Partnereink hírei > X 2018.07.27.
Öntözés, a terméshozam-maximalizálás vezéreleme

Jelen világunk mezőgazdasági termelése olyan versenyhelyzetet idéz elő, amely a gazdálkodókat a hozam és a minőség folyamatos növelésére sarkallja.
Jelen világunk mezőgazdasági termelése olyan versenyhelyzetet idéz elő, amely a gazdálkodókat a hozam és a minőség folyamatos növelésére sarkallja.
Befejeződtek az őszi betakarítási munkálatok Békés megyében, a gazdálkodók jó közepes évet zártak – mondták kedden az MTI által megkérdezett szakemberek.
Kevés a szakember, aki értelmezni tudja a laboreredményeket és le tudja vonni a helyes következtetéseket, kockáztatva ezzel a termésének akár 20-25 %-át. Major Zoltán a Timac Agro ügyvezetője elmondta, a YIELD SERVICE program elindításakor 2014-ben 1,5 hónap alatt mintegy 30 000 hektárra beérkező szaktanácsadási igény jelentkezett, jelenleg 160 000 hektáron veszik igénybe szolgáltatásunkat.
A KWS kiemelkedően nagy termőképességű, egyben malmi minőségre képes őszi búza fajtái idén is bizonyították átlag fölötti termőképességüket! 2016-ban országszerte több mint 30 kísérletben vettünk részt, ezek közül nézzünk meg néhányat:
„A takarmányárak növekedése az állati termékek felvásárlási árainak csökkenésével együtt súlyos veszteséget okozott az állattenyésztőknél. A világszinten jó terméshozamok ezt a trendet megfordíthatják, így a következő hónapokban már az állattenyésztők is fellélegezhetnek” - tájékoztatott Tresó István, a K&H Agrárüzletág fejlesztési főosztály vezetője.
Stabilizálni kell a szántóföldi növénytermesztési hozamokat, mert a természeti körülmények miatti jelentős termésingadozás rontja a versenyképességet - hangsúlyozta a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára hétfőn Budaörsön egy szakmai tanácskozáson.
Hamarosan lezárul az 500-ak Klubja kísérletsorozat Hamarosan véget ér a Nitrogénművek Zrt. szakmai irányításával működő hároméves kísérletsorozat, az 500-ak Klubja. Az osztott parcellás szántóföldi műtrágyázási demonstrációs programban részt vevő gazdák termőhelyre és növényre szabott szaktanácsadást és tápanyag-utánpótlást kaptak, majd a szakemberek minden egyes helyszínnél betakarítási szezononként értékelték a szakszerű műtrágyázással elért terméstöbbletet és többletjövedelmet.
Ismét eljött az aratás ideje. Most, hogy a kalászosok már lekerültek a táblákról, de a napraforgó és a kukorica ideje még nem jött el érdemes egy kis időt fordítani a talaj tápanyag-szolgáltató képességének felmérésére. Elengedhetetlen ez a lépés hisz biztosítani kell az őszi vetésű növények eredményes terméshozamát. A talajok előkészítésekor, szántásakor illetve a visszamaradt növényi részek beforgatásakor azok lebontásához szükséges feltételeket is meg kell teremteni.
A búza termőterületének feléről már learatták a termést, a hektáronkénti hozam eddig 4,6 tonna körül alakult, ez 25-30 százalékkal meghaladja meg a tavalyi termésátlagot - jelentette megyei elnökeinek tájékoztatására hivatkozva pénteken a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
Az őszi gabonafélék és a kukorica terméskilátásai kedvezőek, és a tavaszi belvizes időszak miatt elcsúszott munkálatokat is be tudták hozni a termelők, így idén a mezőgazdasági terményeknél kínálati piac alakulhat ki, amely lefelé nyomja a világpiaci árakat. Az agrár vállalkozásoknak ezért kedvezőbb lehet raktározni készleteiket az azonnali értékesítés helyett” – nyilatkozta Tresó István, a K&H Agrárüzletág fejlesztési főosztály vezetője.
A titán az átmeneti fémek közé tartozó kémiai elem, pozitív hatását a növényekre Pais professzor is vizsgálta Magyarországon. Ez az elem nagy mennyiségben van jelen a talajban. A földkéreg felületi rétegének átlagos titántartalma 0,33%, tehát jó néhányszor magasabb, mint a cink-, illetve mangántartalom. Sajnos azonban a földben rejlő titán többsége a növények számára nem elérhető.
A silócirok igen értékes tömegtakarmány növényünk, melynek vetésterülete hazánkban méltánytalanul kicsi.
A kukorica környezetkímélõ és minõségorientált növénytáplálásának fejlesztéséhez elengedhetetlenné vált az elmúlt évtizedben a N-trágyázás új alapokra helyezése, a talaj ásványnitrogén-tartalmának mérésén alapuló trágyázási rendszer kidolgozása és gyakorlati alkalmazása.
A gyümölcstermesztésben sokféle fajtával találkozunk. Az egyes ültetvények terméshozamát a termesztési körülmények (mûvelésmód, térállás, növény-egészségügyi állapot, víz- és tápanyag ellátottság, ökológiai adottságok, stb.) lényegesen befolyásolják. Ha valamelyik tényezõt változtatjuk, akkor ugyanaz a fajta tud többet és kevesebbet is teremni. Természetesen a fajta örökletes tulajdonsága is lehet a termõképessége, aminek kihasználásához kedvezõ termelési körülmények szükségesek.
Nyári időben az őszibarack az egyik legkedveltebb gyümölcsünk. Sajnos az utóbbi két év szélsõséges idõjárása miatt kevesebb termett belõle. Ezen gyümölcsfaj a helyi sajátosságok által meghatározott tápanyagszükségletektől elvonatkoztatva a tápelemek közül a káliumot és a nitrogént igényli leginkább. Ezen igény többé-kevésbé összefügg az agrotechnika sajátosságaival (rendszeresen lemetszett nagyarányú vessző tömeg regenerálódása) és azzal a ténnyel, hogy hazánk az őszibarack termeszthetőség északi határa közelében fekszik. Ez utóbbi sok időjárási stresszt jelent (téli-, tavaszi fagy, nyári hőség, szárazság, stb.), amivel szembeni tűrőképességet a kálium fokozza.
A szántóföldi növénytermesztés számára a precíziós gazdálkodás jelenti a jövőt, hiszen egyszerre járhat a jövedelmek növelésével és az okszerűbb gazdálkodás révén a környezetterhelés mérséklésével is. Bár Magyarországon jelenleg még nem általánosan elterjedt, azonban a helyspecifikus növénytermesztést alkalmazó termelők számának növekedése az utóbbi két-három évben felgyorsult.