Az elmúlt években folyamatosan nőtt a halfogyasztás Magyarországon – mondta az agrártárca vezetője január közepén Tiszacsegén, a 110 millió forintból felújított halászcsárda átadó ünnepségén.
„Van itthon tej” elnevezéssel ismét útnak indította iskolai edukációs kampányát a Tej Terméktanács, amelynek célja a tejfogyasztás népszerűsítése, valamint a tej pozitív élettani hatásainak bemutatása a gyermekek számára – közölte a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács az Agro Naplóval.
Egy létavértesi (Hajdú-Bihar megye) kacsatartó gazdaságban is madárinfluenza jelenlétét igazolta a Nébih laboratóriuma január 14-én – közölte az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős hatóság az Agro Naplóval. Egy Ács település melletti gazdaság teljes állományát, 53,5 ezer pulykát már korábban leöltek a járvány feltűnése miatt.
A magyar tulajdonban lévő Master Good Kft. megvásárolta az angol tulajdonú Sága Foods Zrt. részvényeinek 100 százalékát, a vételár kiegyenlítése január 13-án megtörtént – közölte az üzlet létrejöttét a Master Good. A tranzakciót a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jóváhagyta.
Madárinfluenza vírus jelenlétét mutatták ki egy Komárom-Esztergom megyei nagy létszámú pulykát tartó gazdaságban – közölte az Agro Naplóval a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). 53 ezer pulykát kell leölni.
Kevesebb méh pusztult el a múlt évben mint az előzőben, de ennek ellenére nem zártak jó évet a méhészek, ugyanis az árak nyomottak voltak és a tavalyi termés is csak közepes lett – közölte az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke ez év elején.
A közhiedelemmel ellentétben nem okoz az állatoknak stresszt a zárt tartástechnológia, sőt, leginkább így biztosíthatók számukra az ideális feltételek – állítja legfrissebb összegzésében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
Emberre nem veszélyes, de a szárnyasoknál gyorsan terjedő madárinfluenza-típus jelent meg Lengyelországban, kedden a kelet-lengyelországi területen, pénteken pedig az ország nyugati részében is, ahol emiatt elrendelték 65 ezer csirke leölését – írta az MTI.
Újabb 26 ezer sertés elpusztításáról döntött a romániai állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági szakhatóság (ANSVSA), miután afrikai sertéspestis (ASP) vírusát mutatták ki a kelet-romániai Braila megyében egy sertésfarmon – közölte a Mediafax hírügynökség hétfőn.
Jelentős mértékben megemelte a méhészek és a haszongalamb-tartók támogatását az Agrárminisztérium (AM) – közölte a szaktárca az Agro Naplóval.
A folyamatos önköltség-csökkentés és nagyobb betegségek hiánya miatt az USA sertés-, marha- és baromfikészletei növekedtek 2015-ben, írták a CME elemzői, Steve Meyer és Len Steiner.
A mezőgazdaság kibocsátása az időjárási problémák, és a nemzetközi piaci zavarok ellenére 2015-ben az előző évi magas szinten maradt. A kibocsátás folyó alapáron számított értéke 0,4 százalékkal haladta meg az előző évit. A növénytermesztés kibocsátásának csökkenését ellensúlyozta az állattenyésztés javuló teljesítménye. A mezőgazdaság bruttó hozzáadott értéke nem változott érdemben, a munkaerő-ráfordítás tovább bővült. A 2015. évi teljesítmény többéves összehasonlításban kedvezőnek mondható.
Idén novemberben tartotta Kecskeméten IV. silókonferenciáját a Limagrain Animal Nutrition a TIMAC Agro Hungária Kft.-vel karöltve. A rendezvény hagyománya szerint szakértők értékelik az idei silókukorica hozamokat, a betakarított szilázsok minőségét. Az idén különösen fontos a tejpiaci kilátások értékelése és a tenyésztés előtt álló lehetőségek megismerése.
Gazdóf Katalin agrármérnök és családja komoly birtokot vezet Tiszalúcon. Gazdaságát szántóföldi növénytermesztésre és legeltetéses állattartásra alapozza. Legelőin százhúsz húshasznú tehén és annak szaporulata nevelkedik. A felhizlalt bikaborjakat Törökországba szállítják, a sertéseket az édesapja által működtetett vágóhídon dolgozzák fel.
Borsod-Abaúj-Zemplén az ország legészakibb megyéje. Magyarország területének 7,8%-át foglalja el. Mind területét (7247 km2), mind lakosságát (668 ezer fő) tekintve hazánk második legnagyobb megyéje. Természeti adottságaiból adódóan nem kifejezetten mezőgazdasági térség, korábban ipari fellegvár volt, gazdaságában máig ez az ág a meghatározó.
A három nagytájhoz tartozó Győr-Moson-Sopron megye területén számos országos jelentőségű védett terület található. A Fertő-tó nemcsak a pihenni vágyóknak nyújt felüdülést, hanem gazdag élőhelyet biztosít számos növény- és állatfajnak is. A megye legfontosabb természeti kincse a bőséges termál- és gyógyvízkészlet, amely nagyban növeli turisztikai vonzerejét, felszíni és felszín alatti vízkészlete európai mértékkel mérve is számottevő.
A Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdasági- és Élelmiszertudományi Kara, az Állattudományi Intézet Takarmányozástani Tanszéke, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottsága ünnepi tudományos ülést tartott Mosonmagyaróváron, 2015. szeptember 10-én, Prof. Dr. Dr. H.C. Schmidt János, a MTA rendes tagja 80. születésnapja tiszteletére.
Zala az ország második legerdősültebb megyéje, ahol jelentős vadgazdálkodás folyik. Számos nyertes gímtrófea jelzi, hogy az erdők jó adottságai következtében a megye élen jár a hazai gímszarvas állomány megőrzésében. Zala területét neves tájegységek, természetvédelmi területek, valamint a Balaton teszik gazdagabbá.
A takarmánypiac dilemmái V. rész
A takarmánypiac dilemmái IV. rész
Intenzív növekedésű, nagy termelési potenciálú gazdasági haszonállataink genetikai potenciáljának kihasználásához elengedhetetlen az állomány megfelelő tartási körülményeinek, kiváló telepi menedzsmentjének valamint jó minőségű takarmányának biztosítása. Gyakran megfeledkezünk azonban a legfontosabb takarmányról, a vízről, melyből állataink a szilárd táplálék 2-3 szorosát is elfogyasztják. Nem elegendő azonban a megfelelő vízmennyiség, a jó minőséget is biztosítanunk kell.
Az utóbbi évek szeszélyes időjárása és a kizárólag kukorica és lucerna bázisú tömegtakarmányozási gyakorlat sok helyen nehéz feladat elé állította a szarvasmarhatartó telepek sokaságát.
Azt, hogy milyen nyarunk lesz, nem tudjuk megjósolni, de a következő cikkben összegyűjtöttük a legfontosabb tudni- és tennivalókat annak érdekében, hogy a nyári nagy melegben is a legoptimálisabban tudja üzemeltetni telepét, és az állatok a lehető legnagyobb komfort mellett tudjanak termelni.
A Déli-Farm Kft. 2015. április 9-én tartotta Szegeden szakmai rendezvényekkel, színvonalas előadásokkal egybekötött hagyományos tavaszi vásárát. Az idei partnertalálkozó azért is jelentős a cég életében, mivel idén ünnepli alapításának 25. évfordulóját.
Új látnivalókkal kecsegtetett az alföldi állattenyésztési kiállítás
Szerencsés Cégnek mondhatjuk magunkat. Termékeinkkel az állattenyésztés higiéniai vonalán a prémium kategóriát képviselhetjük. Mind minőségben, mind hatékonyságban kiváló referenciákkal gazdagodtunk az elmúlt években. Elégedett Partnereink száma folyamatosan emelkedik. Természetesen megtisztelő számunkra a belénk vetett bizalom, illetve a technológiai javaslataink követése.
Mezőgazdaság és agrártársadalom Magyarország megyéiben – Tolna megye
Békés megye legjelentősebb természeti erőforrása az országos viszonylatban is kiemelkedő minőségű termőföld. 2013-ban itt került betakarításra a legtöbb gabona, napraforgó és görögdinnye. A megye mezőgazdasága kiváló minőségű alapanyagot biztosít az élelmiszeriparnak. A Hungarikumként jegyzett Csabai és Gyulai kolbász, valamint a Békési szilvapálinka nem csak az országban, de határainkon túl is ismertek. A megye egyik településéhez, Mezőhegyeshez köthető a nemzetközileg is elismert lófajta, a Nóniusz.
