmi bázisjogosultság alapján 2016. támogatási évet megelőző két évben támogatásban is részesült, (3) 2016-ban is állattartó, valamint (4) a részfizetésre való igényéről nem mond le.

Megjegyzést igényel, hogy a tej ÁNT részfizetés bevezetésével összefüggésben módosult a történelmi bázisjogosultságról szóló 106/2007. (IX. 24.) FVM rendelet is. Ennek értelmében a tej átmeneti nemzeti támogatás esetében a történelmi bázis elidegenítésére, átírására vonatkozó kérelem ez év szeptember 30-a helyett 2016. április 30-ig nyújtható. A módosítást az tette szükségessé, hogy a 2016. évi történelmi bázis alapú tej átmeneti nemzeti támogatás (ÁNT) részfizetése – a történelmi bázisjogosultságokhoz kapcsolódó adminisztráció befejezését követően – minél hamarabb, már májusban megkezdődhessen.

A nehéz helyzetben lévő tejtermelők helyzetét javítja az az intézkedés is, mely a 2015. évi ÁNT mérték rendelet (61/2015. (X. 12.) FM rendelet) módosítása alapján a 2015. évi átmeneti nemzeti támogatás eredetileg meghirdetett összegét megnöveli. Ez alapján a 6,51 Ft/bázisjogosultság helyett 6,78 Ft/bázisjogosultság kifizetése fog megvalósulni.

A tejtermelők mellett egyéb állattenyésztési ágazatok szereplőit is érintik a változások. Több állatjóléti rendelet is módosul a baromfi (139/2007. (XI. 28.) FVM rendelet), a sertés (140/2007. (XI. 28.) FVM rendelet), és a koca (7/2015. (III. 11.) FM rendelet) esetében. Ennek értelmében az állattartóknak a kérelmükben továbbra is meg kell becsülniük a támogatási összeget, amelyet az adott támogatási évben igénybe kívánnak venni. Ugyanakkor a támogatásról szóló döntésében a MVH csak a támogatható állatlétszámról és nem az éves támogatási összegről fog rendelkezni. Így továbbra is biztosítható, hogy az állattartók a negyedévente benyújtott kifizetési kérelmekkel az állatjóléti kötelezettségekből eredő valós többletköltségek teljesítése után vegyék igénybe a támogatást.

Valamennyi állatjóléti támogatási programot érintő érdemi módosítás az is, hogy az állattartóknak a támogatás igénybevételéhez szükséges dokumentumok eredeti példányát kell majd az MVH részére csatolniuk. Ezzel biztosíthatóvá fog válni a támogatási jogosultságok teljes bizonyossággal megvalósuló megállapítása.

Az FM meghirdette a minőségi pontytenyésztés és a tenyésznyúl tenyésztésbe állításának 2016. évi csekély összegű támogatásának keretösszegét is. A minőségi pontytenyésztés esetében a 2016. évi keretösszeg 95 millió forint, a tenyésznyúl-tenyésztés esetén a támogatás 100 millió forint.

Több, a növénytermesztési ágazatokat érintő változást is meg kell említeni. Ennek keretében megjegyzendő, hogy a dohánytermesztők esetében a támogatási jogosultságok alapján fizetendő mezőgazdasági csekély összegű támogatás egységnyi mértéke nőtt. Így a 2015. év után benyújtott kérelmek esetében támogatási jogosultságok után fizetendő összeg 311 860 Ft lett.

A termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól szóló 9/2015. (III. 13.) FM rendelet módosítása értelmében a minősített szaporítóanyag felhasználását igazoló eljárás során újabb módon igazolhatják a termelők a rendelet által előírt kötelezettségük teljesülését. Ezután a számla kiállítója által kiállított cégszerűen aláírt dokumentum másolatával lehet igazolni a minősített szaporítóanyag szakszerű felhasználását, melyhez csatolni kell a termelő, termeltető vagy termelői csoport nevére szóló érvényes számla másolatát is. A kísérő dokumentumnak is tartalmaznia kell a kapcsolódó számla számát, kiállításának dátumát, az eladó és a vevő azonosításához szükséges adatokat valamint a számlán szereplő tételekhez kapcsolódóan a fajra, a fajtára, mennyiségre és a fémzárszámra vonatkozó információkat. Így lényegében, ha a forgalmazó a számlán nem tudja feltüntetni a rendelet által előírt adattartalmat, akkor azokat egy kísérő okmányon megadhatja, ezzel könnyítve a termelő kérelmezési folyamatát. 

A gyümölcsösök esetében a homogén ültetvény fogalmának bevezetése valósult meg. Ez alapján legalább 95%-ban egy faj azonos vagy különböző korú egyedeiből kell az ültetvénynek állnia. Ezzel együtt a rendelet pontosította, hogy az ültetvények esetében legalább 85%-os tőszámbeállottságot kell igazolni, és a tőszámot darab/hektár értékben kell kifejezni.

Az éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtandó támogatás igénybevételének szabályairól szóló 10/2015. (III. 13.) FM rendelet módosítása tartalmazza a minősített szaporítóanyag fogalmát. Erre azért van szükség, mert a nitrogénmegkötő növényekkel bevetett, ökológiai jelentőségű területként figyelembe vett földterületen ezek használata kötelezővé válik. Rendelkezik a módosítás arról is, hogy a parlagon hagyott terület csak akkor minősül ökológiai jelentőségű területnek, ha annak pihentetési időtartama legalább a tárgyév január 1-jétől augusztus 31-éig tart.

Dr. Vásáry Miklós