MENÜ

Címke: Trágyázás

Hírek > Növénytermesztés 2020.01.09.

Igazolt eredmények szükségesek a nitrátrendelet változtatásához

Az Agrárminisztérium (AM) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) is fontosnak tartja, hogy a gazdálkodók számára a legoptimálisabb, de a környezetet is kímélő gazdálkodás valósulhasson meg, de ennek teljesítéséhez a nitrátrendelet módosítása szükséges, amihez az Európai Bizottság (EB) további kutatási eredményeket kért – jelezte a köztestület legfrissebb tájékoztatásában.

Hírek > Növénytermesztés 2018.10.31.

Február 15-ig tilos trágyázni ezeken a helyeken

Idén az időjárás kedvezett az őszi földmunkáknak, így a legtöbb helyen már a vetésen is túlvannak a termelők, de azért érdemes észben tartani: a nitrátérzékeny és akg-s területeken október végétől február 15-ig tilos a trágyázás.

Partnereink hírei > X 2017.09.15.

Őszi hígtrágyázás N-LOCK-kal

A koncentrált állattartás egyik legnagyobb gondja a nagy mennyiségű trágya tárolása és hasznosítása. E két feladatot úgy kell megoldani, hogy a keletkező trágya ne fertőzze a talajvizet, ne terjesszen kórokozókat és gyommagvakat, kellemetlen szagával ne szennyezze a környezetét.

Hírek > Növénytermesztés 2017.05.15.

Csak engedéllyel rendelkező szennyvíziszapot használhatunk

A szennyvíziszap és szennyvíziszap-komposzt mezőgazdasági felhasználása a környezetvédelem szempontjait is szem előtt tartó, engedélyhez kötött tevékenység – írja a nak.hu. Az engedélyt az I. fokú talajvédelmi hatóság adja ki, akik a megyei kormányhivatal járási hivatalához tartoznak.

Hírek > Pályázatok 2017.04.18.

Kézikönyvvel könnyítik a trágyatárolós pályázat kifizetéseit

A VP5-4.1.1.6-15 – Trágyatárolók építése intézkedés nyertes pályázóinak részére elérhetővé vált a kifizetési kérelmek benyújtását segítő kézikönyv, mely segítséget nyújt az elektronikus kérelembeadó felület használatához és a kifizetési kérelmek beadásához – közölte a Magyar Államkincstár.

Szakfolyóirat > 2015/04 > Pr Kukorica Trágyázás N-Lock

A TRÁGYÁZÁS HATÉKONYSÁGÁNAK NÖVELÉSE N-LOCK SEGÍTSÉGÉVEL

2015-ös évben megkezdődnek Magyarországon az Európai Unió 2014-2020. költségvetésének a Közös Agrár Politikával kapcsolatos kifizetései. Ezzel egyidőben életbe lépnek azok a jogszabályok, amik meghatározzák a magyarországi gazdálkodás egyre szigorodó követelményeit, amelyek eddig nem tapasztalt kihívást jelenthetnek a termelők részére. A Dow Agrosciences Hungary Kft., jelen kiadványával kíván segítséget nyújtani, hogy az új időszakban előtérbe kerülő környezetmegörző technológiák alkalmazásával a Magyar Termelők hatékonyan eredményességük javításával tudjanak helytállni az egyre erősödő versenyben.

Szakfolyóirat > 2015/02 > Pr Trágyázás talaj IKR Agrár

Befektetési ajánlatunk kukoricatermesztőknek: CORN STARTER Minimum 100% garantált hozammal!

A 2014. évben rekord szintű termést takarítottak be a világban kukoricából. Ez a termésmennyiség váratlanul a mélybe lökte a kukorica elmúlt években stabilan magas árát, mely az előző évhez képest 1/3-val csökkent. A jelenlegi kilátások alapján az árak jelentős visszaerősödése nem is várható a közeljövőben, mivel nem csak a hazai, de a világszintű kukorica készletek is magasak. A termesztési költségek hasonló szintű mérséklődésére viszont nem számíthatunk. Ilyen körülmények között ismét aktuális kérdés, hogyan tudjuk megtartani vagy javítani kukoricatermesztésünknek az elmúlt években viszonylag könnyen elérhető jó jövedelmezőségét? Például úgy, hogy megalapozott döntést hozunk a felhasznált input anyagok vonatkozásában!