Fokozott figyelmet és sürgető intézkedéseket követel a klímaváltozás, mint napjaink egyik legjelentősebb eseménye. A nemzetközi és nemzeti szinten megjelenő intézkedések összehangolt és következetes végrehajtása nélkül nem lesz lehetőség a jelenlegi negatív folyamatok és hatások mérséklésére. Mivel a mezőgazdaság, mint okozó és egyúttal a negatív következmények elszenvedője, sajátos helyzetben van, rendszerezzük, hogy mely intézkedések alkalmazására nyílik lehetőség ezzel összefüggésben a következő időszakban.
Mezőgazdaság és agrártársadalom Magyarország megyéiben Pest megye és a főváros alkotta közép-magyarországi régió az ország legfejlettebb térsége. Az ország gazdasági életében jelentős a szerepe, azonban a mezőgazdaságot tekintve súlya kisebb, mint a nemzetgazdaság más területein. A legutolsó, 2012. évi adatok szerint a bruttó hozzáadott értékhez a mezőgazdaság Pest megyében 2,7%-kal, míg országosan 4,7%-kal járult hozzá. Az ország mezőgazdasági teljesítményének 5,8%-a származott a Pest megyei bruttó hozzáadott értékből, ezzel a térség a megyék közötti sorrendben a hatodik helyet foglalta el.
Mezőgazdaság és agrártársadalom Magyarország megyéiben: Hajdú-Bihar megye
Név: Dr. Dariusz Przeradzki Életkor: 56 év Családi állapot: nős Hobbi: kertészkedés és a képzőművészet Beosztás: 2013. március 1. óta a Bayer CropScience magyarországi leányvállalatának vezetője Szakmai életút: Kertészeti egyetem • 9 évig tudományos munka a varsói, hannoveri és müncheni egyetemeken (agrokémiai és faiskolai tárgyú kutatási projektek vezetése) • 1989-től a Schering lengyelországi Növényvédelmi üzletágában értékesítési, majd engedélyeztetési, termékfejlesztési és marketing feladatok • 1997-től az AgrEvo globális HR csapatában a személyzeti politika irányítása a cég berlini központjában • 2000-től az Aventis CropScience Lengyelországért és a balti-tengeri országokért felelős marketing- és termékfejlesztési vezetője, majd a Bayer CropScience Lengyelországért és a balti-tengeri országokért felelős marketing igazgatója. Szakmai hitvallás: Légy profi mindenben amit csinálsz!
Három napon át várta októberben a Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. az állattenyésztés ágazatban gazdálkodókat, és a téma iránt érdeklődőket tematikus programjaira. A vecsési wellness hotel ez idő alatt a szakmai előadásoktól, és a gyakorló szakemberek tanácskozásától volt hangos, akik az állatfaj-specifikus rendezvényen kérdéseket tehettek fel a meghívó cég előadóinak, a kapcsolódó témák meghívott szakértőinek, és egymással is megoszthatták tapasztalataikat.
Az elkövetkezendő hét évben mintegy ezermilliárd forint beruházásra lenne szükség az állattenyésztésben ahhoz, hogy európai színvonalra emeljük a hazai sertés-, baromfi-, szarvasmarha-tenyésztést és tejágazatot – derül ki az OTP Bank Agrárágazati Üzletágának piaci és kormányzati forrásokon nyugvó elemzéséből. Az élelmiszergazdaság szerepe és jelentősége az elmúlt években fokozatosan erősödött, s ezt felismerve a kormányzat is egyre nagyobb figyelmet szentel ezeknek az ágazatoknak. Az agrárium hazánk földrajzi adottságainak köszönhetően valóban kedvező adottságokkal bír, ám ezek kibontakoztatásához – különösen az állattenyésztésben – az agrárvállalkozások piaci és pénzügyi stabilitásán túl versenyképességet fokozó fejlesztésekre, beruházásokra van szükség.
Miközben egyre nagyobb hangsúlyt kap Magyarországon a családi gazdaságok megerősítésére való kormányzati törekvés, reményteljes az ágazat és annak szereplőinek felértékelődése. Hazánk kiváló természeti adottságai joggal jelenthetnek biztos megélhetést azoknak, akik tisztelik és szeretik a földet, becsülik a kemény munkát. S amikor egyre nagyobb igény mutatkozik a városlakók körében is az egészséges hazai élelmiszerre, talán kellő megbecsülés is jut majd mindazoknak, akik mindazt előteremtik. Sorozatunkban olyan apákat és fiúkat, szülőket és gyermekeket mutatunk be, akik a saját generációjuk értékeit – tapasztalati és tanult tudásukat – összeadva igazolják az „egy meg egy az három” képletet, amely alapjául a legjobb nevelési módszer, a példamutatás szolgál.
Jubileumi kiállításként regisztrálhatja a Hód-Mezőgazda Zrt. a Magyar Állattenyésztők Szövetségével szervezett április végi háromnapos rendezvényét. Idén ugyanis már huszadik alkalommal találkozhattak az állattenyésztők, illetve az ágazathoz kapcsolódó szakemberek és cégek az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok szakkiállítás és vásár keretében. A nagysikerű összejövetelen az Agro Napló is részt vett, így első kézből számolhatunk be azon Olvasóinknak, akik kimaradtak a kiváló programból.
Április 1-tõl elmarad a fordított áfa bevezetése, a takarmánykeverékek, korpa, olajos darák és a sertés esetében. A Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedõk Szövetségét váratlanul érte ez a sajtóhír, hiszen az a sajtóhír, miszerint április 1-tõl mégsem alkalmazható a fordított áfa. Nagyon sok tagvállalat még a hónap utolsó napjaiban is azon munkálkodott, hogy könyvelési rendszerét átállítsa a fordított adózásra, ami nem kevés energiába és költségbe került. Így mind az olajos darákkal kereskedõk, mint a takarmányipar szereplõi számára komoly csalódást okozott a hír, szertefoszlott egy átláthatóbb piac reménye, ahol a tisztességesen adózó piaci szereplõk is levegõhöz juthattak volna.
Szeptember 4-én mezõgazdasági napra hívta vendégeit a Bóly Zrt. Kislippóra, ahol az Agro Napló is részt vett. A rendezvény célját talán legjobban a meghívón szereplõ Széchenyi István idézet fejezi ki: „ Nagy érdeme van annak, ki elõl megyen, ki töri a jeget” (Lovakrul 1828)
Orbán László feleségével és három fiával, Lászlóval, Zoltánnal és Péterrel a szó szoros értelmében vett családi gazdaságot vezet a Veszprém megyei Szentgálon. A gazdaság jelenkori története 1994-re nyúlik vissza, amikor az akkorra már a helyi tsz-ből magát önállósító édesapának sikerült megvennie a falu határában lévő Kun-tanyát. Ez biztosította és biztosítja azóta is a lehetőségét az istállóépületnek és a tárolókapacitásoknak. 2007-ben László és Zoltán is elnyerte a fiatal gazdák induló támogatását, így ők szorosan csatlakozva a családi gazdaság egészéhez, de önálló vállalkozóként végzik a termelő tevékenységet.
FÓKUSZBAN az állattenyésztésHat darab új TUCANO a sorban Horvát-magyar fiatal gazda együttmûködés Ki lesz az év legjobb repce- és napraforgó- termelõje?MEGFOSZ hírek Új önjáró etetõkocsi az Axiál Kft. kínálatábanVI. Agro-Békés Kft. Nyílt Nap
Az Agro Napló egy új sorozatot indít el, amelyben bemutatjuk egy-egy gazdaság felépítését, eredményeit, sikereit, nehézségeit és terveit. Tesszük ezt azért, hogy olvasóink ötleteket, követendõ példákat találhassanak saját mezõgazdasági termelésük szervezéséhez, irányításához.
Jelen cikkünkben az erjesztett tömegtakarmányok (szilázs, szenázs) minõségét befolyásoló lehetõségeket és ennek az állati termeléssel összefüggõ egyes kérdéseit boncolgatjuk.
Az idei évben soha nem tapasztalt aktivitással vettek részt a cégek az idei Magyar Állattenyésztésért Termék Nagydíj pályázaton. A megnövekedett aktivitás is bizonyítja, hogy a Termékdíj presztízse egyre nagyobb, továbbá az ágazatban vannak innovatív cégek. Bõvebb információ
Az Agro Napló februári lapszámában egy körkérdést intézett azon partnereihez, akik a magyar állattenyésztésben tevékenykednek. A kérdés arra vonatkozott, hogy a rendelkezésünkre álló piaci információk alapján, milyen évnek értékelik 2010-et, s mit várnak 2011-tõl? Ennek folytatását olvashatja az alábbiakban.
