MENÜ

Címke: Fertőtlenítés

Hírek > Állattenyésztés 2018.06.12.

Heti fókusz: A tőgyápolás és -higiénia fontossága

Az egészséges állomány és a minél nyereségesebb tejtermelés érdekében a higiénikus fejésnek több szempontnak is meg kell felelnie. Milyen megoldásokkal biztosítható a megfelelő tőgyápolás és -higiénia? A téma szakértői erre tesznek javaslatokat.

Partnereink hírei > X 2017.10.02.

Fertőtlenítőszerek kipróbálása a gyakorlatban

Ami a szabad szemmel látható egyes kártevőknél (alombogár, madártetű atka, légy stb.) egyértelmű, hogy az adott irtószertől elpusztul-e vagy sem, a szemmel nem látható mikroorganizmusok (baktériumok, vírusok, gombák, oocysták, féregpeték) esetében csak mikrobiológiai módszerekkel (tenyésztés, mikroszkóp, PCR stb.) tudjuk a hatást ellenőrizni.

Partnereink hírei > X 2017.01.05.

Hatásos fertőtlenítés fagypont alatt?

A probléma: Tartós fagypont alatti időjárás esetén a kültéri lábfertőtlenítők befagynak. Azonban használatuk elengedhetetlen az állattartó telepek higiéniájának megőrzése szempontjából. Mit lehet tenni ebben az esetben?

Hírek 2016.06.24.

A fertőtlenítőszerek és a fertőtlenítés jelentősége az élelmiszerbiztonság fenntartásában

Takarítás, tisztítás, fertőtlenítés – kiemelt jelentőséggel bíró területek az élelmiszerlánc-biztonságban, hiszen a megfelelő higiénia kialakítása, fenntartása az élelmiszerek biztonságát és minőségét befolyásolja. A nem megfelelő hatékonyságú, vagy rosszul használt fertőtlenítő szerek súlyos élelmiszerbiztonsági kockázatot jelenthetnek.

Szakfolyóirat > 2015/03 > Állategészségügy Fertőtlenítés állattartás telep

A fertőtlenítést megelőző vegyszeres tisztítás jelentősége állattartó telepeken

A fertőtlenítés eredményessége nem csupán egy hatékony, széles hatásspektrumú fertőtlenítőszer használatán múlik, hanem az azt megelőzően szakszerűen elvégzett tisztítási folyamaton is. A telepi járványvédelmi programok részeként a fertőtlenítésre kiemelt figyelmet kell fordítani.

Szakfolyóirat > 2015/02 > Állategészségügy állategészségügy Fertőtlenítés telepek

Higiéniai kérdések a víziszárnyas tartásban

A korunkra jellemző gyors eredményekre való törekvés az állattenyésztésben is megjelenik, hiszen a gazdálkodók egyre nagyobb növekedési erélyű fajtákkal dolgozhatnak. Ez a tulajdonság viszont párosul azzal, hogy ezek a fajták genetikailag gyengébb immunrendszerrel rendelkeznek, fogékonyabbak a különböző betegségekre.

Szakfolyóirat > 2014/08 > Állategészségügy Fertőtlenítés Tápanyag állattartás

Óvjuk a borjak egészségét!

Nem lehet elégszer hangsúlyozni mennyire lényeges az állattartó telepeken a rendszeresen, megfelelően alkalmazott higiéniai rendszer. A szarvasmarha nevelése során talán a legnagyobb súlya a borjúnevelésnek van, hiszen ez ad alapot annak, hogy egészséges, betegségekkel szemben ellenálló, fejlett egyedekké váljanak. Ez az időszak az állatok fél éves koráig tart. Ebben a hat hónapos periódusban van a legnagyobb növekedési erély, ennek megfelelően alaposan, körültekintően kell foglalkozni a szarvasmarhák eme korcsoportjával.

Szakfolyóirat > 2013/10 > Állategészségügy Fertőtlenítés kórokozók egészségügy

A megfelelő sebkezelő készítmények kiválasztásának szempontjai

A gazdasági haszonállataink környezetében, az istállókban, a technológiai berendezések és eszközök felületein, a levegőben, a gondozók ruházatán, de még a bőrfelszínen is kórokozók milliárdjai tanyáznak. Általában ezek ellen elegendő védelmet biztosít a szervezet immunrendszere, amelynek egyik fontos védővonala a bőr. A bőr egyfelől fizikai akadályt képez, másfelől savas védőköpenye által vegyi védelmet is biztosít. Amennyiben felszínén „valamilyen okból” kifolyólag folytonossági hiány, vagyis sérülés keletkezik, a kórokozók szabad utat találhatnak a szervezet belseje felé. Ráadásul az elhalt szövettörmelékek, sérült szövetszélek meleg, nedves közege ideális táptalajt is jelentenek a kórokozók számára. A sérülések ellátásánál ezért rendkívül fontos, hogy ezeknek a mikrobáknak a bejutását, megtelepedését, vagyis a seb elfertőződését és annak következményeit lehetőség szerint a lehető leggyorsabban megakadályozzuk. Minél hamarabb kezeljük tehát a sérülést, annál kisebb a fertőzés kockázata. 