Szakfolyóirat > 2015/02 > Tudósítás műtrágya Trágyázás Borealis

A BOREALIS L.A.T bemutatta az N-Pilot®-ot

A BOREALIS L.A.T Közép-Európa vezető mű-
trágyagyártó és -kereskedő vállalata jogelődeit is beleértve több mint 70 éve van jelen a műtrágyapiacon, ásványi alapú műtrágyák és technikai nitrogéntermékek kereskedelmére szakosodva. Összesen 11 országban több mint 300 alkalmazottal az L.A.T cégcsoport évente 5,2 millió tonna műtrágya és technikai nitrogéntermék értékesítésével törekszik európai vezetői pozícióra. Sajtótájékoztató keretében – az AGROmashEXPO-val egy időpontban – mutatták be a szakmai közönségnek a tápanyag-utánpótlás tervezését segítő új eszközt, az N-Pilot®-ot.

Szakfolyóirat > 2015/02 > Pr Trágyázás Kentaur talajfertőtlenítés

Talajfertőtlenítés startertrágyázással

Mindannyiunk előtt ismert a nagy visszhangot kiváltó Európai Bizottság 2013. május 24-én kibocsátott neonikotinoid típusú rovarölő szerekkel kapcsolatos 485/2013/EU végrehajtási rendelete, amelynek lényege, hogy jelentősen szabályozta és redukálta az imidakloprid, klotianidin és a tiametoxam hatóanyagok felhasználási lehetőségét. A szabályozás következtében gyakorlatilag megszűnt a napraforgó, a kukorica és az őszi káposztarepce vetőmagok rovarölő szeres csávázása és ezen túlmenően csökkent a felhasználható talajfertőtlenítő mikrogranulátumok száma is. Ezen növényvédelmi hiányosság következtében 2015-ben is komoly növényvédelmi problémákra számíthatunk az eddig jelentéktelen mértékben tapasztalt kártevő fajok erőteljes fellépése miatt.

Szakfolyóirat > 2014/06 > Szántóföld Trágyázás levéltrágyázás mikroelemek

Aktuálisan a levéltrágyázásról

A növények gyökerük mellett levélfelületükön keresztül is képesek a tápelemfelvételre, a levél felületén a kijuttatott tápanyagok beépülése a kutikulán, ill. a sztómán keresztül lehetséges. Szemléletes megközelítése a levéltrágyázásnak, hogy a földi élet kezdetén, a tengerekben élő kezdetleges növények egész testfelületükön keresztül vették fel a tápanyagokat és az energiát. A szárazföldi növények megjelenésével differenciálódtak ezek a funkciók, de a föld feletti növényi részeknek is megmaradt a tápanyag- és vízfelvevő képessége. A levél-
trágyázás hatékonysága már több mint százötven éve tudományosan is bizonyított, de különösen az elmúlt évtizedekben számos kísérleti eredmény és gyakorlati tapasztalat támasztotta alá hasznosságát, s tette így napjainkra az üzemi gyakorlat szerves részévé a növénytermesztésben. 

Szakfolyóirat > 2014/05 > Pr Sileno Trágyázás Műtrágyázás

Műtrágyázásról – másképpen

Cégünk a Jó Gazda Program keretében évek óta foglalkozik helyspecifikus gazdálkodással és Sileno és N-micro márkanéven speciális mikroelemes műtrágyák gyártásával. Az előző lapszámban ezen a szakterületen elismert szakemberektől, egyetemi tanároktól olvashattunk nagyon hasznos véleményeket a tápanyag-gazdálkodás elméletéről és gyakorlatáról. Vállalkozásunk tevékenysége viszont a tápanyag-utánpótlás három olyan kérdéskörére ad választ, amelyeket a nyilatkozók nem tárgyaltak részletesen pedig a jövő szempontjából fontosak.