Az Agronapló egy körkérdést intézett azon partnereihez, akik a magyar állattenyésztésben tevékenykednek. A kérdés arra vonatkozott, hogy a rendelkezésükre álló piaci információk alapján, milyen évnek értékelik 2010-et, s mit várnak 2011-tõl? A válaszadók olyan cégvezetõk, vagy cégük értékesítési vezetõi, akiknek helyes értékítéletében megbízhatunk. Általában azokat a nehézségeket, problémákat emelték ki, amelyek nem csak Magyarországot „sújtják”. A kedvezõtlen idõjárás okozta magas takarmányárak, alacsony átvételi árak stb. Némelyek azonban kifejezetten magyar „sajátosságok”, (pl. a fogyatkozó állatlétszám, piaci aránytalanságok, támogatási anomáliák, a kereskedelem profit lefölözése stb.) s ezek évszám nélkül, gyakorlatilag az elmúlt több mint húsz évben bármikor elhangozhattak már. Vajon a megoldásokra is várni kell még húsz évet…? Köszönjük, hogy válaszaikkal megtisztelték lapunkat és olvasóinkat!
II. A növénytermesztés az állattenyésztés alapanyag termelõje (trágyahasznosítás)
I. A növénytermesztés az állattenyésztés alapanyag termelõje (tömegtakarmány termesztés)
Az állati eredetû termékek minõségével szemben támasztott piaci igények, valamint a napirenden lévõ szalmonella-mentesítési elõírások ismeretében a baromfitartás ma már nem képzelhetõ el komplett telephigiéniai rendszer nélkül.
I. Az állattartás és a környezet kapcsolata (fenntartható fejlõdésben betöltött szerepe)
A kérõdzõk, elsõsorban a szarvasmarha létszáma soha nem tapasztalt mértékben csökkent. Ez nagyban hozzájárult a lucerna termõterület zsugorodásához, a termesztés minõségi romlásához. Ezenkívül több olyan szakmai hiányosság is általánossá vált, amin változtatni lehet, annál inkább, mert jórészükhöz nem pénz, hanem szaktudás kell. A szakismeret alkalmazásával jelentõs minõségjavulás mellett a lucerna hozamai 60-80%-kal növelhetõk.
Két részben – azaz két egymást követõ számunkban – adjuk közre azt az átfogó elemzést, és helyzetértékelést, amelyet az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) készített a biomassza-hasznosítási lehetõségeirõl az Agro Napló számára. Az összegzés elsõ részében az általános áttekintésen túl az általános eltüzelésrõl és a biogáz hasznosításáról, míg a következõ számban pedig a folyékony hajtóanyagok – a bioetanol és a biodízel – elõállításáról olvashatnak a téma iránt érdeklõdõk.
2009. 05. 17–20. Lexington, Kentucky, USA
A nemesítõ munka egyik alapfeltétele az állatok származásának ismerete. A származás-nyilvántartás egyidõs az állattenyésztéssel, az állat családfáját rögzítõ iratot pedigrének, törzskönyvnek vagy származási lapnak nevezzük.
Igen tartalmas évet tudhat maga mögött a Magyar Állattenyésztõk Szövetsége.
A Magyar Állattenyésztõk Szövetsége úgy ítéli meg, történelmi lehetõséget kapott az agrárkormányzat azzal, hogy az elmúlt évtizedekben adott ágazati támogatás sokszorosát használhatja fel a mezõgazdaság és vidék fejlesztéséhez 2007 és 2013 között.
Az állattenyésztés a rendszerváltást megelõzõen tartósan a mezõgazdaság elsõszámú ágazata volt, amely a termelési érték 55–60 százalékát adta. Az ezredfordulóra ez az arány a növénytermesztés javára megfordult. Uniós csatlakozásunk ezt a helyzetet tovább rontotta, és az elmúlt évek 47–49 százalékos aránya helyett 2004-ben az ágazat részesedése 38 százalékra zuhant.
A közös agrárpolitika 2003. júniusi és 2004. áprilisi reformja olyan jelentõs változásokat vezetett be, amelyek a mezõgazdasági termelési szerkezetek, a termõföld-hasznosítási módszerek, a foglalkoztatás és a különbözõ vidéki területek társadalmi és gazdasági feltételei szempontjából a közösség vidéki területein mindenütt, így Magyarországon is jelentõs hatást gyakorolnak a gazdaságra.
A kilencedik Pannon Állattenyésztési Napok – az OMÉK közelsége miatt, az FVM külön kérése és a tenyésztõ szervezetek ajánlása alapján – tenyészállat bemutatók és technológiák bemutatása nélkül kerül megrendezésre.
A KSH adatai szerint – az elõzõ év azonos idõszakához viszonyítva – 2005. január hónapban a mezõgazdasági termékek termelõi ára 13,3%-kal volt alacsonyabb.
2004. szeptember 23–25. között immár hetedik alkalommal rendezték meg Kaposvárott a Pannon Állattenyésztési Napokat, amely az õszi idõszak legjelentõsebb országos tenyészállat-kiállításának és mezõgazdasági szakvásárának tekinthetõ.
A Pannon Állattenyésztési Napok olyan regionális kiállítás és vásár, mely széles teret biztosít a szakmai találkozóknak. Az idei évre ez különösen jellemzõ volt.
Tisztelettel meghívjuk a VII. Pannon Állattenyésztési Napok Országos tenyészállat kiállítás és mezõgazdasági szakvásár megnyitójára 2004. szeptember 23-án 10 órára a Pannon Lovas Akadémia; Fedeles Lovardájába (Cím: Kaposvár, Guba S. u. 40.)
Jó hír a nyár végére, hogy a meleg, szabadságolásos idõszakok ellenére megszülettek a módosított AVOP pályázati felhívások. Azért kell ezt jó hírként értelmeznünk, mert a változtatások egyrészt sok már eddig benyújtott AVOP pályázattal kapcsolatban felmerült problémát kiküszöbölnek, másrészt, mert bizonyos tekintetben kedvezõbbé váltak a pályázati feltételek.
Az állattenyésztés szerepe Somogy agrárgazdaságában meghatározó jelentõségû a lakosság egyre növekvõ állati termék ellátásában, a foglalkoztatás bõvítésében, a munkahelyteremtésben, az õstermelõk árbevétel- és jövedelem-kiegészítésében, a vidék megtartó erejének növelésében.
A közelmúltban került meghirdetésre a nemzeti hatáskörbe tartozó agrárgazdasági és vidékfejlesztési célok 2004. évi költségvetési támogatásáról szóló FVM rendelet. A jogszabályban részletesen megismerhetjük az állattenyésztés támogatásának jogcímeit, feltételeit és követelményrendszerét is.
Augusztus végén az ország minden részébõl érkeztek mezõgazdasági szakemberek és újságírók a visegrádi fórumra, melyen a KWS vezetõi adtak számot a cég eredményeirõl, a magyarországi lehetõségekrõl, valamint az EU csatlakozás kilátásairól.
A Hód-Mezőgazda Zrt. vajháti tehenészetét Halász Tamás kereskedelmi igazgató mutatja be. Vajhát adta Magyarországon az első 10.000 kg feletti standard laktációs tejtermelést 1989-ben, itt adták át az első aranytörzskönyvet (az a tehén kapja, melynek életteljesítménye eléri a 100.000 kilogramm tejtermelést) az országban, azóta összesen 40 ilyen elismerést vehettek át a telep vezetői. Standard laktációs tejtermelésük 2014-ben 10.662 kg, 2015-ben 10.924 kg, 1600 körüli tehénlétszám mellett. A tavalyi évben 9.476 kg tejet értékesítettek tehenenként, ez a legfontosabb mutató egy tehenészet életében.
Tisztújító gyűlést tartott a Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSz), ahol a következő négy évre választottak elnököt. A küldöttközgyűlés egyértelmű és egyhangú döntése alapján Farkas Sándor lett a szervezet új vezetője.
A mai modern sertéstenyésztés egyre inkább hasonlít az ipari termelésre, melyben a technológiai elemeknek – legyen szó épületekről, gépekről berendezésekről, vagy menedzsment technikákról – egyre fontosabb szerep jut.