Szakfolyóirat > 2012/08 > Állategészségügy Tojás Fertőtlenítés tyúkok

Árutojás termelõ rendszerek tisztítása és fertõtlenítése

Az árutojás elõállító gazdaságok (mint minden állati terméket elõállító gazdaság) kiemelt figyelmet kaptak az utóbbi években állatjóléti szempontból a vásárlók részérõl. Az igények jelentõs szigorításokat generáltak az elhelyezési körülményekben, ennek egyik eredménye a hagyományos rendszerek megszüntetése. Kérdésként merül fel, hogy a jelenleg is alkalmazható tartási módok higiéniai szempontból miként teljesítenek.  

Szakfolyóirat > 2011/05 > Állategészségügy Fertőtlenítés telep szalmonellózis

A szalmonellózis elleni védekezés baromfiállományokban

Idén májustól kizárólag szalmonella-mentes baromfihús kerülhet a boltok kínáló pultjaiba. Cikkünkben szeretnénk röviden ismertetni azokat a területeket, ahol a termelõ saját maga is jelentõs szerepet vállalhat a szalmonella-mentes végtermék elállításának folyamatában. A farmon kívülálló egységek feladataitól jelen esetben eltekintünk.

Szakfolyóirat > 2010/10 > Állategészségügy Fertőzés Fertőtlenítés Tehén

A fejés higiéniája - Tejelõ állományaink egyik leggyakoribb problémája a tehenek tõgygyulladása

A tõgygyulladás (mastitis) a tehéntõgy külsõ mechanikai, kémiai vagy biológiai behatásra adott válaszreakciója. A mastitis kialakulásának hajlamát más egyéb tényezõk (genetika, környezet, takarmányozás, fejéstechnológia stb.) is befolyásolják. Ezek hatására a beteg tõgy az általa termelt tej összetételének megváltoztatásával és csökkent termeléssel reagál.  

Szakfolyóirat > 2003/11 > Állattenyésztés Fertőtlenítés istálló tartás

Brojlertartás tartástechnológiája II.
(folytatás)

Magyarországon kivétel nélkül mélyalmos technológiával tartjuk húscsirkéinket és a tojótyúktól eltérõen, a tartás nem különül el nevelõ és termelõ fázisra, pontosabban mindez egy termelõtérben, folyamatosan történik. A kikelt csibék nevelése közvetlenül a termelõistállókban kezdõdik és tart egészen a hízlalás befejezéséig.

Szakfolyóirat > 2017/09 > Pr állategészségügy Állattenyésztés állattartás

Fertőtlenítőszerek kipróbálása a gyakorlatban

Ami a szabad szemmel látható egyes kártevőknél (alombogár, madártetű atka, légy stb.) egyértelmű, hogy az adott irtószertől elpusztul-e vagy sem, a szemmel nem látható mikroorganizmusok (baktériumok, vírusok, gombák, oocysták, féregpeték) esetében csak mikrobiológiai módszerekkel (tenyésztés, mikroszkóp, PCR stb.) tudjuk a hatást ellenőrizni.

Szakfolyóirat > 2017/10 > Állategészségügy Mezőgazdaság Állattenyésztés haszonállat

Az afrikai sertéspestis elleni védekezés lehetőségei

Az afrikai sertéspestis fenyegetettségének árnyékában nem árt tisztában lenni a kórokozó terjedésének lehetőségeivel és a védekezés elemeivel. Tekintve, hogy a betegség gyógyítására nem áll rendelkezésre sem állatgyógyászati készítmény, sem hatékony vakcina, így az érintett területeken, telepeken a gazdasági kár jelentős, mert a fertőzött állományokat és a velük kapcsolatba került állományok valamennyi egyedét le kell ölni.

Szakfolyóirat > 2018/05 > Állategészségügy higiénia teszt mikrobiológiai teszt

Helyettesíthető-e a hagyományos mikrobiológiai vizsgálat ATP-teszttel?

Egyre gyakrabban találkozunk fertőtlenítőszereket eladni szándékozó cégek képviselőivel, akik pluszszolgáltatásként gyorstesztet végeznek ATP-t kimutató készülékkel a fertőtlenítés után, azt állítva, hogy a hagyományos mikrobiológiai vizsgálatokkal szemben – amelyek legalább 2-3 napot igényelnek – ők azonnal meg tudják „mérni” a fertőtlenítés sikerességét. Vigyázat, ezek az emberek vagy nem értik, nem tudják, hogy mit csinálnak, vagy csupán félinformációkkal dolgoznak, ami szintén nagyon veszélyes lehet!

Szakfolyóirat > 2019/03 > Tartástechnológia Mezőgazdaság Állattenyésztés haszonállat

Tisztítás, mint legfontosabb lépés a szervizperiódusban

Az állattenyésztők célja, hogy nyereséget termelve, egészséges élelmiszer alapanyagot állítsanak elő. Ehhez bármely gazdasági haszonállat esetében rendelkezésre áll a kiváló genetikai háttér, ezért a biztonságos élelmiszer előállításának a kulcsa a biztonságos környezet kialakításában rejlik. Az állattartók akkor lehetnek sikeresek, ha állataik egészséges környezetben, egészségesen fejlődve termelnek.