Szakfolyóirat > 2014/04 > Szántóföld műtrágya Gazdálkodás Mezőgazdaság

Jó úton haladunk? Műtrágyaszintek

Műtrágyadózisok az intenzív növénytermesztésben A szántóföldi növények tápanyagigényének meghatározása címen futó, kéthavi rendszerességgel jelentkező sorozatunk 2014-ben részletesen taglal olyan témákat, amelyek tervezési segédletet kívánnak nyújtani az intenzív, fenntartható és gazdaságilag hatékony növénytápláláshoz. A sorozat első cikke a szántóföldi növények tápanyagigényének meghatározását tárgyalta, most pedig ennek folytatásaként – és egyúttal felvezetve a témával kapcsolatos körkérdést – a műtrágyadózisok meghatározásával foglalkozunk. 

Szakfolyóirat > 2012/03 > Szántóföld Trágyázás kálium tenyészidő

Tavasszal sem késõ a káliumot kijuttatni

Sok gazdának okozott gondot a rendkívüli õszi szárazság, szép számmal vannak, akik nem tudták elvégezni az õszi szántást, így elmaradt az õszi alaptrágyázás, azaz a foszfor, a kálium kijuttatása. Felmerül a kérdés, hogy szükséges-e, lehet-e tavasszal a zöldségfélék alá az említett tápanyagokat még kijuttatni, okozunk-e kárt, rontjuk-e a csírázást, van-e még hatása az ilyenkor adott foszfornak és káliumnak.  

Szakfolyóirat > 2011/10-11 > Pr műtrágya búza Trágyázás

Õszi búza - Linzer Agro Trade technológiával

A búza termesztéstechnológiájának legfontosabb kérdéseirõl már sokat és sokszor írtunk, nem véletlenül, hiszen legfontosabb kultúrnövényünk termésmennyiségét számos tényezõ befolyásolja. Ezek között is a tápanyag-ellátottság szerepe a legnagyobb, mintegy 30%-ban ezen múlik, mennyit aratunk a következõ nyáron. A nagy termõképességû, modern fajták fokozottan igényesek a termesztéstechnológiával szemben, és érzékenyen reagálnak a tápanyag-ellátottságra.  

Szakfolyóirat > 2011/06 > Szántóföld Tej Hús Trágyázás

A baktériumtrágyázás, mint az egészséges élelmiszer elõállításának része Mezõfalván

Talajaink termõképességét nagymértékben meghatározza a talaj biológiai aktivitása. A talajban élõ mikroorganizmusok élettevékenységük révén hozzájárulnak a talaj kémiai, biológiai és fizikai tulajdonságainak alakításához, így optimális feltételeket teremtve a termesztett növények számára.  

Szakfolyóirat > 2011/02 > Pr Nitrogén Trágyázás tápelem

A nitrogén nem elég

A jövedelmezõ, minõségi búzatermesztés csak nitrogén mûtrágya használatával hosszú ­távon nem képzelhetõ el. Lehetnek olyan évjáratok, fõleg tápanyaggal jól ellátott talajokon, ahol ideig-óráig ez a stratégia is kifizetõdõ lehet. A növényeknek azonban nem csak nitrogénre van szüksége, zavartalan mûködésükhöz 12 féle ásványi tápelemet igényelnek. Ezeknek a tápelemeknek más-más szerepe van, így egymással nem helyettesíthetõk.  

Szakfolyóirat > 2010/03 > Szántóföld Trágyázás talaj talajvizsgálat

Az okszerû trágyázást megalapozó talajvizsgálat jelentõsége és eredményei

A talaj termõképességének megõrzéséhez, az optimális termésmennyiség és minõség eléréséhez nélkülözhetetlen az okszerû trágyázás. Ehhez a talaj tápanyag-szolgáltató képességének felmérése, növényélettani ismeretek, a termesztés körülményeinek számbavétele szükséges. Mindezek analízisével készülhet trágyázási javaslat. Cikkünk betekintést nyújt a trágyázási szaktanácsadás munkafolyamataiba.  