Kétségkívül nincsenek jó helyzetben manapság az állattartók. Jelenleg azt tapasztalhatjuk minden fronton, hogy az árak mintha összeesküdtek volna a termelők ellen. A sertéshús, a tej esetében kirívóan alacsony árak uralkodnak, amelyek mellett nyereséget termelni, gyarapodni mára már talán a legjobb szereplőknek is lehetetlen. Ráadásul azt sem mondhatjuk, hogy ennek hamarosan vége lenne, hiszen elhúzódni látszik az árak mélyrepülése. Hollósi Dávid, az Erste Bank Agrár Kompetencia Központjának vezetője mégis úgy véli: megfelelő hatékonysággal áthidalható a mostani, rendkívül nehéz időszak is. A szakember szerint ezt tudják a bankok is, amelyek továbbra is a legmegbízhatóbb ágazatok egyikének tartják a mezőgazdaságot.
Idén sem maradhatott el a mára már hagyománnyá váló tavaszi vásár a Déli-Farm Kft. szervezésében. Az eseményen részt vett az Agro Napló is, ahol érdekes előadásokat hallhattunk, újdonságokkal ismerkedhettünk meg.
Az intenzív fűfélék és keverékeik nagy biztonsággal termeszthetők Magyarországon, amit az elmúlt évek bizonyítékként szolgálják. A Vital-Feed Kft. és a nagyüzemek tapasztalatai és mérési eredmények alapján egyértelműen kijelenthető, hogy megelőzik a gabonaszenázsokat mind beltartalomban, mind mennyiségben.
Valahányszor szóba kerül az ivóvíz, akár a világpolitikában, mindannyiszor megállapításra kerül, hogy a víz a legfontosabb élelmiszer, a legfontosabb takarmány. Nélkülözhetetlen, sok kell belőle....
Az ősz kezdetével már látható, hogy milyen eredmények várhatók ország szinten a mezőgazdaságban. Ennek keretében a betakarítás, a nyári állatállomány adatok ismerete révén kedvező folyamatokról lehet számot adni.
A mezőgazdaság számára 2016 sok szempontból kiemelkedő év volt. Az ágazat a gazdasági növekedésben ismét meghatározó szerepet játszott. Immár hatodik éve folyamatosan nő a kibocsátás, rekordok születtek a szántóföldi növénytermesztésben, a nemzetközi piaci válságok ellenére tovább nőtt az állattenyésztés termelése, javult a jövedelmezőség, valamint bővült a foglalkoztatás és az export is.
A tömegtakarmányok palettája rendkívül színes, sőt, még el is veszhetünk a túl nagy választékban. Ebben segíthet az alábbi cikk, ami kiemeli a fontosabb és értékesebb tömegtakarmányok előnyeit, nem rejtve véka alá a hátrányokat és veszélyeket. Végül, de nem utolsósorban a legfrissebb ’páratlan’ újdonságok is nagyító alá kerülnek.
Március hónapban azoknak a gazdáknak, akik nitrátérzékeny területeken gazdálkodnak március végéig nitrátjelentést kell tenniük az ÁNYK rendszerén keresztül elektronikus formában, amelyről már többször beszámoltunk ebben a rovatban.
A 2015-ös gyengébb év után 2016-ban többéves visszatekintésben is kiváló teljesítménnyel zárt a hazai mezőgazdaság. A részletes GDP-adatokból is kitűnik, hogy a mezőgazdaság jelentős mértékben hozzájárult a teljes gazdaság 2016. évi bővüléséhez, és mivel a növekedési ütem 2%-ra csökkent, így a mezőgazdaság a piaci szolgáltatások mellett a tavalyi évben húzóágazattá vált. Az időjárás, bár szokatlan szélsőségeket nem produkált 2016-ban, önmagában nem lett volna elegendő a soha nem látott magas terméshozamok elérésére a szántóföldi növényeknél; úgy tűnik, az elmúlt évek gépi beruházásai, valamint a technológiai fejlesztések meghozták az eredményt.
Előző cikkünkben (A haszonállatok precíziós takarmányozásának jelentősége. AGRO NAPLÓ, 2017/5. 109-110.) felhívtuk a figyelmet arra, hogy a nagy termelésre képes genotípusok táplálóanyag igényéhez igazított takarmányreceptúrákkal kedvezőbb termelési szintek, a precíziós rendszerek alkalmazásával pedig hosszú távon fenntartható gazdálkodás érhető el. A precíziós állattartáshoz és takarmányozáshoz szükséges technológiák ma már hazánkban is rendelkezésre állnak, de ezek a rendszerek az állattartó telepek irányítóitól és közreműködő szakembereitől megkövetelik azokat a szakmai és digitális kompetenciákat, melyek folyamatos képzéssel és továbbképzéssel szerezhetők csak meg1. A téma folytatásában áttekintjük azokat a fontosabb szempontokat, amelyekre a precíziós takarmányozás gyakorlatban történő megvalósítása során figyelnünk kell.
Előző cikkünkben (A haszonállatok precíziós takarmányozásának jelentősége. AGRO NAPLÓ, 2017/5. 109-110.) felhívtuk a figyelmet arra, hogy a nagy termelésre képes genotípusok táplálóanyag igényéhez igazított takarmányreceptúrákkal kedvezőbb termelési szintek, a precíziós rendszerek alkalmazásával pedig hosszú távon fenntartható gazdálkodás érhető el. A precíziós állattartáshoz és takarmányozáshoz szükséges technológiák ma már hazánkban is rendelkezésre állnak, de ezek a rendszerek az állattartó telepek irányítóitól és közreműködő szakembereitől megkövetelik azokat a szakmai és digitális kompetenciákat, melyek folyamatos képzéssel és továbbképzéssel szerezhetők csak meg1. A téma folytatásában áttekintjük azokat a fontosabb szempontokat, amelyekre a precíziós takarmányozás gyakorlatban történő megvalósítása során figyelnünk kell.
Előző cikkünkben (A haszonállatok precíziós takarmányozásának jelentősége. AGRO NAPLÓ, 2017/5. 109-110.) felhívtuk a figyelmet arra, hogy a nagy termelésre képes genotípusok táplálóanyag igényéhez igazított takarmányreceptúrákkal kedvezőbb termelési szintek, a precíziós rendszerek alkalmazásával pedig hosszú távon fenntartható gazdálkodás érhető el. A precíziós állattartáshoz és takarmányozáshoz szükséges technológiák ma már hazánkban is rendelkezésre állnak, de ezek a rendszerek az állattartó telepek irányítóitól és közreműködő szakembereitől megkövetelik azokat a szakmai és digitális kompetenciákat, melyek folyamatos képzéssel és továbbképzéssel szerezhetők csak meg1. A téma folytatásában áttekintjük azokat a fontosabb szempontokat, amelyekre a precíziós takarmányozás gyakorlatban történő megvalósítása során figyelnünk kell.
Előző cikkünkben (A haszonállatok precíziós takarmányozásának jelentősége. AGRO NAPLÓ, 2017/5. 109-110.) felhívtuk a figyelmet arra, hogy a nagy termelésre képes genotípusok táplálóanyag igényéhez igazított takarmányreceptúrákkal kedvezőbb termelési szintek, a precíziós rendszerek alkalmazásával pedig hosszú távon fenntartható gazdálkodás érhető el. A precíziós állattartáshoz és takarmányozáshoz szükséges technológiák ma már hazánkban is rendelkezésre állnak, de ezek a rendszerek az állattartó telepek irányítóitól és közreműködő szakembereitől megkövetelik azokat a szakmai és digitális kompetenciákat, melyek folyamatos képzéssel és továbbképzéssel szerezhetők csak meg1. A téma folytatásában áttekintjük azokat a fontosabb szempontokat, amelyekre a precíziós takarmányozás gyakorlatban történő megvalósítása során figyelnünk kell.
Előző cikkünkben (A haszonállatok precíziós takarmányozásának jelentősége. AGRO NAPLÓ, 2017/5. 109-110.) felhívtuk a figyelmet arra, hogy a nagy termelésre képes genotípusok táplálóanyag igényéhez igazított takarmányreceptúrákkal kedvezőbb termelési szintek, a precíziós rendszerek alkalmazásával pedig hosszú távon fenntartható gazdálkodás érhető el. A precíziós állattartáshoz és takarmányozáshoz szükséges technológiák ma már hazánkban is rendelkezésre állnak, de ezek a rendszerek az állattartó telepek irányítóitól és közreműködő szakembereitől megkövetelik azokat a szakmai és digitális kompetenciákat, melyek folyamatos képzéssel és továbbképzéssel szerezhetők csak meg1. A téma folytatásában áttekintjük azokat a fontosabb szempontokat, amelyekre a precíziós takarmányozás gyakorlatban történő megvalósítása során figyelnünk kell.
Előző cikkünkben (A haszonállatok precíziós takarmányozásának jelentősége. AGRO NAPLÓ, 2017/5. 109-110.) felhívtuk a figyelmet arra, hogy a nagy termelésre képes genotípusok táplálóanyag igényéhez igazított takarmányreceptúrákkal kedvezőbb termelési szintek, a precíziós rendszerek alkalmazásával pedig hosszú távon fenntartható gazdálkodás érhető el. A precíziós állattartáshoz és takarmányozáshoz szükséges technológiák ma már hazánkban is rendelkezésre állnak, de ezek a rendszerek az állattartó telepek irányítóitól és közreműködő szakembereitől megkövetelik azokat a szakmai és digitális kompetenciákat, melyek folyamatos képzéssel és továbbképzéssel szerezhetők csak meg1. A téma folytatásában áttekintjük azokat a fontosabb szempontokat, amelyekre a precíziós takarmányozás gyakorlatban történő megvalósítása során figyelnünk kell.
Az idei évben is a tavaszi munkálatok mellett az egységes kérelmek beadása volt sokak számára az egyik legfontosabb feladat. Noha több esetben is számos újdonság jelent meg, a termelők jelentős része számára nem jelentett sok újdonságot a kérelmek beadása.
USA – Nem tehetünk róla, de kísértésbe esünk az új dolgokkal. Látjuk egy gyerek szemében, amikor kibont egy új játékot és ezt érezzük mindig, mikor kiadják az iPhone új típusát. Szeretjük a fényes, új dolgokat, ami eléggé univerzális az állatvilágban is. Igen, a malacok is az új játékokat preferálják!
USA – Nem tehetünk róla, de kísértésbe esünk az új dolgokkal. Látjuk egy gyerek szemében, amikor kibont egy új játékot és ezt érezzük mindig, mikor kiadják az iPhone új típusát. Szeretjük a fényes, új dolgokat, ami eléggé univerzális az állatvilágban is. Igen, a malacok is az új játékokat preferálják!
USA – Nem tehetünk róla, de kísértésbe esünk az új dolgokkal. Látjuk egy gyerek szemében, amikor kibont egy új játékot és ezt érezzük mindig, mikor kiadják az iPhone új típusát. Szeretjük a fényes, új dolgokat, ami eléggé univerzális az állatvilágban is. Igen, a malacok is az új játékokat preferálják!
USA – Nem tehetünk róla, de kísértésbe esünk az új dolgokkal. Látjuk egy gyerek szemében, amikor kibont egy új játékot és ezt érezzük mindig, mikor kiadják az iPhone új típusát. Szeretjük a fényes, új dolgokat, ami eléggé univerzális az állatvilágban is. Igen, a malacok is az új játékokat preferálják!
USA – Nem tehetünk róla, de kísértésbe esünk az új dolgokkal. Látjuk egy gyerek szemében, amikor kibont egy új játékot és ezt érezzük mindig, mikor kiadják az iPhone új típusát. Szeretjük a fényes, új dolgokat, ami eléggé univerzális az állatvilágban is. Igen, a malacok is az új játékokat preferálják!
USA – Nem tehetünk róla, de kísértésbe esünk az új dolgokkal. Látjuk egy gyerek szemében, amikor kibont egy új játékot és ezt érezzük mindig, mikor kiadják az iPhone új típusát. Szeretjük a fényes, új dolgokat, ami eléggé univerzális az állatvilágban is. Igen, a malacok is az új játékokat preferálják!
Hazánkban a nagy létszámú állatállományok telepi ivóvízellátását jórészt az adott telep saját fúrt kútjából biztosítják. A közműhálózatról való vízellátás aránya elhanyagolható. A fúrt kutak jelentős hányada mikrobiológiai (pl. kórokozó mikroorganizmusok) és kémiai (pl. magas vastartalom, kemény víz oldott kalcium- és magnéziumsókkal) oldalról is „kifogásolható”. A mikrobiológiai problémákból eredő megbetegedéseket rendszerint antibiotikumok alkalmazásával igyekeznek orvosolni vagy „rosszabb esetben” preventív módon „elejét venni” egy-egy járvány kitörésének.
A 2016/17-es vetésidőszak volt az első, mikor 3500 ha-on váltottunk olaszperjéről a nagyobb és biztosabb termőképességű fajtákra, a Festuloliumokra.
A baromfi megbetegedések, a jószágok antibiotikummal való kezelése, a probiotikumok használata, illetve az antibiotikum rezisztenciával való küzdelem témája állt az idei BIOMIN Baromfi Fórum középpontjában. Elismert szakemberek osztották meg tapasztalataikat a közönséggel a júniusban tartott eseményen.
A rostban gazdag melléktermékek eltérő fizikai-kémiai tulajdonságaikból adódóan jelentősen különbözhetnek potenciális energiaforrásként való hasznosításuk, valamint a bélre gyakorolt élettani hatásuk miatt a gazdasági állataink takarmányozásában. Ezen tényezők korlátozzák a különböző rostforrások felhasználhatóságát a növendék sertések takarmányozásában. A takarmánykeverékek rostban gazdag melléktermékkel történő kiegészítése, a megnövelt NDF- (neutrális detergens rost) és ADF- (savdetergens rost) tartalom miatt, a bélbaktériumok számára megfelelő táptalajt biztosít a bakteriális fermentációhoz, és az ebből adódó illózsírsav-szintézishez, melynek köszönhetően ezen alapanyagok az állatok energiaellátásához is hozzájárulnak.
A Gram-negatív baktériumok (Salmonella, E.Coli, Campylobacter stb.) az állattartásban nemcsak a súlyos gazdasági veszteségeket okozó megbetegedésekért felelősek, hanem energia- és tápanyagveszteséget is okozhatnak, sőt közegészségügyi kockázatot is jelentenek. Az utóbbi években sok kutatás folyt arra nézve, hogy mivel lehet helyettesíteni az antibiotikumokat az állattartásban. Egyértelművé vált, hogy sok tényező összehangolása elengedhetetlen az eredményességhez, ugyanakkor a hatóanyagok kombinációja hozhat nagyobb sikert.
Ami a szabad szemmel látható egyes kártevőknél (alombogár, madártetű atka, légy stb.) egyértelmű, hogy az adott irtószertől elpusztul-e vagy sem, a szemmel nem látható mikroorganizmusok (baktériumok, vírusok, gombák, oocysták, féregpeték) esetében csak mikrobiológiai módszerekkel (tenyésztés, mikroszkóp, PCR stb.) tudjuk a hatást ellenőrizni.
Újabb mérföldkő érkezett el cégünk történetében. Most már nem csak a szarvasmarhaágazatot erősítjük termékpalettánkkal és tudásunkkal, hanem a juhtenyésztést is. Kasza Sándor neve szerintem senkinek nem ismeretlen, aki juhászattal foglalkozik. Nagyon örültem, hogy a tanyáján fogadott bennünket, ahol szétnézhettünk.
Azzal kell számolnunk, hogy a következő 2-3 évtizedben az emberiség létszáma tovább nő, habár üteme kissé mérséklődik a korábbi időszakhoz képest, de kétségkívül jelentős marad és a nagy inercia miatt minden bizonnyal eléri a 9 milliárdot. Amennyiben az emberiség döntő mértékben növényi táplálékokkal élne, az élelmiszerellátás korántsem jelentene nagyon nehezen megoldható feladatot.
A többszörösen telítetlen zsírsavakkal (PUFAs – poly-unsaturated-fatty-acids) már régóta foglalkozik a tudományos kutatás és a gyakorlati takarmányozás. Ezek a több mint 18 szénatomból álló, legalább 2 telítetlen kötést tartalmazó zsírsavak nagy jelentőséggel bírnak, illetve a linolsav (C18:2, n-6) és a linolénsav (C18:3, n-3) esszenciális zsírsavak a sertések számára is, mert az állatok csak nagyon kis mértékben, kizárólag prekurzoraikból képesek előállítani őket. Az egyetlen hathatós megoldást ezért a takarmánnyal való bevitel jelenti.
Kis családi vállalkozásként indultunk, s majd meglátják, a jövőnk is a család marad. Az elmúlt 25 évben rengeteg tapasztalatot és szaktudást gyűjtöttünk a villanypásztoros, a mechanikus és a kombinált kerítésrendszerek terén. Dolgoztunk és dolgozunk nagy erdészeti és mezőgazdasági, állattenyésztő, valamint gyümölcstermelő megrendelőkkel, de ugyanúgy a kis megrendelőket, a nagyvárosból vidékre költöző és új életet kezdő családokat is kiszolgáljuk, választásaikban támogatjuk. Hiszünk a sokoldalúságban, a rugalmasságban és abban, hogy minden egyedi igény is a legmagasabb színvonalon kielégíthető.