Szakfolyóirat > 2009/03 > Szántóföld Trágyázás trágya talaj

Magyarország talajainak Zn-ellátottsága,a visszapótlás lehetõségei

A növények számára nélkülözhetetlen (esszenciális) tápelemeket makro- és mikrotápelemekre osztjuk fel. Makrotápelemeknek – melyek a növényi szárazanyagban 0,01%-ot meghaladó mennyiségben találhatók – a következõ növényi tápelemeket tekintjük: N, P, K, Ca, Mg, S. Makrotápelemekbõl viszonylag nagy mennyiségre van szükségük a növényeknek, a mikrotápelemekbõl viszont már sokkal kevesebbre.  

Szakfolyóirat > 2009/01 > Szántóföld Trágyázás fejtrágyázás tápanyagellátás

Elmaradt tápanyagellátás pótlása és fejtrágyázás

A fejtrágyázás meghatározó az õszi vetésû szántóföldi kultúrák termesztése során abban az esetben is, amikor az alaptrágyázással a termelési ciklushoz szükséges foszfor és kálium kijuttatásra került. Az elmaradt vagy nem elégséges alaptrágyázáskor a fejtrágyázás szerepe megnõ, helyes megválasztásával a várható jövedelemkiesést mérsékelhetjük.

Szakfolyóirat > 2006/06 > Szántóföld Lombtrágya Tápanyag Trágyázás

Mikroelem-hiány okai és gyógyítása a zöldségtermesztésben

A növények táplálkozásában közel húsz tápelem vesz részt, amelyet csoportosíthatunk a növényekre gyakorolt hatásuk alapján (vegetatív növekedést elõsegítõ, generatív hatást kiváltók stb.), a növényen belüli mozgásuk szerint (reutilizálhatók és nem átépülõk) kémiai tulajdonságaik alapján (fémes és nem fémes elemek, egy- és kétvegyértékûek stb.) vagy a növényi szervezetben elõforduló mennyiségüktõl függõen (makro-, mezo- és mikroelemek). Ez utóbbi csoportosítás tekintetében igen nagy az eltérés, nagyságrendekkel több vagy kevesebb lehet egy-egy táplálkozást szolgáló elembõl a növény szervezetében (táblázat).

Szakfolyóirat > 2006/04 > Szántóföld termés Napraforgó Trágyázás

A trágyázás hatása a napraforgó termésére és olajtartalmára

Már a régi szerzõk – köztük Cserháti is –, kifejezetten „zsaroló” növénynek tartották, a napraforgót és ezzel a növény kitûnõ tápanyag- és vízfelvevõ képességére is utaltak. A jó tápanyagfelvevõ-képesség mellett, (illetve annak ellenére) ki kell emelnünk, hogy a napraforgóval végzett trágyázási kísérletek az esetek többségében nagyon rossz trágyareakcióról árulkodnak.

Szakfolyóirat > 2006/02 > Szántóföld MTA Szaktanácsadás FVM

Új, költség- és környezetkímélõ trágyázási szaktanácsadási rendszer az agrár-környezetgazdálkodási program eredményes megvalósításáért

A hazai publikált tartamkísérletek adatbázisán kapott összefüggésekre alapozva költség- és környezetkímélõ trágyázási szaktanácsadási rendszert hoztunk létre. A számítógépes szaktanácsadási rendszerrel segítséget kívánunk nyújtani a növénytermesztõ szakembereknek a rendelkezésükre álló tápanyagforrások ésszerû és gazdaságos felhasználásához. A 30 legfontosabb szántóföldi növényünk új trágyázási szaktanácsadási rendszerét az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest, és az MTA Mezõgazdasági Kutatóintézet, Martonvásár szakemberei dolgozták ki. A 38 legfontosabb szántóföldi zöldségnövény új, környezetkímélõ trágyázási szaktanácsadási rendszerét a Budapesti Corvinus Egyetem KTK Zöldség- és Gombatermesztési Tanszék (növényblokk), valamint az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest, és az MTA Mezõgazdasági Kutatóintézet, Martonvásár (talajblokk) vezetésével egy 10 tagú konzorcium 2003/2004-ben dolgozta ki.