Az afrikai sertéspestis fenyegetettségének árnyékában nem árt tisztában lenni a kórokozó terjedésének lehetőségeivel és a védekezés elemeivel. Tekintve, hogy a betegség gyógyítására nem áll rendelkezésre sem állatgyógyászati készítmény, sem hatékony vakcina, így az érintett területeken, telepeken a gazdasági kár jelentős, mert a fertőzött állományokat és a velük kapcsolatba került állományok valamennyi egyedét le kell ölni.
A BIOMIN Magyarország Kft., az AVIAGEN Turkeys és a Wylegarnia Indyków konferenciát szervezett, hogy a szakma legjobbjai cserélhessenek információt a pulykaágazat legújabb kihívásairól és az antibiotikum-használat csökkentésének lehetőségeiről.
A tejelő szarvasmarhák takarmányozásában elég korán helyet kaptak az olyan nagy energiatartalommal rendelkező anyagok, mint a glicerin, vagy a propilén-glikol. A tehén jól hasznosítja ezeket az energiahordozókat, lévén a bendőfermentáció során illózsírsavak (SCFA) képződnek belőlük, amiket az állat energiatermelésre tud felhasználni. Ezek az anyagok szerves részei lettek a fogadó és nagytejű csoportok adagjainak, mint az anyagforgalmi problémák megelőzésének ellenszerei, és szinte az összes takarmányozási szoftver képes kalkulálni velük.
Immár hatodik alkalommal gyűlt össze az állattenyésztési szakma színe-java a Szent István Egyetem Tudásközpontjában, hogy közel 40 szakmai előadás keretében vitassák meg az állattenyésztés, a genetika, a biotechnológia és a takarmányozás kérdéseit.
Mindenki számára fontos a minél nyereségesebb termelés. Érdemes számba venni, hogy mennyi pluszjövedelem termelhető jobb tejminőség, egészségesebb tehénállomány elérése esetén. Például a szomatikus sejtszám (SCC.) 100.000-rel történő lecsökkentésével, akár plusz fél kilogrammal több tejet is termelhet egy tehén naponta. Nem is beszélve arról, ha teheneink a jelenleginél több laktáción keresztül termelnének számunkra.
Újra konferenciára hívta a kollégákat, szakembereket és gazdákat az Ecolab: ezúttal Visegrádon gyűlt össze a szakma, tavaly decemberben.
A Gram-negatív baktériumok (Salmonella, E.Coli, Campylobacter stb.) az állattartásban nemcsak a súlyos gazdasági veszteségeket okozó megbetegedésekért felelősek, hanem energia- és tápanyagveszteséget is okozhatnak, sőt közegészségügyi kockázatot is jelentenek. Az utóbbi években sok kutatás folyt arra nézve, hogy mivel lehet helyettesíteni az antibiotikumokat az állattartásban. Egyértelművé vált, hogy sok tényező összehangolása elengedhetetlen az eredményességhez, ugyanakkor a hatóanyagok kombinációja hozhat nagyobb sikert.
Az utóbbi időben a vitaminok hozzáférhetősége és ára körül kialakult helyzet egyre inkább arra készteti a takarmányozási szakembereket és takarmánygyártó cégeket, hogy felülvizsgálják a gazdasági haszonállatok számára biztosított vitaminok mennyiségét.
Az agráriumunk versenyképességének megvalósításához a fórumokon rendszeresen hangoztatott fejlesztendő területek az állattenyésztés, öntözés, integráció, kis-, közepes gazdaságok szövetkezése, innováció és technológiafejlesztés, valamint a bürokrácia csökkentés. Szakértőink arra világítanak rá, hogy a felsorolt területek közül és azokon belül melyek a valódi kitörési pontok, s melyek a tévutak, továbbá, hogy ezek a területek külön-külön, vagy csak komplex egységként kezelve szolgálják versenyképességünket.
A vásárlók részéről mutatkozó elvárások, a termelékenység és versenyképesség növelésének kényszere, valamint a globalizálódó piac okozta eredet- és minőségbiztosítási kihívások következtében egyre nagyobb igény mutatkozik újszerű technológiák bevezetése iránt. Ezekkel szemben alapvető követelmény az egyes termékek bizonyos tulajdonságainak gyors és megbízható jellemzése a termelési, feldolgozási és értékesítési folyamat bármely szakaszában. Jelen cikkünkben a közeli infravörös (near infrared, NIR) spektroszkópia bemutatása mellett körüljárjuk ennek, az egyébként igen gyors, automatizálható, roncsolásmentes és nem invazív technikának néhány érdekes részletét.
Több figyelmet kérnénk a takarmányok egészségére gyakorolt hatásairaA hosszabb legeltetési szakaszok növelik az acidózis kockázatátMegerősítették az első H7N4 humán fertőzést
A kocák mája folyamatosan ki van téve különböző stresszhatásoknak. Azonban kis odafigyeléssel sokat tehetünk a máj és ezáltal az állatok egészségének védelméért.
Az ÁT Kft. februári Szarvasmarha-ágazati Szeminárium c. rendezvényén átadtuk az ’Év takarmánya 2017’ díjakat a tavaszi és nyári betakarítású szilázsok/szenázsok/szénák kategóriáiban. A győztes takarmányokat a laboratóriumunkba 2017. május 1. és 2018. február 1. között beérkezett minták közül választottuk ki, négy kategóriában.
A legutóbbi számban röviden összefoglaltuk, hogy a közeli infravörös (NIR) spektroszkópiára alapozott technológia milyen kihívásokat támaszt a kezdő felhasználókkal és a fejlesztőkkel szemben. Folytatásként bemutatjuk a NIR technika napjainkban elérhető alkalmazási lehetőségeit, illetve felvillantjuk azokat az irányokat, amelyekkel jelen ismereteink alapján a közeli jövőben találkozhatunk majd a piacon.
Furcsa kimondani, de az Európai Unió 2014-es korlátozó intézkedései az orosz mezőgazdaságra kimondottan pozitívan hatottak, annak látványos fejlődését eredményezve. Az embargó miatt az önellátás fejlesztésére hatalmas beruházások indultak meg, ami a mezőgazdaság intenzifikációját, hatékonyságának javulását indította el Oroszországban.
A teleszkópos rakodók a rakodógépek világában viszonylag fiatal konstrukciónak számítanak. A múlt század ’80-as éveiben jelentek meg először a piacon és azóta óriási karriert futottak be.
A canola (alacsony erukasav- és ciánglükozid tartalmú repce) darája (CM) költséghatékony fehérjehelyettesítőként használható más fehérjeforrások, mint például a szójadara helyett a sertések takarmányaiban.
Azok a termelők, akik egy magasabb színvonalú genetika használatában, kipróbálásában gondolkodnak általában az árutermelő F1-es kocasüldő-vásárlás után érdeklődnek. Ez a leggyorsabb módja annak, hogy megismerjük az adott genetika teljesítményét a meglévő telepi körülmények között.
Tavaly a 25 éves hazai jelenlétét ünneplő Topigs Norsvin magyarországi leányvállalata idén tavasszal újabb nagy változáson ment keresztül. A régiós jelenlét erősödése és az immár 14 országban való jelenlét szükségessé tette a szervezeti átalakulást. A hazai és a cseh leányvállalatok összeolvadásával a vállalat Topigs Norsvin Közép-Európa Kft. néven folytatja munkáját. A cég székhelyét, a hazai sertéstenyésztés történelmében ikonikus szerepet játszott Herceghalomba tette át.
Napjainkban a zsírsavak az érdeklődés középpontjába kerültek, ami összefüggésben áll a szervezetben betöltött szerepükkel. Különösen igaz ez a többszörösen telítetlen zsírsavakra (PUFA), így főleg az n-6 (közismerten omega-6) és n-3 (közismerten omega-3) zsírsavakra.
Egyre gyakrabban találkozunk fertőtlenítőszereket eladni szándékozó cégek képviselőivel, akik pluszszolgáltatásként gyorstesztet végeznek ATP-t kimutató készülékkel a fertőtlenítés után, azt állítva, hogy a hagyományos mikrobiológiai vizsgálatokkal szemben – amelyek legalább 2-3 napot igényelnek – ők azonnal meg tudják „mérni” a fertőtlenítés sikerességét. Vigyázat, ezek az emberek vagy nem értik, nem tudják, hogy mit csinálnak, vagy csupán félinformációkkal dolgoznak, ami szintén nagyon veszélyes lehet!
A hetedik AXIÁL Gyakorlati Akadémia a szarvasmarhatartó, azon belül is elsősorban a tejtermeléssel foglalkozó gazdaságok vezetőinek szánt szakmai rendezvénye, ahol színvonalas előadásokon fejleszthették tudásukat a meghívott vendégek.
2018. április 19-én Dabason tartotta 2. Pulyka Fórumát a Vitafort Zrt. Kulik Zoltán vezérigazgató nyitóelőadásában a világ takarmányiparára adott kitekintést.
A genetikai előrehaladás számos problémát felvet, egyre szórtabbak az almok, nő a relatíve kis testtömeggel született malacok száma. A malac újszülöttkori növekedési periódusa (egészen a választásig) kritikus időszak a sertéshústermelésben, ezért a malacok számára már a születésük pillanatától optimális feltételekre, a fiaztatón jól működő takarmányozási megoldásokra van szükség.
Életünk során számtalan inger ér bennünket. Ha azt mérlegeljük, hogy a táplálkozás vonatkozásában melyik a legfontosabb ezen ingerek közül, nagy valószínűség szerint legtöbben a szagokra, illatokra fogunk szavazni. A nagymama almáspitéje feltehetően látványra sem rossz, de már az ajtóban érezzük kellemes illatát. A romlott hús szaga pedig azonnal felhívja a figyelmet a veszélyre, pedig még nem is látjuk a probléma tárgyát. Hasonlóan kellemes vagy kellemetlen illata lehet egy jól vagy rosszul érett szilázsnak, formulázott késztakarmánynak. Az illatnak mint érzékszervi tulajdonságnak igen jelentős szerepe van az élelmiszeriparban éppúgy, mint a takarmányiparban, és az illatok objektív műszeres vizsgálata számos, egyelőre kiaknázatlan lehetőséget rejt a szakemberek számára.
Kecskeméten rendezték meg a BIOMIN Baromfi Fórumot, aminek az „Egészséges bélrendszer – egészséges baromfi – magasabb profit” címet adták. A fő témák a baromfi helyes takarmányozása és megfelelő tartási körülményei, a mikotoxinok emésztőszervi hatásai valamint az antibiotikum rezisztencia leküzdése volt.
Jót tett a sertéságazatnak az általános forgalmi adó (áfa) csökkentése, ugyanis javította a versenyképességet, mivel jelentősen, mintegy a felére csökkentette az ágazatban a feketegazdaság jelenlétét. Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy csökkent a hazai versenyhátrány az import húsokkal szemben.
Azon gazdálkodók, akik az agrárkamarai tagsággal rendelkeznek és tagdíj-befizetési kötelezettségüknek nem tettek eleget, azt augusztus hónapban mielőbb pótolják.
Egy telepi beruházás, üzemeltetés kapcsán a legnagyobb költséget a fiaztató férohelyek kialakítása, fenntartása jelenti, ezért különösen fontos, hogy azok kihasználtsága maximális legyen. Ez elsosorban az egy kocától évente választott malacok számának növelésével érhető el. A cél eléréséhez szükséges genetikai alap biztosítására az utóbbi évtizedek szelekciójának eredményeként létrejött szuperszapora hibridek a legalkalmasabbak. A nagy létszámú almok felneveléséhez azonban csupán a kocák által megtermelt tej, illetve az alomkiegyenlítés önmagában nem elegendő, egyéb technológiai és takarmányozási megoldásokra, jól szervezett fiaztatói menedzsmentre van szükség.
AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK TEJTERMELŐI DÜHÖSEK A VÁMOK EMELÉSE MIATT AFRIKAI SERTÉSPESTIS: AZ EFSA ÉRTÉKELI A TERJEDÉS MEGELŐZÉSÉRE IRÁNYULÓ INTÉZKEDÉSEKET
„Meglepett az államtitkári posztra való felkérés, ugyanakkor örömmel töltött el, mert korábbi tevékenységem elismeréseként értékeltem. Munkámat, mint ahogyan eddig, ezután is a szakmaiság szem előtt tartásával kívánom végezni” – mondta az Agrárminisztérium parlamenti ügyekért felelős államtitkára az Agro Naplónak, amikor a lap munkatársa terveiről, elképzeléseiről kérdezte Farkas Sándort.
Az iparszerű állattenyésztésben megjelent modern genotípusú kocák korábban állíthatók tenyésztésbe, több malacot fialnak és nevelnek, érzékenyebbek a környezeti és takarmányozási hatásokra, energia- és táplálóanyag-igényük is eltér a hagyományos hibridekétől. A tenyészkocák kondíciója a laktáció során gyakran fellépő negatív energiamérleg következtében még ad libitum takarmányozás mellett is oly mértékben romolhat, hogy az negatívan hat a reprodukciós- és életteljesítményükre is. Az energiadeficites állapot mérséklésére, a megfelelő energiaellátás biztosítására szoptató kocatakarmányokban jó alternatívaként kínálkozik a biodízelgyártás melléktermékeként keletkező glicerin.
Egy átlagos, 500–600 kocás telepen naponta kb. 50–60 m³ itatóvizet használnak fel. Ennek mikrobiológiai minősége közvetlenül befolyásolja a termelési eredményeket, az itatórendszer pedig könnyen kórokozók gyűjtőhelyévé, és az állomány folyamatos fertőzési forrásává válhat. Kémiai minőségi problémákat nálunk elsősorban a kemény víz, a magas vas- és mangántartalom szokott okozni, amelyek hozzájárulnak a csőrendszer belső falán képződő lerakódásokhoz (ezek a szervetlen, míg a mikroorganizmusok a szerves lerakódásokért felelősek).
Az Európai Unióban 2014-ben, míg Magyarországon 2018 áprilisában jelent meg előbb Heves, majd Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az afrikai sertéspestis (ASP). Az igen komoly gazdasági károkkal járó járványos állatbetegség a magyar állategészségügyi hatóságok gyors és szigorú intézkedéseinek köszönhetően nem terjedt át a házisertés-állományra, ugyanis hazánkban az eddig regisztrált 35 pozitív vaddisznóeset mindegyike a fertőzött területről származott. Mindez azt mutatja, hogy a vírus lokalizációjára tett magyar hatósági intézkedések sikeresek. – mondta az országos főállatorvos az Agro Napló érdeklődésére az aktuális ASP-helyzetről.
Egyre gyakrabban találnak gyógyszerekre multirezisztens kórokozókat az állattenyésztésben, így folyamatosan nő a piaci igény az antibiotikum-felhasználás csökkentésére. A felelős használat nem az antimikrobiális szerek teljes mellőzését jelenti, hanem inkább az indokolt esetekben való alkalmazásukat szorgalmazza.
A tejelő szarvasmarhatelepek teljesítményét nagymértékben befolyásolják az ellést követő energiahiányos időszak anyagforgalmi zavarai, mint például a ketózis, vagy a zsírmáj szindróma. Minél alacsonyabbra csökkentjük ezeknek a betegségeknek az előfordulási kockázatát, annál nagyobb teljesítményre lesznek képesek állataink a laktáció során és annál kisebb lesz a korai selejtezés mértéke az állományban.
Schvéger György 1986 óta foglalkozik baromfineveléssel Pénzesgyőr melletti brojlertelepén. E telephely előtt Bakonybél térségben szintén ebben a szakmában tevékenykedett.
Az elmúlt évekhez hasonló tendenciák érvényesültek az ágazatban 2018-ban is, így jól teljesített mind a mezőgazdaság, mind pedig az élelmiszeripar – mondta Nagy István agrárminiszter az Agro Naplónak, amikor a 2018-as évet értékelte, és a kérdésekre válaszolva kifejtette: továbbra is érvényesülnek az ágazatban a kedvező tendenciák és folyamatok.
Az EuroTier 2018 állattenyésztési szakkiállítást november 13–16. között rendezték meg Hannoverben, amelynek fókuszában az idei évben a digitalizáció állt. A világ vezető állattenyésztési rendezvényén 62 ország 2526 kiállítója mutatta be termékeit és szolgáltatásait több mint 260 000 négyzetméteren. A kiállításnak több mint egy évtizede az Agro Napló is kiemelt figyelmet szentel, mert az itt tapasztalható tendenciák, és az itt bemutatott újdonságok hamar elterjednek széles körben.
A sertéstartás elmúlt csaknem fél évszázadát hazánkban is a termelés mennyiségi növelésére való törekvés jellemezte. Csak az utóbbi évtizedben kerültek előtérbe a minőségi követelmények, miután a világpiacon – részben a mennyiségi szemlélet eredményeként – túltermelés alakult ki. A túltermelés a sertéstartás technológiáját is gyökeresen átalakította. Mivel már nem volt cél a termelés mindenáron való növelése, előtérbe kerültek az „állatjólléti” követelmények, illetve az élelmiszerbiztonsági előírásoknak való megfelelőség.