Szakfolyóirat > 2005/9 > Kertészet Alma Trágyázás tápelem

Az almafák tápelem-felvételének dinamikája

Az egyes növényi részek – elsõsorban a levelek – ásványianyag tartalmának vizsgálata alkalmas lehet a növények tápanyagfelvételének tanulmányozására is. Ez a gyümölcsfák esetén is használható módszer, noha azt figyelembe kell venni, hogy a fás növények többéves részeibõl (tartalékból) átmenetileg jelentõs mennyiség mobilizálódhat. Ugyanakkor hosszabb távon e szövetekben (a relatív vagy átmeneti hiány megszûntével) visszaáll a stabil koncentráció.

Szakfolyóirat > 2004/9 > Szántóföld Gyep Trágyázás talaj

Gyepterületek ápolása, trágyázása

A gyep nem más, mint a különbözõ évelõ növényfajokból (fûkeverékek, pillangósok és egyéb takarmányozás szempontjából értékes növényfajok, pl. vadontermõ gyógynövények) létrejött, vagy mesterségesen kialakított növénytársulás, mely a talaj – növény - és a legelõ állat bonyolult egymásra hatása, kölcsönhatása következtében a folyamatos változás állapotában van.

Szakfolyóirat > 2004/6 > Szántóföld Nitrogén Tápanyag mikroelem

Lehetõségek a trágyázás hatékonyságának növelésére környezetbarát módon a fõbb szántóföldi kultúráknál

A mezõgazdasági termékek minõségével szemben támasztott követelmények szigorodása és az egyre nyíló agrárolló felhívja a termelõk figyelmét erõforrásaik hatékonyabb felhasználásának fontosságára. Okszerû tápanyagellátással azon túl, hogy nagyobb mennyiségû és jobb minõségû terméket állíthatunk elõ, biztosíthatjuk talajaink termõképességének megõrzését is. A korszerû kísérleti eredményeken alapuló tápanyagellátás növénytermesztési szerepe mellett egyben a környezet védelmét is szolgálja, így megteremti a hosszú távon fenntartható fejlõdés alapjait.

Szakfolyóirat > 2004/4 > Növénytermesztés Tápanyag Trágyázás talaj

Hatékony trágyázás alapelvei a talajtípus és a növényi sorrend összefüggésében

Magyarország mezõgazdaságát mozaikosan elhelyezkedõ termõhelyi adottságok jellemzik. Ennek magyarázata a felszíni, talajtani és éghajlati adottságok változatosságában rejlik. A termõhelyi adottságok figyelembe vétele nélkül nem lehet sikeres gazdálkodást folytatni, mivel ezek alapvetõen meghatározzák a mezõgazdasági termelés lehetõségeit és egyben korlátait.

Szakfolyóirat > 2003/8 > Növénytermesztés termés Terméshozam Trágyázás

A trágyázás hatása az őszibarackfák terméshozamára

Nyári időben az őszibarack az egyik legkedveltebb gyümölcsünk. Sajnos az utóbbi két év szélsõséges idõjárása miatt kevesebb termett belõle. Ezen gyümölcsfaj a helyi sajátosságok által meghatározott tápanyagszükségletektől elvonatkoztatva a tápelemek közül a káliumot és a nitrogént igényli leginkább. Ezen igény többé-kevésbé összefügg az agrotechnika sajátosságaival (rendszeresen lemetszett nagyarányú vessző tömeg regenerálódása) és azzal a ténnyel, hogy hazánk az őszibarack termeszthetőség északi határa közelében fekszik. Ez utóbbi sok időjárási stresszt jelent (téli-, tavaszi fagy, nyári hőség, szárazság, stb.), amivel szembeni tűrőképességet a kálium fokozza.

Szakfolyóirat > 2003/7 > Növénytermesztés Tápanyag Trágyázás virágok

A lombtrágyázás jelentősége és gyakorlata a zöldségtermesztésben

A zöldségtermesztésben és általában a kertészeti kultúrákban a környezeti tényezõk szabályozásával jobban tudjuk a növényi táplálkozást irányítani, mint a szántóföldi növények esetében. Ennek ellenére mégis gyakoriak a talaj rossz tápanyag-ellátottságából (abszolút tápanyaghiány) és a kedvezõtlen környezeti tényezõkbõl adódó, valamint a belsõ, növényi okokra visszavezethetõ tápanyag-ellátási zavarok, amikor van elegendõ tápanyag a talajban, csak azt a növény nem tudja hasznosítani (relatív tápanyaghiány). Míg a talajban jelentkezõ tápanyaghiányt hagyományos módon, a talajra vagy talajba juttatott szerves és mûtrágyákkal jól lehet pótolni, addig a viszonylagos, vagyis relatív tápanyaghiány esetékben megoldást jelenthet a levélen keresztüli tápanyag adagolás, más néven lombtrágyázás. Ökológiai, környezetvédelmi, és ökonómiai okok miatt, stratégiának elsõ sorban a zavaró tényezõk megszüntetését (megelõzését) kell tekinteni, és csak abban az esetben jöhet számításba a lombon keresztüli tápanyag-adagolás, ha a zavaró okok megszüntetése nagyon lassú, költséges, vagy éppen megoldhatatlan.

Szakfolyóirat > 2003/5 > Növénytermesztés meggy NPK Trágyázás

Az NPK trágyázás hatása a meggyfák tápelem-ellátottságára és terméshozamára

Magyarország gyümölcstermesztésében a meggy az egyik legkedveltebb gyümölcsfajnak számít. Különösen ez volt a helyzet az 1980-as és 90-es években. Köszönhető ez a világviszonylatban is kiemelkedő gyümölcsminőséget produkáló hazai nemesítésű fajtasorozatnak is. Az utóbbi években egyre több gyümölcstermesztő telepít cseresznyét is.

Szakfolyóirat > 2001/7 > Növénytermesztés Kukorica Napraforgó Trágyázás

Fej- és lombtrágyázás lehetõsége napraforgónál és kukoricánál

Debreczeni Béláné, Veszprémi Egyetem, Georgikon Mezõgazdaságtudományi Kar Keszthely A gyakorlatban ritkán fordul elõ, hogy a növények táplálkozásához szükséges elemek kielégítõ mennyiségben, felvehetõ(oldható) formában és a szükséges arányban állnak rendelkezésre a termesztés céljára rendelkezésre álló termõtalajban.

Szakfolyóirat > 2001/5 > Növénytermesztés Tápanyag Trágyázás burgonya

Javaslatok a burgonya tápanyag-ellátására

A burgonya egyike azon szántóföldi növényeinknek, amely a számára kedvezõ ökológiai feltételek között, magas biológiai értékû vetõgumóval és megfelelõ termesztési technológiával - terület egységre vetítve - kiemelkedõen magas termés elérésére képes. Genetikai potenciálja meghaladja a 100 t/ha gumótermést. Több országban - mint pl. USA Washington Állama, Skócia, Hollandia - üzemi viszonyok között is 80 t/ha feletti terméseket takarítanak be. A burgonya növény sajátos morfológiai és anatómiai sajátosságaiból adódóan - mint a korlátozott gyökér kiterjedése és a gyökerek alacsony szívóereje stb. - csak akkor képes genetikailag meghatározott nagy teljesítménye kifejtésére, ha a tenyészidõszak alatt mindenkori igényének megfelelõen, felvehetõ formában rendelkezésre állnak a szükséges tápanyagok. A kijuttatott tápanyagok mennyisége, aránya, összetétele, hatóanyaguk formája, a kijuttatás ideje és módja a termésmennyiség mellett nagymértékben befolyásolja a gumók minõségét és beltartalmi értékét, ezért tápanyagellátása megkülönböztetett figyelmet igényel.

Oldalak: 1 / 2
1 2