A hazai baromfiállomány nagysága a 2000-es évek eleje óta 40 millió darab közelében mozog, az állomány 77%-a tyúkfélék, 11%-a kacsa, 6–6%-kal a pulykák és a ludak részesednek. Magyarország hústermelésének és fogyasztásának 90%-át a sertés- és baromfihús teszi ki.
A gazdaságos brojlercsirke-hizlalás egyik előfeltétele az ideális aminosav-összetételre optimalizált takarmány- keverékek etetése.
A klímaváltozás számos nehézséget okoz a növénytermesztésben a változékonyság, az aszályos időszakok és a hőstresszes napok gyakoribbá válása miatt. Úgy tűnik, hogy az őszi vetésű gabonafélék és füvek mellett nem hagyhatjuk figyelmen kívül a cirok hazai jelentőségét sem (különösen a növendékállományok esetében).
Az állattenyésztők célja, hogy nyereséget termelve, egészséges élelmiszer alapanyagot állítsanak elő. Ehhez bármely gazdasági haszonállat esetében rendelkezésre áll a kiváló genetikai háttér, ezért a biztonságos élelmiszer előállításának a kulcsa a biztonságos környezet kialakításában rejlik. Az állattartók akkor lehetnek sikeresek, ha állataik egészséges környezetben, egészségesen fejlődve termelnek.
A kukoricaszilázs a szarvasmarhák, különösen a tejelő tehenek takarmányadagjának egyik leggyakoribb összetevője számos európai országban (így Magyarországon is), és az USA-ban egyaránt.
Aki sikert ér el ezen a pályázaton, hatalmas publicitást kap, ami eredményesen alkalmazható a marketingtevékenység során – hívta fel a jelenlevők figyelmét a Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatója a XXVI. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok termékpályázatának díjkiosztóján április végén a dél-alföldi városban.
A rost bélegészségügyben és az állatok termelésében játszott szerepe újra az érdeklődés középpontjába került azzal párhuzamosan, hogy az Egyesült Államok az antibiotikum-mentes állati termelés felé halad. A rost azonban egy átfogó kifejezés, és számos különböző komponenst foglal magában, amint azt egy, a közelmúltban megjelent, „A rost megértése és a monogasztrikus állatok takarmányozásában játszott szerepének megismerése” című cikk tárgyalja (Van Wyhe és Santos, 2019).
A biztonságos élelmiszer előállításának az egyik kulcsa az állattenyésztés körülményeinek, valamint az állattartó telepek kialakításában rejlik. Nagyon fontos, hogy a biológiailag biztonságos környezet ne az anyagi helyzettől függő, választható vagy elhanyagolható probléma legyen!
A tejtermelés növelését célzó gazdaságok számára fontos a takarmányozás optimalizálása, melyben hatékony segítséget nyújthat a telepi körülmények között végzett, közeli infravörös (NIR) technológiára és műszeres aromavizsgálatra alapozott szilázsvizsgálat. Alábbiakban áttekintést adunk arra vonatkozóan, hogy ezek a technológiák mennyire képesek kiszolgálni a napjainkban felmerülő gyakorlati igényeket, továbbá felvillantjuk a nevezett technikák néhány újszerű, jövőbeli alkalmazási lehetőségét.
A hagyományoknak megfelelően immár XXVI. alkalommal, az idei évben is megrendezésre került az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok május 9-10-11-én. A Hód-Mezőgazda Zrt. lehetőséget biztosított az Agrárminisztérium Agrárgazdaságért Felelős Helyettes Államtitkársága részére, hogy a szakmai program keretében bemutathassa a tervezett ammóniakibocsátás-csökkentési intézkedéseket, illetve egy kerekasztal-beszélgetés keretében a gyakorlati oldal is megszólalhasson.
Sok gazdálkodó esetében tapasztalunk olyan hibát, ami miatt az állatalapú termeléshez kötött támogatást részben vagy egészben szankcionálja az Államkincstár. Az általunk tapasztalt leggyakoribb hibákat összesítettük és emeltük ki vastagon az alábbi cikkben.
A klímaváltozás egyik következménye a korábbi időszakokhoz képest szélsőségesen meleg nyári időjárás, amikor a környezet hőmérséklete a sertések termoneutrális tartománya fölé kerül. Ennek következményeként a sertéseket hőstressz éri, amelynek az egyik legkárosabb hatása a felszaporodó reaktív oxigénformák nyomán kialakuló oxidatív stressz.
A belek jó egészségi állapota jobb tápanyag-emészthetőséget, ezáltal jobb takarmányértékesülést is jelent. A takarmányértékesülésre emellett még számos tényező hat, például a menedzsment, a tartási körülmények, az állat neme, genetikája és takarmányozása.
A BIOMIN, mint az állatok egészséges takarmányozásának területén vezető cég, kulcsfontosságú lépést tett a Digestarom® DC termék állattenyésztési takarmányadalékként való EU-regisztrációjában, mely már a következő generációs növényi eredetű takarmány-adalékanyagnak számít.
Cikksorozatunk előző részében („A hőstressz negatív hatásai a hízósertésekre és megelőzési lehetőségei növényi kivonatok adagolásával”, Jócsák és mtsai, Agro Napló, 2019/06) a hőstressz hízósertések termelési eredményeire gyakorolt negatív hatásait ismertettük. Röviden jellemeztük a fitogének fontosabb csoportjait (illóolajok, tanninok, szaponinok), továbbá kiemeltük vírus-, mikroba-ölő, antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatásukat. Jelen cikkünkben a növényi kivonatok hízósertések takarmányozásában való alkalmazásának tapasztalatait mutatjuk be, különös tekintettel a környezeti stresszorok káros hatásának enyhítésére.
„Tölts el ennyi időt azzal, amit igazán szeretsz csinálni, ez legyen intenzív, mondjuk max. 5 év......és abban, amivel foglalkozol, nemzetközi szinten elismert szaktekintéllyé válhatsz.”
Az emlős állatok szervezete kb. 30–40 billió sejtből áll. A sejtek felépítésében nagyon fontos szerepe van a zsírszerű anyagoknak (lipideknek), melyek a sejteket a környezetüktől elválasztó, valamint a sejteken belüli tereket elhatároló membránok alkotó elemei.
A rendszerváltás idején, 20-21 éve új színfoltként alakultak az első olyan vállalkozások, melyek új típusú fertőtlenítőszereket, takarítási-fertőtlenítési technológiákat hoztak be a hazai állattenyésztésbe.
Az afrikai sertéspestist okozó vírusra kontinensünkön a vaddisznó és a házisertés fogékony. Szerencsére humán vonalon nem okoz megbetegedést, állatról emberre nem terjed (nem zoonózis), így közegészségügyi jelentősége nincs.
A korábbi évek nagy sikerére való tekintettel az Alpha-Vet 2019-ben is megrendezte a Dunán az őszi hajós partnertalálkozót az állattenyésztésben és a növénytermesztésben tevékenykedő ügyfelei számára. Ezúttal egész napos volt a rendezvény, utunk a Margit hídtól Visegrádig és vissza tartott.
Új lehetőségek, azaz piacok nyílhatnak meg a magyar baromfiágazat előtt, elsősorban Európában, ezért az ágazatot minden lehetséges módon, uniós és állami forrásból is fejleszteni kell a jövőben – mondta a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnök-igazgatója 2019 év végén a Magyar Pulykaszövetség szakmai konferenciáján Budapesten.
A NAIK Állattenyésztési, Takarmányozási és Húsipari Kutatóintézetében tudományos konferenciát tartottak a juh- és kecskeágazat helyzetéről és jövőbeni lehetőségeiről. A rendezvényen kilenc előadást hallhattak a résztvevők.
Új lehetőségek, azaz piacok nyílhatnak meg a magyar baromfiágazat előtt, elsősorban Európában, ezért az ágazatot minden lehetséges módon, uniós és állami forrásból is fejleszteni kell a jövőben – mondta a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnök-igazgatója 2019 év végén a Magyar Pulykaszövetség szakmai konferenciáján Budapesten.
Nagyrészt ködös, párás, eseménytelen időjárású hét áll mögöttünk, csak magasabb hegységeinkben és helyenként a Dunántúlon sütött ki a nap hosszabb időszakokra. Az igazi téli idő komolyabb fagyokkal, hótakaróval továbbra is várat magára. forrás: omsz.hu
Újabb megyében bukkant fel a madárinfluenza
